A szlovák kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint „a nyilvános érintkezésben” csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók.
Márciusban keltezett levelében azt kifogásolta a kulturális tárca, hogy a lap egy hirdetésben magyar nevén sorolta fel azt a több mint hatvan – köztük magyarok által lakott és magyarok által nem lakott – várost, ahol a hirdető által üzemeltetett rádiócsatornákat fogni lehet. A lap azért várt mostanáig a nyilvánosságra hozatallal, hogy jogászok szakmai véleményével együtt publikálhassa a minisztériumi levelet – tudta meg lapunk. Az Új Szó, mint magyar nyelvű napilap, addig is, és azóta is magyar nevükön említi a szlovákiai városokat, s csak akkor teszik hozzá a szlovák nevet is, ha az a megértés szempontjából fontos.
A figyelmeztető levélben nem szerepel említés retorzióról vagy következményekről – tájékoztatta lapunkat Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője, hozzátéve, hogy még nem döntötték el, hogy a kedden megjelent cikkükön kívül válaszolnak-e a minisztériumnak. „Azon is gondolkodunk, hogy nemzetközi fórum elé visszük az ügyet, ám a szlovák belpolitikát, így a magyar pártokat sem szeretnénk belevonni ebbe a vitába” – mondta a főszerkesztő.
A többség védelme?
A szlovák kulturális tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, „különbséget kell tenni a település „neve” és „megjelölése” között.” Egy másik törvény nyomán ugyan megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény „nyilvános érintkezésre” vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.
Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium „hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez”.
Nincs ilyen jogszabály?
A lap kiadója szakértőnél is tájékozódott a minisztériumi intelem jogi helytállóságáról. A megkérdezett szerint az önkormányzati törvény nem írja elő azt, amit a tárca a lapon számon kér, hiszen a napi sajtóban megjelenő tájékoztatás nem a hivatali érintkezés része, és az államnyelv védelméről szóló törvény sem szabja meg, hogy „a hivatalos érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni”.
Azonos véleményt képvisel a Gramma Nyelvi Iroda nyelvésze, aki szerint: a szlovákiai kisebbségeknek „is alkotmányos joguk az anyanyelvű tájékozódás”. Szlovákiában nincs olyan hatályos jogszabály, amely – ráadásul egy nem állami, hanem magánvállalkozás keretében megjelenő lapnak – előírhatná, hogy a helységneveket csakis államnyelven írja. Aki mégis ezt teszi, vagy ennek kikényszerítésével próbálkozik, az számos nemzetközi egyezményt is sért – hivatkozik a szlovákiai magyar nyelvész a kisebbségi jogok nemzetközi szakértőjére, Fernando de Varennesre.
Régi háború
Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni.
Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
