Külföld

Iránnak joga van atombombához?

admin
admin

2008. 08. 28. 14:15

Bár a nyugati közvélemény egyhangúan elutasítja Irán atomprogramját, vannak mellette szóló érvek is. Az iszlám köztársaság ugyanis ellenségekkel van körülvéve, ezért úgysem állítja le a nukleáris programot. A fegyvereket azonban sosem vetné be, mivel egy támadás őt magát is elpusztítaná – írta a FigyelőNetnek készített tanulmányában Bíró Gáspár egyetemi tanár.

Iránnak joga van nukleáris fegyverekhez. Tudatában vagyok, hogy ez az állítás sokakat megbotránkoztat, s szöges ellentétben áll a nemzetközileg túlsúlyban lévő állásponttal. Az sem kétséges, hogy ha Irán úgymond testközelbe kerül az atombomba előállításához, akkor legalább három regionális hatalom is kész lesz arra, hogy leutánozza: Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom. Az egyébként is robbanékony közel-keleti helyzetet mindez súlyosbítja, ám vannak a dolognak előnyei és reálpolitikai indokai is.

Úgyis megcsinálják

Bíró Gáspár egyetemi tanár

Bíró Gáspár egyetemi tanár

Egyrészt úgy tűnik, semmi és senki sem fogja tudni leállítani az iráni atomprogramot. A sokak által jósolt izraeli bombázást körülbelül olyan komolyan lehet venni, mint ahogyan a hidegháborús vicc parafrázisa szól: a proletariátus egereinek néha meg kell mutatni a macskát, de sok egér macskát győz, azaz egy macska sem képes ezer egeret megfogni. Az illetékes nemzetközi szervezetek tehetetlenek, a nyugati médiaködöt az ügy körül meg könnyen el lehet hessegetni.

Másrészt a hivatalban lévő iráni elnök kijelentéseit csak mértékkel lehet komolyan venni. Ha Irán atomfegyvert vetne be Izrael ellen, azonnal megkapná az ellencsapást. Túl ezen, egy vagy két iráni atombomba landolása izraeli területen, mondjuk Tel-Aviv fölött nemcsak izraelieket ölne meg, de radioaktívvá tenné a palesztin területeket, Jordánia és Dél-Libanon nagy részét is.

Sosem vetnék be

Ráadásul Jeruzsálemet valószínűleg még az irániak sem mernék bombázni, lévén hogy az elmúlt negyven évben az al-Aksza mecset előlépett az iszlám harmadik szent helyévé, de Tel-Aviv nincs túl messze a várostól. Túl kicsik itt a távolságok, s az irániak által külföldi segítséggel kifejlesztett Shahab rakéták – lásd Észak-Korea tapasztalatait – meglehetősen pontatlanok, azaz senki sem tudja megjósolni, hogy egy nukleáris fejekkel felszerelt rakéta hol is fog felrobbanni. Akár iráni területen is, mielőtt fellőnék.

Vannak ennél komolyabb érvek is az iráni atomprogram mellett. Egyrészt Truman és Sztálin óta egyértelmű, hogy az atomfegyver hadászati, azaz stratégiai eszköz. Az, hogy az amerikaiak bevetették Japánban, egy történelmi kivétel, aminek a terhét az Egyesült Államok azóta is cipeli.

Másrészt elég ránézni a térképre. Keletről Irán határos Afganisztánnal és Pakisztánnal, ez utóbbi atomhatalom, ha nem is nemzetközileg legitimált módon. Az, hogy Afganisztán veszélyes terep, már a NATO is tudja. De ennél veszélyesebb hely Pakisztán, amely atomfegyverrel rendelkezik, s pillanatnyilag a politikai káosz állapotában van. A tálibok szeretnék átvenni a hatalmat Pakisztán fölött. A siíta Irán pedig egy szunnita tenger közepén található.

Atom kell az egyensúlyhoz

A közel-keleti hatalmi egyensúly indokolja az iráni atomfegyverkezési programot. A helyzet az, hogy az irániak félnek a szomszédaiktól. A térségben az említett nagyobb államok – Törökország, Szaud-Arábia és Egyiptom – mind hegemóniára törnek, s ez különösen zavarja Teheránt, melynek tervei vannak a szétesőfélben lévő Irakkal.

Mint ahogyan ez említetteknek is. Az iráni atomfegyver létrehozása – valamint kipróbálása – még odébb van. Ezt az irániak tudják a legjobban. Ez az adu ászuk, de csak virtuálisan. Ha egy-két vagy három éven belül megcsinálják, annál jobb. Bevetni sohasem fogják.

(A szerző az ELTE Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára, szakterülete a nemzetközi politika).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.