Külföld

Újra nekimentek a szlovákiai magyaroknak

admin
admin

2007. 06. 26. 10:07

Megkérdőjelezhető jogszabályi hivatkozással támadja a magyar településnevek használata miatt a szlovák kormány a pozsonyi Új Szó című napilapot. A lap főszerkesztője szerint elképzelhető, hogy az ügy nemzetközi porondon folytatódik.

A szlovák kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint „a nyilvános érintkezésben” csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók.

Márciusban keltezett levelében azt kifogásolta a kulturális tárca, hogy a lap egy hirdetésben magyar nevén sorolta fel azt a több mint hatvan – köztük magyarok által lakott és magyarok által nem lakott – várost, ahol a hirdető által üzemeltetett rádiócsatornákat fogni lehet. A lap azért várt mostanáig a nyilvánosságra hozatallal, hogy jogászok szakmai véleményével együtt publikálhassa a minisztériumi levelet – tudta meg lapunk. Az Új Szó, mint magyar nyelvű napilap, addig is, és azóta is magyar nevükön említi a szlovákiai városokat, s csak akkor teszik hozzá a szlovák nevet is, ha az a megértés szempontjából fontos.

A figyelmeztető levélben nem szerepel említés retorzióról vagy következményekről – tájékoztatta lapunkat Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője, hozzátéve, hogy még nem döntötték el, hogy a kedden megjelent cikkükön kívül válaszolnak-e a minisztériumnak. „Azon is gondolkodunk, hogy nemzetközi fórum elé visszük az ügyet, ám a szlovák belpolitikát, így a magyar pártokat sem szeretnénk belevonni ebbe a vitába” – mondta a főszerkesztő.

A többség védelme?

A szlovák kulturális tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, „különbséget kell tenni a település „neve” és „megjelölése” között.” Egy másik törvény nyomán ugyan megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény „nyilvános érintkezésre” vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.

Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium „hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez”.

Nincs ilyen jogszabály?

A lap kiadója szakértőnél is tájékozódott a minisztériumi intelem jogi helytállóságáról. A megkérdezett szerint az önkormányzati törvény nem írja elő azt, amit a tárca a lapon számon kér, hiszen a napi sajtóban megjelenő tájékoztatás nem a hivatali érintkezés része, és az államnyelv védelméről szóló törvény sem szabja meg, hogy „a hivatalos érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni”.

Azonos véleményt képvisel a Gramma Nyelvi Iroda nyelvésze, aki szerint: a szlovákiai kisebbségeknek „is alkotmányos joguk az anyanyelvű tájékozódás”. Szlovákiában nincs olyan hatályos jogszabály, amely – ráadásul egy nem állami, hanem magánvállalkozás keretében megjelenő lapnak – előírhatná, hogy a helységneveket csakis államnyelven írja. Aki mégis ezt teszi, vagy ennek kikényszerítésével próbálkozik, az számos nemzetközi egyezményt is sért – hivatkozik a szlovákiai magyar nyelvész a kisebbségi jogok nemzetközi szakértőjére, Fernando de Varennesre.

Régi háború

Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni.

Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.