Külföld

Guantánamo: öt év kínzás

admin
admin

2007. 01. 11. 07:00

Fizikai és lelki terrorral harcol az Egyesült Államok a terrorizmus ellen a guantánamói bázison, mely öt éve működik már, s amely az emberi jogi szervezetek tiltakozása ellenére, vélhetően továbbra sem zár be. Bush ugyanis nem csupán kitart a börtön mellett, de újabb épülettel bővítette a támaszpontot. Hazánkban is tiltakoztak a civilek.

2002 elején érkezett meg a kubai Guantánamói-öbölben felépített amerikai börtönbe az első fogoly, akit több száz társa követett. A mintegy 30 országból származó összesen 430 fogva tartott többségét 2001 végén Afganisztánban vagy Pakisztánban vették őrizetbe. A rendkívül szigorú biztonsági előírások mellett működő intézmény azonban csak 2004-ben hívta fel magára a figyelmet, azóta viszont folyamatos főszereplője a nemzetközi közéletnek, több okból is.


Egyrészt egyre másra kerülnek napvilágra információk arról, milyen embertelen módon bánnak a terrorizmussal gyanúsított, ám bírósági ítélet nélkül fogva tartott személyekkel. Nemrég került például nyilvánosságra egy felmérés, melyet maga az FBI készített, s ismét igazolta az emberi jogokért aggódók félelmeit. A szervezet 493 börtönőrt, illetve a börtönben dolgozó alkalmazottat kérdezett meg arról, látott-e a saját szemével visszaéléseket a fogva tartottak kárára, s a megkérdezettek közül 26-nak volt mondanivalója.

Sokat láttak


Egyikük arról számolt be, hogy egy fogoly celláját annyira felfűtötték, hogy a rab, aki kínjában a haját tépte, majdnem elvesztette az eszméletét. Mások azt tanúsították, hogy az őrök 24 órára megkötöztek egy foglyot magzati pozícióba, s a mellékhelységre sem engedték ki. Bevált gyakorlatnak számít az alvásmegvonás, de olyan is volt, hogy egy fogva tartott törött ujjakkal és más sérülésekkel érkezett meg a kihallgatásra. A fizikai bántalmazások mellett komoly súlyt fektetnek a foglyok lelki megtörésére. Azt például maga az amerikai védelmi minisztérium sem tagadja, hogy a katonák rugdaltak egy Koránt, az iszlám szent könyvének egy másik példányát pedig “véletlenül” levizelték.

Érthető tehát, hogy a nyugati világ legtöbb emberi jogi szervezete rendszeresen követeli az érvényben lévő nemzetközi jogot több ponton is sértő intézmény bezárását, s vezető európai politikusok is szóvá tették már a dolgot George W. Bush amerikai elnöknek. Ő azonban hol kompetenciájának hiányával, hol pedig az amerikai nép érdekeivel magyarázza a börtön létjogosultságát. Az mindenesetre pontosan jelzi az elnök hozzáállását, hogy tavaly decemberben új szárnnyal bővült a hírhedt intézmény. A 37 millió dollárból épült, 178 cellát magába foglaló új börtön legfőbb előnye, hogy csökkenti annak lehetőségét, hogy a rabok rátámadjanak a börtönőrökre.

Az orvosi etikáról

A másik ok ugyanis, ami miatt gyakran kerül a guantanamói börtön az újságok címlapjára, az az ottani incidensek. Voltak már éhségsztrájkok, öngyilkosságok, támadások a börtönőrök ellen – az ítélet nélkül, törvénytelenül őrzött rabok elkeseredettségének különböző formájú megnyilvánulásai. Ám, amíg az Egyesült Államok nem hajlandó véget vetni a kínzásoknak, viszonylag szűk az emberi jogokat féltők mozgástere. Hogy mégis van mit tenni, arra jó példa, az amerikai orvosok legnagyobb érdekszövetségének tavalyi döntése.

Az 1847-ben alapított American Medical Association megtiltotta tagjainak a kínzásokon és kényszerítő eszközöket alkalmazó kihallgatásokon való részvételt. A jelentés hangsúlyozza az orvosok gyógyítási kötelezettségét, amely összeegyeztethetetlen a kényszerítő eszközöket alkalmazó kihallgatásokon való részvétellel. A szervezet előírta továbbá, hogy az orvosok etikai okokból nem kezelhetik a foglyokat azzal a céllal, hogy őket egészségügyileg a kivégzésre alkalmassá tegyék.

Mindez azután történt, hogy a világ egyik legnevesebb orvosi szakfolyóiratának számító New England Journal of Medicine arról számolt be, hogy orvosok, különösen pszichológusok és pszichiáterek 2002 óta az etikai határokat átlépve konzultánsként közreműködtek azokon a kihallgatásokon, amelyeken a vallatók a stressz és a jutalmazás kettős rendszerével igyekeztek hasznos információkat kicsikarni a foglyokból az amerikai fenntartású guantánamói börtöntáborban.

Szöges torta itthon

Amit pedig a civil szervezetek tehetnek, az a lobbi és a tiltakozás. Az Amnesty International például látványos tiltakozó akciósorozatot szervezett világszerte abból az alkalomból, hogy öt éve érkeztek a börtönbe az első foglyok. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete csütörtökön az amerikai legfelsőbb bíróság washingtoni épületének lépcsőjén tartott tüntetés. Szintén csütörtökön New Yorkban tartottak az AI szervezésében virrasztást és imanapot Guantánamo bezárásáért. Londonban, szintén az amerikai nagykövetség előtt több száz, narancsszínű guantánamói börtönuniformisba öltözött “fogoly” térdelt a táborban alkalmazott “stresszpozícióban”, kutyák és egyenruhába öltözött “amerikai őrök” felügyelete alatt.

A szervezet magyar tagozatának narancssárga színű ruhába öltözött aktivistái pedig egy két méter átmérőjű, rácsból és szögesdrótból készült tortával, valamint születésnapi gyertyagyújtással köszöntötték a guantánamói jogsértések 5. évfordulóját az USA nagykövetsége előtt. A fogolyruhás születésnapi parti résztvevői a „Happy Birthday” dallammal kedveskedtek a „házigazdáknak”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.