Veszélyben az október 23-i ünnepség?

Göncz Kinga szerint a budapesti erőszakos zavargássorozat „nagyon rossz” a Magyarország-kép szempontjából. „Nem az nem illik bele, hogy demonstrációk vannak, (…) ami nem fér bele egy demokráciaképbe, az az iszonyatos agresszió, (…) ezek az ijesztő események” – fogalmazott. Az ENSZ Közgyűlés ülésszakára New Yorkba utazott miniszter kérdésre válaszolva elmondta: hivatalosan nem vetették fel neki, de informálisan többen megkérdezték tőle, hogy az erőszakos lázadásoknak milyen hatásuk lesz az október 23-i évfordulós rendezvényekre. „Érthető módon felmerült, ha itt ilyen zűrök vannak, lehet-e, kell-e kitenni például a norvég királyt annak, hogy eljöjjön Magyarországra” – mondta.

Az idősebb Bush már lemondta az utat

Göncz Kinga, aki szerint az igazi veszély az, hogy ha nem lesz vége az erőszaknak egy-két napon belül, akkor ez a kérdés fel fog merülni minden országban. „Ez nagyon kemény kérdés lesz. Magyarország legfőbb érdeke az, hogy ennek sürgősen legyen vége” – fogalmazott. A helyzet komolyságát jelzi: az idősebb Bush és a külügyminiszter Condoleezza Rice lemondta a meghívást. A Népszabadság értesülései szerint az elutasítás hátterében egyértelműen a budapesti zavargások állnak. A lap úgy tudja, hogy helyettük George Pataki New York-i polgármester és Tom Lantos képviselő vezeti majd az amerikai küldöttséget.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a köztársasági elnök és a miniszterelnök közel ötven állami vezetőt hívott meg az ünnepségre. Többen már a nyár közepén jelezték, hogy szívesen jönnek, a legfrissebb hírek szerint 33 ország és nemzetközi szervezet állam- vagy kormányfője, parlamenti elnöke, külügyminisztere vagy főtitkára igazolta vissza részvételét a kétnaposra tervezett megemlékezésen. Többek között dr. Horst Köhler német, Mary McAleese ír, Moritz Leuenberger svájci, Anibal Antonio Cavaco Silva portugál, Heinz Fischer osztrák, Viktor Juscsenko ukrán és Ivan Gasparovic szlovák elnökök, továbbá Henri luxemburgi nagyherceg, valamint Franciaország, Hollandia és Kanada miniszterelnöke, de részt vesz a megemlékezésen Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára is.

Csak a hazugság ment át

Göncz Kinga szerint életveszélyes egy ilyen helyzetben nagygyűlést rendezni, „amikor ilyen mértékben pörögtek fel az indulatok, és nem garantált a kontroll”. Ez szerinte olyan politikai hazardírozás, amely messze túlmegy a pártérdekeken. Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a budapesti erőszakos eseményeket aggodalommal és értetlenséggel fogadó kollégáinak azt igyekszik elmagyarázni: Gyurcsány Ferenc volt az első, aki szembenézett azzal, hogy Magyarország a rendszerváltás óta folyamatos hazugságban él.

A miniszterasszony szerint a sajtón sajnos csak a hazugság „jött át”, holott Gyurcsány Ferenc beszéde „nem erről szólt”. Hanem arról – és ezt másfél év óta hangoztatja –, hogy ez a hazugság mindegyik párt és kormányzati ciklus hibája volt, amellyel végre szakítani kell. Ez a hazugság arról szólt, hogy azt ígérték a magyaroknak: úgy lehet eljutni a nyugati életszínvonalra, a magasabb nyugdíjakhoz és fizetésekhez, hogy nincs mögötte az ezt lehetővé tevő teljesítmény.

Göncz Kinga szerint a régióban mindegyik kormány ezzel a problémával küszködik. Magyarországon a jelenlegi kormány az első, amelyik kimondja: tudomásul kell venni, hogy „vége a szocializmusnak, nincs egy gondoskodó atya, nincs egy vezér, aki megvéd és megvált bennünket a globalizáció hatásaitól”.