Külföld

Jelcin sajnálta ’56-ot

admin
admin

2007. 04. 23. 16:57

A jelcini külpolitika legnagyobb érdeme, hogy a nyugati értékrendet felvállalta, lépéseivel a Nyugathoz való maximális igazodás látszatát keltette, a magyar-orosz viszonyt tekintve pedig Borisz Jelcin volt az az elnök, aki megkövette a magyarokat a Szovjetunió 1956-os beavatkozása miatt. Így összegezhető az az értékelés, amelyet Sz. Bíró Zoltán történész, a magyar-orosz kapcsolatok szakértője adott hétfőn az MTI-nek, Borisz Jelcin halála kapcsán.

Borisz Jelcin volt az az orosz elnök, aki nagyon határozottan megkövette a magyarokat a Szovjetunió 1956-os beavatkozása miatt – jelentette ki Sz. Bíró Zoltán. Mint mondta, az 1992 november 10-11-i hivatalos látogatása során “semmi kétséget nem hagyott a tekintetben, hogy politikai és morális felelősséget érez a beavatkozás miatt”.

Az Oroszországi Föderáció első elnöke hétfőn halt meg Moszkvában. Borisz Jelcin, aki február 1-jén töltötte be 76. életévét, 1991-től 1999 végéig volt orosz elnök. A kutató, elemző tudós Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett arra, hogy Mihail Gorbacsov a Szovjetunió elnökeként 1988-ban mondta fel a rosszemlékű Brezsnyev-doktrinát, azt a hírhedt elképzelést, amely szerint a Szovjetuniónak különleges érdekei vannak a kelet-közép-európai térségben, és ezek érvényesítése érdekében az itteni államok szuverenitását is korlátozhatja. Gorbacsov, amíg hatalomban volt, mindvégig ragaszkodott az új irányhoz.

Nyugatra tartott

Borisz Jelcinnek, Oroszország első elnökének a Szovjetunió felbomlása után kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy “nem állítja le ezt a folyamatot, nem tesz semmit az ellen, hogy az érintett térség országai visszanyerjék teljes szuverenitásukat” – mondta Sz. Bíró Zoltán.

A továbbiakban úgy értékelte, hogy ebben az időszakban, a 90-es évek első felében Magyarország lényegében “eltűnik a moszkvai politikai térképekről”. Egyrészt az ország nem elég tőkeerős ahhoz, hogy tevőlegesen támogassa az orosz gazdaságátalakítási törekvéseket, másrészt Jelcin kerülni akarta a beavatkozás leghalványabb gyanújának lehetőségét is: a Nyugathoz való illeszkedést, a megfelelésre való törekvést helyezte külpolitikája középpontjába – hangzott a magyarázat.

Ebben a helyzetben tette meg a magyar Országház épületében az orosz elnök azt a kijelentést, amely az 1956-os beavatkozás miatt egyértelmű bocsánatkérés volt – zárta értékelését a szakértő.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.