Külföld

Kit választ a világ 2008-ban?

admin
admin

2007. 12. 17. 06:00

Az új esztendő világpolitikai hangulatát minden bizonnyal az amerikai és az orosz elnökválasztás határozza majd meg, az uniós újév kezdetén pedig az újonnan csatlakozott országok legkisebbikének elnökségét is megtapasztalhatjuk.

2008. a világpolitikában jelentős változásokat tartogat, januárban startol az amerikai elnökválasztási folyamat, Oroszország élén már márciusban új vezetőt köszönthetünk, Európa többsége pedig sorra ratifikálja majd az uniós reformszerződést. Határon túli honfitársaink Romániában ismét a parlamenti bejutásért küzdhetnek majd, Szerbiában és Szlovákiában pedig új államfőre voksolhatnak.

Az orosz medve fondorlatai

Jóllehet Oroszország új elnököt és új parlamentet választ, úgy tűnik, a hatalom továbbra is Putyin kezében marad majd, legalábbis részben. Az államfő az elnöki székből távozva sem kíván kivonulni az orosz politikából. Putyin világossá tette, hogy szívesen lenne miniszterelnök, pártja, a parlamentet uraló Egységes Oroszország pedig jó hátországot biztosíthat számára a kormányfői poszthoz tartozó jogosítványok kiterjesztésére.

A hatalom átörökítésének céljából Putyin egy hozzá lojális személyt, Dimitrij Medvegyevet látná szívesen utódjául a Kreml élén, akinek távozása, esetleg idő előtti visszavonulása után ismét visszatérhet az elnöki posztra.

2008. a demokraták éve

Bár az Egyesült Államok új elnökének kilétére egészen november 8-áig kell várnunk, az amerikai előválasztások szokatlanul korán, már januárban megkezdődnek. Az év legnagyobb világpolitikai eseménye több rekordot is megdönteni látszik. Annyi már bizonyos, hogy az elnökjelöltek által összegyűjtött gigantikus pénzmennyiségek alapján a leghosszabb és legdrágább választási kampányra számíthatunk, a jövendő elnök személye pedig újabb csúcsokat dönthet.

Elemzők szerint a demokraták közül bárki nyeri is meg az előválasztást, az nagy eséllyel a Fehér Ház élére kerül. Habár a választás napjáig még jócskán megváltozhatnak az erőviszonyok, jelenleg Hillary Clinton tűnik a legesélyesebbnek, az idén átlagosan 20 százalékponttal megelőzve demokrata pártbeli riválisát, Barack Obamát. 2007 végére a demokrata jelöltek 70 százalékkal több kampánypénzt gyűjtöttek össze republikánus társaiknál, a két párt közötti népszerűségi arány pedig 50-35 százalékos, a demokraták javára.


Valószínûleg demokrata elnököt köszönthetünk (fotó: MTI/EPA)


Ha Hillary Clinton képes lenne visszatérni a Fehér Házba, akkor nemcsak az első amerikai elnöknő lenne, hanem az amerikai elnökök közül az első olyan, aki egy korábbi elnök házastársa volt. Ezenkívül ő lenne sorozatban a második Clinton, aki egy Bush-tól veszi át a Fehér Ház kulcsait.

A 2008-as évben a Capitolium mandátumaiért is folyik a verseny, ennek végeredménye azonban az elnökválasztási küzdelemnél valamivel kiszámíthatóbb. A demokraták jó eséllyel megtartják kényelmes többségüket a képviselőházban, a szenátusban pedig erőfölénybe kerülnek.

—-Kis államok az EU élén: a szlovén elnökség—-

2008. január 1-jén Szlovénia – a 2004-ben újonnan csatlakozott országok közül elsőként – veszi át a stafétabotot az EU soros elnökeként. Jóllehet az unió az új esztendő jelentős részében a reformszerződés ratifikálásával lesz elfoglalva, külső feszültségforrásként Koszovó függetlenné válását is kezelnie kell.

