A legfrissebb sajtóértesülések szerint konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget az az ünnepélyes Berlini Nyilatkozat, amelyet vasárnap délelőtt fogadnak el az állam- és kormányfők a Római Szerződés 50. évfordulójáról megemlékező, jubileumi csúcstalálkozójukon. Az összesen kétoldalas dokumentumot nem az állam- és kormányfők, hanem a soros uniós elnökség nevében Angela Merkel német kancellár, továbbá José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke írják alá.
Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a nyilatkozat hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában. Kiemeli annak jelentőségét, hogy végérvényesen megszűnt Európa természetellenes megosztottsága, és ezért köszönetet mond Kelet- és Közép-Európa szabadságszerető erőinek.
Angela Merkel német kancellár Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke és Wilfried Martens, a konzervatív Európai Néppárt elnöke között ül az EPP rendkívüli csúcstalálkozóján
A tervezet a kiszivárgott hírek szerint az Európai Unió meghatározó értékei és legfőbb törekvései között említi a békét és a szabadságot, a demokráciát, a kölcsönös tiszteletet és felelősséget, továbbá a biztonságot, az egyenjogúságot és az igazságot, valamint toleranciát és a szolidaritást. A nyilatkozat azzal zárul, hogy ötven évvel a Római Szerződés aláírása után a tagállamok egyetértenek abban a célkitűzésben, hogy az Európai Uniót a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig egy megújított, közös alapra kell helyezni. Megfigyelők szerint a dokumentumnak ez a záró mondata jelenti a legfőbb kompromisszumot a német uniós elnökség által sürgetett, de több tagállam által jelenlegi formájában elutasított alkotmányozás jövőjét illetően.
Négy magyar pont
A magyar diplomácia számára sikernek minősítette a hét végi berlini EU-csúcson elfogadandó nyilatkozat szövegét Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc kormányfő kabinetfőnöke, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az MTI-nek nyilatkozva. A politikus szombaton Berlinben azt mondta, hogy az EU soros német elnökségétől megkapták a nyilatkozat végleges szövegét, s abban szinte teljesen megjelenik az előzetes tárgyalásokon képviselt magyar álláspont, van ahol szó szerint, másutt pedig szellemében.
A magyar álláspontnak ugyanis négy lényegi eleme volt – emlékeztetett rá. Először is azt akarta a budapesti vezetés, hogy a nyilatkozat tükrözze: az Európai Unió több, mint pusztán gazdasági együttműködés, hiszen a szervezet a politikai kooperációnak is terepéül szolgál. Ez benne van a dokumentumban. Azután a magyarok a közös érdekek kifejtését, ezen belül is különösen a kisebbségek védelmét akarták belefoglaltatni az állásfoglalásba.
Gál J. Zoltán hangoztatta, hogy a szövegben benne van a tolerancia követelménye, az idegengyűlölet elleni fellépés, a nyelvek, kultúrák, régiók sokszínűségének fontossága, azaz azt végül is minden kisebbség a magáénak érezheti, abba saját védelmét beleláthatja. Harmadik elemként Magyarország azt szerette volna, ha a dokumentum leszögezi az EU nyitottságát, azaz készségét a csatlakozási folyamat továbbvitelére: s a nyitottság szó valóban benne van a szövegben. Végül pedig Magyarország azt sürgette, hogy a dokumentumban az Európai Unió vállaljon kötelezettséget saját politikai alapjainak megújítására 2009-ig, s ez is bekerült a végleges tervezetbe.
Legalább olvasóbarát
A kérdésre, hogy a nyilatkozatból azért mégis kimaradtak olyan kulcsszavak, mint például az “alkotmány” (az EU jelenlegi válságát az uniós alkotmány két évvel ezelőtti francia és holland elutasítása okozta, s a jelenlegi német elnökségnek legfontosabb feladata éppen az, hogy kiutat találjon e helyzetből), illetve a “bővítés” kifejezés, az államtitkár közölte: olyan szöveg kellett, amit mind a 27 tagország el tud fogadni, s ami közös alapot teremt a további munkára. “Az olyan változatokat érdemes volt kerülni, ami a tagok közötti konfliktusokat nyitotta volna meg” – vélte Gál J. Zoltán.
A magyar politikus egyébként kimondottan üdvözölte, hogy a Berlini Nyilatkozat – amit vasárnap fogadnak majd el az EU-tagállamok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc – kimondottan “olvasóbarát”, azaz rövid, közérthető, s kerüli a jogi fogalmakat. Emellett pedig azt is előnyeként említette, hogy a szöveg az alkalomhoz illően emelkedett szellemű. A Berlini Nyilatkozattal ugyanis az EU arról emlékezik meg, hogy ötven évvel ezelőtt írták alá a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Unió elődjeként szolgáló Európai Gazdasági Közösséget.
És a kereszténység
XVI. Benedek pápa szombaton élesen bírálta az Európai Uniót amiatt, hogy az alapításának 50. évfordulójára emlékező nyilatkozatokban, beleértve a Berlini Nyilatkozatot is, nem tesznek említést Istenről és Európa keresztény gyökereiről. Európai püspökök előtt elhangzott kemény hangú beszédében a római katolikus egyház feje úgy vélekedett, hogy Európa önmagát tagadja meg, amikor megfeledkezik Istenről és keresztény gyökereiről, ezzel pedig saját identitásában kételkedik, ami veszélybe sodorhatja az unió fellendülését.
XVI. Benedek pápa beszél európai püspökök elõtt a Római Szerzõdés aláírása másnapi 50. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen a vatikáni Clementina-teremben
“Nem gondolhatunk egy igazi közös európai ház építésére, miközben nem törődünk kontinensünk népeinek tulajdon identitásával(…)egy történelmi, kulturális és erkölcsi identitással(…), olyan értékek együttesével, amelyet a kereszténység segített összekovácsolni” – mondta a pápa az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által rendezett ünnepi kongresszus részvevőit fogadva. A kereszténységnek ily módon nem csak történelmi, de “alapító” szerepe is van – tette hozzá XVI. Benedek.
Nagyon szigorú volt a pápa
XVI. Benedek pellengérre állította Európa “hitehagyásának különös formáját” is, utalva arra, hogy miközben “értékközösségként” szeretne megjelenni, “úgy tűnik, egyre gyakrabban vonja kétségbe az egyetemes és abszolút értékek létezését”. Az Európai Unióval szemben kritikus beszédében, amelyben elismerően szólt a gazdasági sikerekről és a kontinens keleti és nyugati része közötti “kibékülésről”, XVI. Benedek úgy vélte: már “csaknem azt gondolhatjuk, hogy Európa elveszti hitét saját jövőjében”.
A pápa kitért Európa demográfiai súlyának a csökkenésére is. “Demográfiai szempontból, sajnos meg kell állapítani, hogy Európa olyan úton indult el, amely oda vezethet, hogy búcsút kell vennie a történelemtől” – jelentette ki.Felemelte szavát a környezetvédelem és a – megfogalmazása szerint “megfáradtan” előrehaladó – társadalmi szolidaritás érdekében is. Nagyobb egyensúlyt szorgalmazott Európa gazdasági és szociális dimenziói között. Olyan politikát tartott fontosnak, amely egyrészt gondoskodik a jólétről és a versenyképesség növekedéséről, másrészt figyelembe veszi a szegények várakozásait is.
