Több mint 4,7 millió választásra jogosult járulhat az urnákhoz 159 településen, beleérve a ciszjordániai és a Golán-fennsíkon létesült zsidó telepeket, akárcsak Kelet-Jeruzsálemet, ahol a palesztin lakosság is szavazhat.
A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint reggel 6 órakor nyíltak meg, és este 9 óráig várják a választókat. Az első becsléseket nem sokkal urnazárás után közzéteszik a televíziós csatornák. A választók két szavazócédulát kapnak: az egyiken a polgármester személyéről, a másikon az önkormányzat tagjairól dönthetnek.
Megjósolhatatlan eredmény
A polgármesterjelöltnek a voksok legalább 40 százalékát kell megszereznie az első fordulós győzelemhez. Ha ez nem sikerül, két hét múlva második fordulót tartanak. Izraelben a polgármesterek megbízatása öt évre szól.
A jeruzsálemi polgármester-választásra nemcsak megjósolhatatlan kimenetele miatt irányul megkülönböztetett figyelem, hanem azért is, mert a város mindhárom nagy világvallás – a zsidó, a keresztény és az iszlám – számára kivételes jelentőségű, szent hely. A legesélyesebbnek a hangsúlyozottan világi jelöltet, Nir Barkatot tartják, akinek hightech-vállalkozása van. Ellenfelei az ultraortodox Meir Porus és az orosz származású milliárdos Arkagyij Gajdamak, aki a felmérésekben hátul kullog, de abban bízik, hogy meglepetést fog okozni az arab szavazatok begyűjtésével.
Az eddigi polgármester nem indul
Jeruzsálem jelenlegi polgármestere, a 2003-ban megválasztott Úri Lupoljanszki nem jelöltette magát. Ő volt az első ultraortodox, aki a város élére került, és Ehud Olmertet váltotta a polgármesteri székben.
Jeruzsálemnek mintegy 730 ezer lakosa van, köztük bő negyedmillióan az arabok, akik a város 1967-ben elfoglalt, majd annektált keleti részében élnek. Választásra alig 530 ezren jogosultak a városban. Az arab választókat – a korábbi szavazásokhoz hasonlóan – a Palesztin Hatóság és a jeruzsálemi mufti bojkottra szólította fel, mert felfogásuk szerint a jeruzsálemi önkormányzat az izraeli megszállást képviseli, s a voksolás a megszállás elismerésével érne fel.
A palesztinok igényt tartanak Jeruzsálem keleti részére, amelyet leendő államuk fővárosának akarnak megtenni, miközben az izraeli parlament egy 1980-ban elfogadott törvénnyel “Izrael állam oszthatatlan és örök fővárosának” nyilvánította Jeruzsálemet. A polgármesterjelöltek közül nemcsak Porus, hanem Barkat is Kelet-Jeruzsálem annektálásának védelmezőjeként ismert.
