Külföld

Az ENSZ feldarabolhatja Szerbiát

admin
admin

2007. 03. 10. 15:23

Boris Tadic szerb elnök ismét elutasította az ENSZ Koszovó jövőbeni státusáról kidolgozott tervezetét. A Biztonsági Tanács várhatóan március végén dönt Szerbia sorsáról.

Megegyezés nélkül ért véget a szerb és albán képviselők részvételével megtartott utolsó bécsi találkozó az ENSZ különmegbízottja, Martti Ahtisaari által Koszovó tartomány jövőbeni státusáról kidolgozott tervezetről. Ahtisaari befejezettnek nyilvánította a szerbek és a koszovói albánok tárgyalássorozatát. Bejelentette, hogy véglegesíti tervezetét és még márciusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti. Megállapította, hogy egyik félben sincs meg az akarat, hogy elmozduljanak eddigi álláspontjukról, amelyek semmit sem közeledtek egymáshoz, így a további tárgyalásoknak nem látja értelmét.


A szerb és albán képviselők részvételével megtartott utolsó bécsi találkozón Tadic kijelentette, hogy a dél-szerbiai tartomány korlátozott önállóságát kilátásba helyező terv elfogadhatatlan Szerbia számára, mert ez a teljes függetlenség előtt nyitná meg az utat, amely sértené Szerbia területi integritását.


Utolsó lehetőség


A szerb államfő a tervezettel kapcsolatban „heves vitára” számít az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely várhatóan március végén kezdi tárgyalni az ügyet. Amennyiben a javaslatot elfogadják, „a legújabb kori történelemben első alkalommal fordulna elő, hogy egy békés, demokratikus országtól azért vesznek el területet, hogy eleget tegyenek egy olyan etnikai csoport követelésének, amely egyébként már saját nemzetállammal rendelkezik” – vélekedett Tadic.


Martti Ahtisaari ENSZ-fõmegbízott (MTI/EPA)


A koszovói albánok küldöttségét vezető Fatmir Sejdiu elnök viszont pozitívan nyilatkozott az ENSZ-tervezettel kapcsolatban, amelyet Pristina – fájdalmas kompromisszumok mellett – hajlandó elfogadni. „Itt az ideje, hogy Koszovót független, szuverén államként ismerjék el” – nyilatkozta szombaton Sejdiu. A koszovói elnök szerint a tartomány függetlensége és szuverén államiságának elismerése békét és stabilitást eredményezne a térségben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Koszovónak nincsenek területi követelései más államokkal szemben.


ENSZ-határozat sérül?

A diktátummal felérő ENSZ-indítványt a szerb politikai vezetők – minden belső nézeteltérésüket félretéve – egyöntetűen elutasítanak. Érvelésük lényege, hogy Ahtisaari, felhatalmazását messze túllépve, meg akarja fosztani Szerbiát területe 15 százalékától.


Ezzel megsérti az utolsó, Koszovóra érvényes döntést, az ENSZ BT 1244. határozatát, amely egyértelműen kizárja Szerbia feldarabolását, s egy újabb albán állam megteremtésével Pandora szelencéjét nyitja ki a népek és vallások közti súlyos ellentétektől szétszabdalt Nyugat-Balkánon.


Még reménykednek a szerbek

Belgrádi megfigyelők szerint a szerb vezetés már csak abban bízhat, hogy az ENSZ-ben – főleg a színfalak mögött – zajló végső nagy politikai egyezkedés számára kedvező végkifejlethez vezet. Reményeit elsősorban Oroszországhoz és Kínához fűzi, ahhoz, hogy a döntésre hivatott Biztonsági Tanácsban megvétózzák a Koszovó függetlenné válását lehetővé tevő javaslatot.


Elképzelhető egy másik forgatókönyv is, amely szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár visszadobja Ahtisaari javaslatát. Ezzel – mondják az állítólagos bennfentesek – elkezdődik egy újabb egyeztetési folyamat, amelynek a végén talán nem lesz győztes, de igazi vesztes sem, ami mindenképpen jobb Szerbia szempontjából a mostani változatnál.


Önálló állam

A mostani tárgyalás alapját képező javaslat a függetlenség kifejezés említése nélkül megengedi Koszovó Szerbiából való kiszakadását és önálló nemzeti jelképek használatát. Ez azt jelenti, hogy Koszovó például zászlót és himnuszt használhatna, s tagságért folyamodhatna olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ.


A tartomány mindazonáltal nem lenne felosztható etnikai választóvonalak – a szerbek és albánok lakta területek határai – mentén, s Koszovó a tervezet szerint nem csatlakozhat egyetlen államhoz sem. Ez kifejezetten egy Nagy-Albánia létrehozásának megtiltását jelenti.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.