Törökország az utolsó percig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát.
Korábban Olli Rehn, az EU bővítési biztosa azt mondta: Törökország Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő NATO-főtitkári kinevezésének az ellenzésével rontja saját esélyeit az Európai Unióhoz való csatlakozásra.
Carla Bruni magyaráz Dobrev Klárának Strasbourgban (Fotó: MTI)
A törököknek az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szeparatista irányzatú kurd tévécsatorna.
Obama üzlete
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a megállapodás bejelentése után úgy nyilatkozott: azért fogadták el végül Rasmussent, mert garanciákat kaptak Barack Obama amerikai elnöktől: Törökország adja majd az egyik NATO-főtitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget.
Ankara emellett – mondta el Erdogan – a NATO és az iszlám országok viszonyának javítását szorgalmazza, valamint szeretné elérni, hogy zárják be a Dániában működő, szeparatista irányzatú kurd tévécsatornát.
Megérdemelték a dánok
A jelenlegi főtitkárral együtt az újságírók elé álló Rasmussen azt mondta, hogy számára nagy megtiszteltetés, Dánia számára pedig történelmi jelentőségű a mostani döntés.
NATO-körökben korábban emlékeztetettek arra, hogy Dánia hosszú évek óta derekasan kiveszi a részét a szövetség által vállalt feladatokból, és már korábban is volt esélyes – de végül nem befutó – főtitkár-jelöltje.
A NATO-csúcs strasbourgi zárónapján a tervekhez képest nagyon elhúzódott a tanácskozás, de annak végére – a korábbi pesszimista jóslatokat megcáfolva – megszületett a megállapodás.
Pozitív gesztusok
Göncz Kinga, magyar külügyminiszter elmondta, a NATO-külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szervezetnek a “nyitott kapuk” politikáját kell folytatnia a nyugat-balkáni térség országaival szemben. Szerbia és Koszovó irányában kölcsönös bizalomépítésre és pozitív gesztusokra van szükség.
Szakértői csoport
Szakértői csoportot hoz létre a NATO arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét – döntöttek szombaton a NATO-csúcstalálkozó strasbourgi zárónapján.
Az előkészítés nyomán a következő, jövő tavasszal – valószínűleg Portugáliában – tartandó NATO-csúcson szeretnék elfogadni az új stratégiai koncepciót.
A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyébe lépő dokumentumban – a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint – rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO “sarokköve” marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják.
Balhé volt
Súlyos összecsapások voltak a rendfenntartók és a NATO-ellenes tüntetők között szombaton Strasbourgban; a rohamrendőrök könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tiltakozók ellen, többen megsérültek.
A német oldalon csak békés tiltakozó megmozdulást tartottak, de a Rajna francia partján, az Európa-híd közelében néhány száz tüntető délután lécekkel és kövekkel rátámadt a rendőrökre. Kifosztottak egy benzinkúti üzletet és egy patikát, felgyújtottak egy hajdani, üresen álló vámépületet a hídnál és egy szállodát. A hídon matracokból és utcatáblákból barikádot emeltek.
Megpróbáltak utat törni maguknak a belvárosba, a csúcstalálkozó színhelyére, Molotov-koktélokat, köveket és üvegeket dobálva. Útjukban letépték a kifüggesztett zászlókat, lapátokkal, kövekkel betörték több üzlet ablakát, világítórakétákat lőttek ki, autógumikat gyújtottak fel. A rendőrség csak könnygáz bevetésével tudta megfékezni a zömében feketébe öltözött, garázda tüntetőket, akik közül saját orvos csoportjuk állítása szerint többen megsérültek. Az összecsapások hírére a német rendőrség délután lezárta a Kehl és Strasbourg közötti Rajna-hidat.
1800 tiltakozó
Strasbourgban már kora reggel összetűztek a tüntetők a rendfenntartókkal. Mintegy 1800 tiltakozó próbálta megközelíteni Strasbourg központját, és eltorlaszolni a kongresszusi központhoz vezető utakat. A rendőrség akkor is csak könnygáz bevetésével tudta visszaszorítani őket. A reggeli megmozduláson huszonöt embert őrizetbe vettek.
Német oldalon eközben mintegy négyezren tüntettek békésen az észak-atlanti szervezet ellen Kehlben. A “Milliókat a háborúra helyett milliókat a békére” jelmondattal tartott rendezvényt körülbelül ezer rendőr biztosította. Ez volt a legnagyobb tiltakozó nagygyűlés a csúcstalálkozó ellen Németországban.
