Külföld

Kit választottunk 2008-ban?

admin
admin

2008. 12. 26. 15:45

Az idén számos, a világpolitikát meghatározó parlamenti- és elnökválasztást izgulhattunk végig. Habár ezek közül a legnagyobb figyelmet kétségkívül az új amerikai elnökről szóló szavazás váltotta ki, 2008 legalább ennyire szólt a határon túl élő honfitársainkról is, akik az idén parlamenti érdekképviseletükért küzdöttek Szerbiában és Romániában is.

2008. február elején Szerbiában sorsdöntőnek tekintett elnökválasztásokra került sor, ahol Boris Tadic elnök hajszállal nyert az őt kihívó Tomislav Nikolic radikális politikus ellen. Tadic, aki így további öt évig lehet Szerbia államfője, az őt támogató vajdasági magyaroknak közel 100 ezer szavazatot köszönhet.

Tadic elnök újraválasztását követően nem sokkal az országnak súlyos kormányválsággal kellett szembenéznie. Az unós csatlakozás mellett álló államfő és Kostunica miniszterelnök ugyanis merőben eltérően ítélte meg Koszovó elszakadását és az EU Koszovóval kapcsolatos politikáját.

A május 11-én tartott parlamenti választásokon aztán a Borisz Tadic államfő Demokrata Pártja köré szerveződött, öt pártból álló koalíció győzedelmeskedett, de kormányalakításra önmagukban nem lettek volna képesek. A mérleg nyelvét a Slobodan Milosevic örökségét hordozó Szerbiai Szocialista Párt jelentette, aki a radikálisok helyett Tadic pártjával lépett koalícióra, így végül mégis „Európa-barát” kormánynak örülhettek az unióban.

Pakisztán: Musharraf bukása

A pakisztáni politikában 2008 fordulópontot jelentett. A februári parlamenti választásokon koalíciós kormányt alakított az ország két legnagyobb ellenzéki pártja, fölényes győzelmet aratva Pervez Musharraf elnök szövetségesei felett. A nemzetgyűlés Juszuf Raza Gilanit, a parlament korábbi elnökét választotta meg kormányfőnek. A politikus a meggyilkolt Benazir Bhutto exkormányfő pártját, a Pakisztáni Néppártot (PPP) képviseli.

Musarraf a választási vereség ellenére először nem volt hajlandó lemondani és kijelentette, hogy kitölti a 2007 őszén megkezdett, újabb ötéves elnöki mandátumát. Az új miniszterelnök, akit Musarraf katonai rezsimje öt évi börtönre ítélt korrupció címén, megválasztása után azonban rögtön szembeszállt az államfővel és kezdeményezte Musharraf vádeljárás alá helyezését. Az elnök ekkor benyújtotta lemondását, az új államfőn Aszif Ali Zardari, a 2007 decemberében meggyilkolt Benazir Bhutto özvegye lett.

Putyin után is Putyin

Az elnök személye ugyan Oroszországban is változott, Vlagyimir Putyin azonban kormányfőként továbbra is az orosz államhatalom legfőbb embere maradt. Az általa kiválasztott utód, Dmitrij Medvegyev a februári elnökválasztáson a leadott szavazatok 70,2 százalékát szerezte meg, vagyis 50,4 millióan szavaztak rá, ami az ország történetében abszolút rekord.

A változások azt mutatják, hogy a hatalom központja Putyin nyomán a Kremlből átkerült a kormány épületébe. A jelenlegi politikai rendszer befagyasztása felé tett lépés, hogy egy novemberben végrehajtott alkotmánymódosítás nyomán a duma képviselőinek mandátuma az eddigi négy évről ötre, az elnöki megbízatás négyről hat évre nő.

Irán: nehéz idő a konzervatívokra

Iránban 2008-ban nehezebbé vált az elnök helyzete. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szövetségeseié lett a legnagyobb frakció az iráni parlamentben, ugyanakkor a reformerők is sikert könyvelhettek el. Az államfőnek az idén nehezebben kezelhető parlamenttel volt dolga, mivel konzervatív bírálóinak egy része is bekerült a törvényhozásba annak ellenére, hogy a választási bizottság a márciusi voksolás előtt a reformképviselők nagy részét törölte a listáról.

Berlusconi visszatért

A 2008-as olasz parlamenti választásokon a Berlusconi vezette korábbi ellenzék jelentős győzelmet szerzett, s megszerezte az abszolút többséget mind a szenátusban, mind a képviselőházban. Érdekesség, hogy a kommunisták például kiestek a parlamentből. Az idén választott kormány a brit hírügynökség szerint a II. világháború óta Olaszország leginkább jobboldali kabinetje.

Márciusban a spanyolok járultak az urna elé, és újraválasztották a baloldali kormányt. A Zapatero-féle szocialisták nem szereztek abszolút többséget a spanyol parlamentben, a miniszterelnök kisebbségi kormányt alakított.

Újabb osztrák nagykoalíció, jobboldali előretörés

Az őszi parlamenti választásokon az osztrák választók keményen megbüntették a kormányt azért a terméketlen és kiábrándító másfél évért, amelyet 2006 januárja óta nagykoalícióban kormányon töltöttek. A szeptember 28-án megrendezett parlamenti választáson a szociáldemokraták (SPÖ) szerezték a legtöbb szavazatot, jóllehet támogatottságuk történelmi mélypontra süllyedt. A köztársasági elnök a párt kancellárjelöltjét, Werner Faymannt bízta meg a kormányalakítással, aki a kereszténydemokrata néppárttal alakított nagykoalíciót.

A választásokon jelentősen előretörtek ugyanakkor a jobboldali-populista pártok. A markánsan idegen- és EU-ellenes, a szélsőjobboldal felé kacsingató szabadságpárt (FPÖ) igen jó eredményt ért el. A Jörg Haider által vezetett, szintén bevándorlásellenes és populista húrokat pengető, de ideológiailag visszafogottabb Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pedig megháromszorozta támogatottságát.

Obama, az első fekete elnök

2008 legfontosabb politikai eseményeként november 4-én az Egyesült Államok új elnököt választott.

Ez volt az elnökválasztások történetének eddigi leghosszabb, egyben legköltségesebb választási kampánya, ahol történelmi jelentőségű győzelemben a Demokrata Párt jelöltjeként megválasztották az első afroamerikai elnököt Barack Obama illinoisi szenátor személyében. Joe Biden delaware-i szenátor pedig az első katolikus alelnök lett.

RMDSZ: újra ellenzékben

A magyarok számára szomorú eredményt hoztak a november 30-i romániai parlamenti választások, ahol a kezdeti remények után a koalíciós tárgyalások végül úgy alakultak, hogy az RMDSZ kiszorult a kormányból. Traian Basescu államfő Emil Bocot, a legtöbb mandátumot gyűjtő Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnökét kérte fel kormányalakításra.

A PD-L a választásokon majdnem ugyanolyan jó eredményt elért Szociáldemokrata Párt (PSD) és Konzervatív Párt (PC) alkotta szövetséggel kötött koalíciós megállapodást. A nagykoalíció a parlamentben 70 százalékos többségre számíthat. Markó Béla aggályosnak nevezte, hogy az új kormányprogram nem foglalkozik a romániai magyar kisebbség helyzetével.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.