A Bush-kormányzatra nagy belpolitikai nyomás nehezedik Irak-stratégiájának módosítása érdekében azóta, hogy a Republikánus Párt vereséget szenvedett a november 7-i félidős kongresszusi választásokon. A demokraták csapatkivonási menetrendet sürgetnek, amit Bush elutasított, viszont a héten “belső vizsgálatot” rendelt el az iraki politika átgondolására – írja a Washington Post pénteki számában.
A győzelem ára
Az iraki politikáról folyó washingtoni vitában John McCain kitart azon nézete mellett, hogy a válságra az amerikai csapatok megerősítése lehet a válasz. A Közel-Keleten szolgálatot teljesítő amerikai parancsnokok e heti kongresszusi meghallgatásán a politikus kifejtette: újabb csapatoknak a térségbe küldése nélkül Amerika nem remélhet győzelmet Irakban.
“Újabb harcoló alakulatok nélkül nem nyerhetjük meg ezt a háborút” – jelentette ki az arizonai szenátor, aki szerint több katonára van szükség a milíciák semlegesítésére, a lázadó központok felszámolására és az iraki biztonsági erők kiképzésére.
John Abizaid tábornok, az iraki katonai jelenlétet is felügyelő úgynevezett amerikai középső parancsnokság vezetője viszont elhárította a csapaterősítést. Szerinte ez a lépés hiba volna, részben azért, mert ezzel átvennék a biztonsági műveletek irányítását az iraki erőktől.
20 ezer főt küldenének
A jelenleg Irakban, és azon belül főleg a legvéresebb erőszak helyszínén, Bagdadban és környékén állomásozó 140 ezer fős amerikai erő 20 ezer fővel való erősítése merült fel. A Pentagon szakértői szerint ennek az újabb 5-6 dandárnak a térségbe küldése nem sokat változtatna a lázadáson.
A The Washington Post jegyzetében arról írt, hogy az amerikai csapatok létszámáról folyó vita nem vezet sehová. Az igazi gond ugyanis azzal van, hogy az arabok különböző politikai, történelmi és vallási okok miatt kevéssé vannak felkészülve a demokráciára, mint mondjuk Kelet-Ázsia és Latin-Amerikai országai, ahol az utóbbi évtizedekben sikeres demokratizálási kísérletek történtek. Az Egyesült Államok Szaddám Huszein elnök hatalmának megdöntésével a gyilkos rezsimet egy önfenntartó, demokratikus kormánnyal kívánta felváltani, ami azonban teljesíthetetlennek látszik.
A lap megállapítja: nem Amerika hibája, hogy a bagdadi kormány kudarcot vallott. Washington nem akart egy újabb zsarnokot ültetni a megbuktatott diktátor helyére, a szélsőségesség és a terror egyetlen lehetséges ellenpólusát, demokráciát akart megvalósítani Közel-Kelet szívében. Az újság sem tudja a megoldást, de leszögezi: amíg az irakiak nem képesek egy egységes akaratot képviselő kormányt kiállítani, addig az amerikai háború célja, az önfenntartó demokratikus állam megteremtése, elérhetetlen marad.
