Külföld

Egy éve független Koszovó

admin
admin

2009. 02. 17. 06:30

Egy éve kiáltották ki Koszovó függetlenségét. Az ország valódi önállóságát azonban sokan megkérdőjelezik, hiszen valójában még mindig nemzetközi protektorátus alatt áll. Eddig 55 ENSZ-tagállam ismerte el, legelsőként Costa Rica, legutóbb pedig Panama.

2009. február 17-én, helyi idő szerint 15 óra 49 perckor Hashim Thaqi koszovói miniszterelnök, Fatmir Sejdiu elnök és Jakup Krasniki házelnök vezetésével kikiáltották Koszovó függetlenségét. Ezzel az 1999 óta nemzetközi védnökség alatt álló, valójában azonban Szerbiához tartozó terület hivatalosan is elszakadt Belgrádtól. 2008. április 9-én pedig megalkották az új állam első alkotmányát is.

Akik elismerték, és akik nem

Koszovót az eltelt egy év alatt 55 ENSZ-tagállam, köztük 22 EU-tagország ismerte el. Elsőként Costa Rica (még a kikiáltás napján), másodikként pedig az Egyesült Államok, legitimizálva a lépést. Magyarország március 19-én jelentette be az elismerést, ezzel a középmezőnyben voltunk. Panama például csak 2009 januárjába szánta rá magát a lépésre. Belgium, Kanada, Norvégia és Bulgária pedig, bár még nem vették fel a diplomáciai kapcsolatot Pristinával, elfogadják a koszovói útleveleket.

Koszovó elszakadását azonban mind a mai napig nem ismerte el Szerbia, de Oroszország és Kína sem adta „áldását” a pristinai kormányzatra. Sőt a saját kisebbségeinek elszakadásától tartva például Románia sem tette meg a diplomáciai lépéseket.

Bár az egykori tartománynak Hashim Thaqi vezetésével legitim koszovói kormánya van, a koszovói ellenzék elégedetlen: véleményük szerint ez nem valódi függetlenség. Albin Kurti ellenzéki vezető – aki több tüntetést is szervezett az ENSZ-missziót (UNMIK) felváltó európai uniós csoport (EULEX) ellen – az FN-nek elmondta: az EULEX elfogadhatatlan számukra, mivel mentességet élvez a helyi törvények alól, ráadásul működése során Koszovóra nem független államként, hanem bizonytalan státuszú területként tekint.

Hosszú út a függetlenségig

Az önálló államiság az etnikai feszültségeket sem oldotta meg: a főként Kosovska Mitrovicában élő szerb lakosság nem fogadja el az új kormányzatot, és még mindig viszonylag gyakoriak az incidensek a többségi albán és a kisebbségben élő szerbek között.

Thaqi egy éve - függetlenséget kikiáltani ment (GALÉRIA)

Thaqi egy éve – függetlenséget kikiáltani ment (GALÉRIA)

A függetlenné vált Koszovó hosszú utat tett meg a teljes önállóság elnyeréséig. A tartományt viharos történelme során hol a szerbek, hol az albánok mondták a magukénak. Koszovó 1946-tól lett a Tito vezette jugoszláv föderáció része. A 80-as években Slobodan Milosevic a tartományban élő szerbek védelmezőjeként lépett fel, 1989-ben felülvizsgálta a szerb alkotmányt és jelentősen csökkentette Koszovó (és a Vajdaság) autonómiáját.

Az ellenállás évei

1992-ben a Koszovó „elnökévé” választott Ibrahim Rugova passzív ellenállást hirdetett a függetlenség elnyerése érdekében. Párhuzamos intézményeket szervezett, amelyek keretében létrejött a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK), gerillaharcot indítva a szerb erők ellen. 1998 elején azonban a szerb biztonsági erők brutálisan elfojtották a gerillaharcot. A válság rendezésére a nagyhatalmak bevonásával kidolgozott béketervet Slobodan Milosevic jugoszláv elnök elutasította, a jugoszláv hadsereg hozzálátott az etnikailag szerb többségű Koszovó létrehozásához.

A tárgyalások kudarca után a NATO 1999. március 24-én bombázni kezdte Jugoszláviát, Belgrád 11 hét után, június 10-én végül elfogadta a nyugati feltételeket. A tartomány ezt követően az ENSZ és a NATO védelme alá került. Az albán szeparatisták megtorlásai elől mintegy 200 ezer szerb és más nem albán menekült el.

2005 novemberében a koszovói parlament határozatot hozott egy független állam létrehozásáról. Egy hónappal később Matti Athisaari finn exelnök megkezdte misszióját, melynek célja Koszovó végleges státuszának kidolgozása volt. Ahtisaari tavaly hozta nyilvánosságra tervezetét, melyben Koszovó nemzetközi felügyelet alatti függetlenségét javasolta.

A nemzetközi erőfeszítések kudarca

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikaiak és az európaiak támogatták a tervet, a Szerbiát védő Oroszország ellenezte. Az orosz vétó nyomán az összekötőcsoport (Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) egy „trojkát” hozott létre (egy amerikai, egy orosz és egy európai részvételével) a koszovói albánok és a szerbek közötti kompromisszum keresésére. A trojka erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel, a tárgyalások rendre kudarccal végződtek.

A trojka az erőfeszítéseket 2007 decemberében hivatalosan is feladta. A koszovói parlament ezután határozatot hozott arról, hogy 2008. február 17-én, vasárnap kinyilvánítja függetlenségét, eleget téve annak a kérésnek, hogy várják meg a szerb elnökválasztás eredményét.

Koszovóban 2007 végén választást tartottak, amelynek eredményeként Agim Ceku miniszterelnököt a hazájában hősként tisztelt Hashim Thaqi váltotta a kormányfői székben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.