A Kommerszant című lap megállapította, hogy az észt államfő beszéde nem volt diplomatikusnak nevezhető, s a tanácskozás orosz résztvevői az Oroszországi Föderáció szétverésére irányuló, alig leplezett felhívást láttak benne. Ilves ugyanis többek között kijelentette, hogy az észtek és a finnek “a szabadságot és a demokráciát választotta 150 éve, de sok finnugor nép még nem választott”.
Újabb orosz-észt feszültség
Konsztantyin Koszacsov, az állami duma, az orosz törvényhozás alsóháza külügyi bizottságának elnöke mintegy válaszként arról beszélt, hogy Oroszországnak “az ország egykori területén létrejött új államok némelyikétől eltérően nem okoz gondot a legkülönfélébb nemzetiségekhez tartozó emberek tisztelete és a velük való együttélés”.
Ezt követően hagyta el tüntetően a finnugor világkongresszus helyszínét Ilves és az egész észt küldöttség – írta a Kommerszant. A lap tallinni megfigyelőket idézve rámutatott: a lehetőségek ablaka, amely a küldöttség kongresszusi részvételével megnyílni látszott, most újra be van deszkázva.
Az orosz-magyar találkozó volt csak felhőtlen
A Vremja Novosztyej című orosz újság megemlítette, hogy a kongresszuson az elnöki megbeszélések közül csak az orosz-magyar találkozó volt teljesen felhőtlen, mivel Tarja Halonen finn államfő a feldolgozatlan faanyagra kiszabott orosz exportvám emelésének mellőzését követelte.
A lap szerint a kongresszus, amelynek az lett volna a fő célja, hogy felhívja a figyelmet a kis népek szükségleteire és vágyaira, újra az orosz-észt konfliktus hadszínterévé vált. “Tekintettel arra, hogy Észtországon, Finnországon és Magyarországon kívül az összes többi finnugor nép Oroszország területén él, Ilves kijelentéseit ha úgy akarjuk, majdhogynem az államhatárok átrajzolására vonatkozó felhívásként is fel lehetett fogni. Vitathatatlannak tűnik, hogy a két ország kapcsolatai tovább romlottak” – írta a lap.
Átírnák a határokat?
A Nyezaviszimaja Gazeta Valerij Tyiskovot, az Orosz Tudományos Akadémia összehasonlító néprajzi és embertani intézetének igazgatóját idézte, aki azt mondta: az önálló államig terjedő önrendelkezésre bíztatás az államhatárok átírására irányuló burkolt felszólításnak tekinthető. “Észtország pedig nem biztosít önrendelkezési jogot az ott élő oroszoknak, illetve a kis finnugor kisebbségnek” – mondta.
Észtországban az ott élő oroszok csak akkor kaphatnak állampolgárságot, ha felmenőik 1941 előtt is ott éltek, vagy ha állampolgársági vizsgát tesznek észt nyelvből és történelemből.
Emellett különösen feszültté váltak a kapcsolatok, amikor Észtország Tallinnból eltávolította az úgynevezett Bronzkatonát – egy szovjet katonáknak állított világháborús emlékművet -, s ez zavargásokhoz vezetett. A helyszínen járt újságírók azonban úgy érzékelték, hogy az észtek és orosz között a hétköznapokban nem mutatkozik feszültség – írta az orosz lap.
