Külföld

Polgárháború vagy béke Palesztinában

admin
admin

2006. 12. 18. 13:05

A Fatah nyerné az előrehozott választásokat egy friss felmérés szerint, ám a prognózisoktól vélhetően nem függetlenül a kormányzó Hamasz hevesen ellenzi, hogy idő előtt döntsenek a palesztinok az ország vezetőinek személyéről.

Tíz hónapja tartó pénzügyi és bizalmi válság megoldására tett kísérletet a hétvégén Mahmúd Abbász palesztin elnök, rendkívüli parlamenti és elnökválasztás megtartását kezdeményezve. A mérsékeltként elkönyvelt elnök javaslata kétélű fegyver: újra megnyithatja az utat a béketárgyalások és az önálló palesztin állam megalakulása felé, de egyben nyitánya is lehet egy véres polgárháborúnak a palesztinok között.

Az utóbbi árnyát vetíti előre, hogy a március óta kormányzó Hamasz keményvonalas vezetője, Mahmúd az-Zahar nyíltan visszautasította az előre hozott választások gondolatát. A külügyminiszter a spiegel-online tudósítójának válaszolva leszögezte: “mi (a Hamasz) nem fogjuk megengedni e választások megtartását országunkban”. Az orvosból lett Hamasz-vezér szerint az Abbász mögött álló Fatahnak még arra sem lesz módja, hogy a választások technikai részét megszervezze.

“Hol akarnák berendezni a szavazóhelyiségeket, felállítani az urnákat? Az iskolák a mi igazgatásunk alatt állnak!” – hangoztatta Zahar. Ha pedig a Fatah “illegális lépésekre” vetemedne, akkor a Hamasz gondoskodni fog “a törvény és a rend” helyreállításáról – tette hozzá a külügyminiszter. Egyúttal a Fatahra hárított minden felelősséget azért, hogy hónapokon át tartó tárgyalások dacára nem koronázta siker a nemzeti egységkormány létrehozását célzó erőfeszítéseket. Zaharhoz hasonlóan elutasította az idő előtti választások gondolatát Iszmáil Haníje, a Hamasz-kormány vezetője is.


Jogi vita

A Hamasz még azt is vitatja, hogy Abbász elnöknek joga volna rendkívüli választások kiírásához. A palesztin alaptörvény csakugyan nem ismeri ezt a fogalmat. Így legföljebb elnöki rendelet útján írhatna ki előre hozott választásokat – ám a parlament feloszlatását ebben az esetben sem hajthatná végre. Az elnök viszont arra hivatkozik, hogy “állami szükségállapot” forog fenn. A Fatah és a Hamasz közötti huzavona olyan zsákutcába sodorta a palesztinokat, ahonnan csak a nép újabb döntése vezetheti ki őket – idézte Abbász álláspontját a palesztin emberjogi bizottság jogi osztályának a vezetője, Ejad al-Alami. Meglátása szerint az elnök “talán nem is gondolja komolyan a bejelentés megvalósítását. A választások kiírásának a szándéka alkalmasint az utolsó eszköz ahhoz, hogy (Abbász) kicsikarja a Fatah és a Hamasz közötti megegyezést” – vélte Alami.

Mások szerint a palesztin elnök komolyan gondolja, amit szombaton elhatározott. Feltehetően abból indul ki, hogy a Hamasz kormányzása óta drámai mértékben romlott életszínvonal s a nemzetközi elszigeteltség (amely a külföldi segélyek elapadásában is testet ölt) népszerűtlenné tette a választók szemében a Hamaszt. Ebben a helyzetben pedig javulnának a választási esélyei a Fatahnak, amely januárban megalázó vereséget szenvedett az urnáknál a Hamasztól.

A többség most voksolna

Friss fölmérés tanúsága szerint ez a számítás nem légből kapott. Egy hivatalos palesztin intézmény által szombaton végzett, 1270 személy megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, hogy a Fatahra ma a választók 42 százaléka szavazna, míg a Hamasz támogatottsága 36 százalékos. Három hónappal ezelőtt az állás még csak 41:38 volt a Fatah javára. A megkérdezettek 61 százaléka helyeselte a papíron csak 2010-ben esedékes választások előrehozását, 37 százalék viszont ellenezte azt.

Halil Sekaki kérdezőbiztos szerint a felmérésbe bevont palesztinok nagy része azért akar előre hozott választásokat, mert “elégedetlenek a Hamásszal, és még inkább elégedetlenek az elnökkel”. Az utóbbiról tanúskodott, hogy a Hamasz hívei “Abu Mazen, te kém vagy” jelmondatot skandálva tüntettek szombaton Gázaváros utcáin, hangot adva Abbászról alkotott véleményüknek. A felmérés tanúsága szerint mindenesetre Abbász 46:45 arányban legyőzné Haníjét, ha most rendeznék az elnökválasztást.

Új arcok

Kérdéses, azonban hogy Abbász indulna-e az elnökválasztáson. Korábban arról beszélt, hogy nem kívánja ismét jelöltetni magát, ám a Fatah köreiből olyan hangok hallatszottak szombaton, hogy őt kívánják indítani a megméretésen. Mások viszont úgy vélik, hogy Abbász “elhasználódott” a Hamasz és a Fatah viszályában, ezért új arccal kellene próbálkozni. A legtöbb esélyt Marván Bargútinak, az intifáda vezetőjének adják, aki évek óta egy izraeli börtönben raboskodik. Jogilag van lehetőség arra, hogy jelöltként induljon a választáson, ám egyelőre nem jelezte ilyen szándékát.

Egy elméleti felállás szerint Bargúti 57 százalékot gyűjtene be az elnökválasztáson, amennyiben Háled Mesaal, a Hamasz száműzetésben élő politikai vezetője volna a vetélytársa. Ha egy harmadik induló is rajthoz állna, az inkább a mindenkori Fatah-jelölt esélyeit rontaná, és a Hamasz malmára hajtaná a vizet – vélekedett Sekaki. A 2005-ben rendezett elnökválasztáson, amely Abbász győzelmét hozta, számos független jelölt is indult, a Hamasz viszont nem állított jelöltet. Ezért egyelőre nehéz megjósolni, milyen eredményt hozna a Fatah és a Hamasz bármely két jelöltjének “erőpróbája”.

A külpolitikai tét a békefolyamat jövője és a palesztin állam létrehozása. Január óta világossá vált, hogy a Hamasz-kormány nem képes átugrani a saját árnyékát, azaz nem hajlandó elfogadni az Izrael által szabott feltételeket a tárgyalások felújításához (ezek lényegében azonosak a nyugati segélyek felújításának a kritériumaival). Abbász és a Fatah viszont kész volna tárgyalni Izraellel, amelynek a Hamasz még a létét sem hajlandó elismerni. Ehud Olmert izraeli kormányfő a maga részéről a hazája területe ellen irányuló palesztin rakétatámadások beszüntetésétől teszi függővé a párbeszéd felújítását – csakhogy Abbásznak nincs hatalma a Hamaszhoz húzó radikális palesztinok arzenálja fölött. Így a Hamasz “megnyerése” nélkül egy majdani Fatah-kormány sem volna képes érdemben tárgyalni Izraellel, ami pedig előfeltétele a majdani palesztin állam megalakulásának.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.