Az unió államai igencsak megosztottak a kérdésben: a britek és franciák a függetlenség mellett, mások a szerbekkel való szolidaritásból vagy a nemzeti kisebbségek függetlenedési törekvéseitől tartva a koszovói önállóság ellen foglalnak állást. A volt jugoszláv államok közül egyedül Szlovénia csatlakozott az unióhoz. Ráhárul majd a feladat, hogy megőrizze az unió egységét annak érdekében, hogy az EU ne váljon a koszovói függetlenséget támogató Egyesült Államok és az azt ellenző Oroszország érdekei mentén megosztottá.

Románia: hatalomváltás jöhet


Alig múltak el a 2007-ben mérsékelt érdeklődés mellett megtartott európai parlamenti választások, 2008-ban ismét a magyar kisebbség számára meghatározó választások jönnek keleti szomszédunknál. Az év első felében eldőlnek a helyhatósági erőviszonyok, novemberben pedig új parlamentet választ az ország. A voksolás valószínűleg a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt bukását, és a Basescu-féle Demokrata Párt felemelkedését hozza majd. Akár az is elképzelhető, hogy az RMDSZ kiesik a parlamentből.

Szlovák elnökváltás

2008 északi szomszédainknál is a változás éve lesz. Robert Fico kormányfő a saját pártja, az Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) hivatalos jelöltjeként a jelenlegi köztársasági elnököt, Ivan Gasparovicot jelölte meg. A Magyar Koalíció Pártja úgy döntött, hogy nem indít önálló jelöltet, inkább arra törekszik majd, hogy az ellenzéki pártokkal közösen jelölve olyan ember indulhasson, aki bejuthat a választás második fordulójába.

A VMSZ jelöltje is indul a szerb elnökségért

Habár a szerbiai elnökválasztás időpontja körül még alkotmányos viták folynak, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi elnök, Borisz Tadics legfőbb kihívója Tomiszlav Nikolics, a nacionalista érzelmeket meglovagló radikálisok alelnöke lesz. A választások első fordulóját január 20-ára írták ki, a második forduló pedig február 3-án lesz.

A jelenleg kormányzó koalíció két pártja is állít jelöltet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét pedig a négy délvidéki magyar párt közül három támogatja az elnökjelöltségért folyó küzdelemben.

Klaus ismét esélyes

Václav Klaus cseh államfő ötéves államfői mandátuma a jövő év márciusában jár le. A legnagyobb kormányzati erő, a Polgári Demokratikus Párt újra hivatalos elnökjelöltjévé választotta Klaust.
Ellenfele várhatóan Jan Svejnar, a jelenleg egy amerikai egyetemem tanító cseh közgazdászprofesszor lesz. Svejnar jelöltségét az ellenzéki szociáldemokraták, a koalíciós zöldek és néhány független szenátor támogatja, de Svejnar még nem döntötte el, hogy vállalja-e a megmérettetést. Elemzők szerint könnyen lehet, hogy a népszerű Václav Klaus továbbra is államfő marad.

Noha parlamenti választás jövőre még nem esedékes, a cseh ellenzék 2008-ban valószínűleg harmadszor is megpróbálja bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a Mirek Topolánek által alkotott hárompárti koalíciós kormányt.

Pakisztán: beígért demokrácia

A 2007-es évben kiélezett politikai harcnak lehettünk szemtanúi Pakisztánban. Az ország, melyet az idén a brit Nemzetközösségből is kizártak, január 8-án parlamenti és önkormányzati választások során próbál lépéseket tenni a demokrácia felé vezető úton.

Jóllehet Pervez Musarraf októberben ismét öt évre meghosszabbította elnöki mandátumát, az idén a pakisztáni ellenzék két vezetője, Benazir Bhutto és Navaz Sharif is hazatértek száműzetésükből. A közelgő választások tisztaságát megkérdőjelezendő több ellenzéki erő is a választások bojkottálására szólította fel híveit, Bhutto és Sharif pártja mégis megméretteti magát.

A pakisztáni hatóságok Sharif büntetett előéletére hivatkozva nem engedélyezték, hogy a választási listán bejegyeztesse magát, az ellenzéki vezetők aktivitása azonban minden bizonnyal tovább gyengítheti az elnök egyébként is ingatag hatalmát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.