A két éve elhunyt II. János Pál pápa 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójában rögzítette a katolikus egyházfő megválasztásának korábban érvényes rendjét. Elrendelte, hogy abban az esetben, ha a pápaválasztó testületben (konklávé) a bíborosok a 33. voksolási fordulót követően sem tudják megválasztani az új szentatyát kétharmados többséggel, legyen elegendő az egyszerű szavazattöbbség. Ekkor már viszont az első két helyen álló bíboros nem szavazhat abban a választási fordulóban, amely eredményeként az új pápa megválasztásoz elég a szavazatok ötven százalékát plusz egyet elnyerni.
A mostani pápai rendelettel ez az apostoli konstitúció vesztette érvényét. A döntést sokan meglepetésként értékelik, tekintve, hogy a pápa ezzel nagy tekintélyű elődjének egyik örökségét törölte el. Mások viszont úgy vélik: XVI. Benedek ezzel is érzékeltette, hogy ellenzi a római katolikus egyház megreformálására irányuló törekvéseket.
A német Joseph Ratzinger bíborost 2005. április 19-én viszonylag hamar, és a szavazatok kétharmadát meghaladó többséggel választották meg: a negyedik választási fordulót követően a 115 tagú konklávé 85 tagjának voksával lett a kereszténység történetének 265. pápája.
