Külföld

Jobboldali győzelem várható Hollandiában

admin
admin

2006. 11. 19. 10:26

Jobboldali győzelmet jósolnak a közvéleménykutatók a szerdai hollandiai előrehozott választásokon, így marad miniszterelnök Jan Peter Balkenende.

A tavaszi helyhatósági választásokkal szögesen ellentétes eredmény, a reformpolitika sikere, jobboldali kormánygyőzelem és Jan Peter Balkenende miniszterelnök újabb mandátumszerzése várható a szerdán rendezendő hollandiai előrehozott, általános választáson a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint.
A mintegy 12 millió választásra jogosultnak azért kell a tervezettnél korábban urnához járulnia, mert egy belső kormányvita miatt a koalíció nyár elején felbomlott, és Balkenende Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) azóta kisebbségben kormányzott jobboldali liberális partnerével, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) párttal. 2002 óta ez már a harmadik választás az országban, és minden bizonnyal ugyancsak a harmadik, ahonnan a CDA kerül ki győztesen.


A legfrissebb felmérések szerint a 150 képviselői helyből a jelenlegi vezető kormánypárt 45 körüli mandátumot szerezhet, míg legfőbb riválisa, a nyáron még biztos nyerőnek ígérkező szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) 35 mandátumra számíthat. A tavaszi helyhatósági választáson a PvdA még 23,4-16,9 százalékban diadalmaskodott hagyományos riválisa – egyúttal gyakori múltbéli koalíciós partnere – felett.


Megszorítottak


A Balkenende-kormány népszerűségének megerősödését valamennyi elemző annak tulajdonítja, hogy szigorú gazdasági reformjai, amelyek korábban ellenszenvet váltottak ki a lakosságban, a közelmúlt statisztikái szerint kezdik meghozni gyümölcsüket. A kabinet az elmúlt években jelentős reformokat hajtott végre a világ legbőkezűbbjei közé sorolt szociális rendszeren, így csökkentette az előnyugdíjazás, a munkanélküli segély, a szociális minimumjuttatás és a munkaképtelenség esetén nyújtott járulék mértékét, de kurtított az adókon és a vállalatok fizette terheken is.


A baloldali ellenzék vádjai szerint ezzel jelentősen növelte a szegénységet az országban, a legfrissebb mutatók azonban azt tanúsítják, hogy a reformok látványos eredményeket hoztak: szeptemberben a munkanélküliség mindössze 4 százalékos volt, a gazdasági növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül várható, miközben jövőre a tervek szerint már az államháztartás is többletet fog produkálni.


A lakosság nagyobb része és az üzleti világ a felmérések szerint támogatja az említett politika folytatását, egyszersmind tart attól, hogy a PvdA és miniszterelnök-jelöltje, Wouter Bos visszafogná a változtatások ütemét.


Több variáció koalíciókötésre


A választási kampányban ezúttal meglepően kicsiny szerepet játszott a bevándorlás kérdése, amely a legutóbbi voksolásokon központi téma volt, és a hozzá kapcsolódó aggodalmaknak alighanem jelentős részük volt abban, hogy a lakosság tavaly elvetette az EU alkotmányos szerződését is, leblokkolva ezzel annak jóváhagyási folyamatát. A téma mostani háttérbe szorulásának valószínűleg az az alapvető oka, hogy e kérdésben jelenleg valamennyi fontos párt a szigorúság híve, vagyis csekély köztük a nézeteltérés, nem tudtak egymás ellen kampányolni vele.
Mindezek a tényezők ugyanakkor arra is rámutatni látszanak, hogy Hollandia kezdi elveszteni a világ egyik legliberálisabb államának címkéjét: azt ugyanis a prostitúció és a kábítószer-fogyasztás engedélyezése, a homoszexuálisok jogainak jelentős erősítése, az eutanázia gyakorlatának lehetővé tétele mellett a bevándorlókkal szembeni nyitottságának, a társadalmi sokféleség bátorításának is köszönhette, utóbbi téren azonban hozzáállása az elmúlt években jelentősen szigorodott. Van ugyanakkor magyarázat az utóbbira is, mégpedig a lakosság biztonságérzetének romlása, amelyet csak fokozott a bevándorlást bíráló Pim Fortuyn populista pártvezér és az iszlámot kritizáló Theo Van Gogh filmrendező meggyilkolása.


Az országban az elmúlt évtizedekben volt már példa arra is, hogy a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok nagykoalíciót alkottak. Erre sok szakértő most is komoly esélyt lát, ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a CDA-VVD koalíció folyatódik tovább, kibővülve esetleg a kisebb pártok valamelyikével. Van választék: a voksoláson összesen 24 politikai erőre lehet szavazni, és mindegyikük bekerül a parlamentbe, ha mandátumot érő mennyiségű voksot tudott összegyűjteni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Closeup portrait of a beautiful redhead woman using smartphone
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.