Magyarország az Európai Unió listavezetőjévé vált a lakosságarányos fogvatartotti létszám tekintetében – írja szombati cikkében a portfolio.hu. Ez azt jelenti, hogy az unióban a százezer lakosra jutó fogvatartottak száma nálunk a legmagasabb: 193 fő, ami éles kontrasztban áll például a skandináv vagy a Benelux-államok 60–80 fős adatával.
A portál szerint a magas fogvatartotti ráta önmagában nem jelent feltétlenül rosszabb közbiztonságot, hiszen ezt a mutatót számos körülmény befolyásolja, így például a büntetőeljárások gyorsasága, a letartóztatásban lévők aránya, valamint a pontosan mérhető és a látens bűnözés aránya. Magyarország esetében az emelkedés leginkább a 2010 óta következetesen alkalmazott, a szabadságvesztést preferáló büntetőpolitika következménye. Ennek részeként előtérbe került a „három csapás” elve, miközben háttérbe szorultak az alternatív szankciók (közérdekű munka, pártfogó felügyelet).
A túlzsúfoltság 2013-ban érte el a mélypontját: az országos telítettségi ráta 144 százalékra duzzadt, ez az állapot pedig már túlmutatott az elvi emberi jogi aggályokon; rendszerszintű alapjogsértést valósított meg. A méltatlan elhelyezési körülmények miatti felelősség elismerése és a kompenzációs jogorvoslat bevezetése innentől nem mérlegelés, hanem kényszerű jogalkotói feladat volt – emlékeztet a portfolio.hu.
Ezzel párhuzamosan a rendszer fenntartási költségei másfél évtized alatt megháromszorozódtak.
A BVOP adatai szerint 2024 júliusáig összesen 2297 fogvatartottat bocsátottak szabadon e rendelet alapján.
A büntetés-végrehajtás összköltségvetése a 2010-es 42 milliárd forintról 2024-re 140 milliárd forint közelébe emelkedett. Az egy fogvatartottra jutó éves költség nominálisan 2,6 millióról 7,6 millió forintra nőtt – írja a portfolio.hu.
