A párizsi rendőrség ideiglenes betiltotta pénteken a gyülekezés bizonyos formáit, mert egy sor lehallgatott üzenetben párizsi “erőszakos akciókra” szóló felhívás szerepelt. “Szombat délelőtt 10 órától vasárnap reggel 8 óráig tilos lesz minden olyan nyilvános gyülekezés, amely rendbontást válthat ki, vagy arra bátoríthatja az embereket” – jelentette be közleményben a metropolis rendőr-főkapitánysága. A hatóságok az intézkedést azzal indokolták, hogy az utóbbi napokban lehallgatott mobiltelefon-hívások, SMS-üzenetek, illetve elektronikus levelek, internetes üzenetek közül sokban a kommunikáló fiatalok sajátos nyelvükön zavargásra buzdították egymást.
A rendőri mozgósítás továbbra sem csökken, körülbelül 12 ezer rendőr és csendőr áll készenlétben. A párizsi prefektus betiltotta az üzemanyag kannában való árusítását, de feltételezhető, hogy a profi gyújtogatóknak még vannak tartalékaik.
Ismét elhangzott a “csőcselék”
Közben a francia belügyminiszter megerősítette korábban nagy vihart kiváltott szavait, melyek lehet, hogy újabb fellángolásokhoz vezetnek.
Azok, akik éles lőszerrel a rendőr fejére céloznak, akik felgyújtanak egy buszt, amelyben egy mozgásképtelen idős ember is ül, nos ezek gazemberek, ezek a csőcselék, és semmi ok arra, hogy enyhítsek a fogalmazáson – mondta a France 2 közszolgálati tévéadó kétórás vitaműsorában Nicolas Sarkozy belügyminiszter, aki külvárosi fiatalokkal, valamint parlamenti, önkormányzati és egyesületi képviselőkkel beszélgetett. Hozzátette, hogy csak így lehet megkülönböztetni a valódi bűnözőket a külvárosok túlnyomó többségében nyugalomra vágyó lakóitól.
A belügyminiszter többször megvédte a rendőrséget, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmilyen túlkapást nem tűr el. Kiemelte: nem a rendfenntartó erők hajítottak könnygázgránátot a mecsetbe, “egyébként én magam kértem volna elnézést”. Azt is többször megismételte, hogy a külvárosoknak elsősorban munkahelyekre és nem segélyekre lenne szüksége.
Amikor Julien Dray, a Szocialista Párt (PS) szóvivője arra kérte a belügyminisztert, hogy ne használja mindenre magyarázatként a bevándorlók témáját, Sarkozy azt felelte: “magam is bevándorló fia vagyok, de itt az ideje kimondani, hogy egy magyar fia sokkal jobban integrálódik Franciaországban, mint az észak-afrikaiak”, akiknek könnyebb integrálásához a pozitív diszkrimináció elvének alkalmazását szeretné a francia belügyminiszter elérni.
A belügyminiszter felelőssége
Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter által a külvárosokkal szemben korábban meghirdetett “zéró tolerancia” ezúttal két irányban működik, és a kijelentésre az utcán látható a válasz – nyilatkozta Kassovitz a külvárosok problémáiról tíz évvel ezelőtt forgatott A gyűlölet című 1995-ös kultfilm magyar származású rendezője.
Kassovitz saját honlapján közzétett nyilatkozatában kifejti: Sarkozy a Francia Köztársaság által képviselt elvekkel, egy nép szabadságával, egyenlőségével, testvériességével szemben foglalt állást. Kassovitz hozzáteszi: A belügyminiszter megszólalásai nem egyszerűen csak emberi és politikai tapasztalatlanságára világítanak rá, hanem egy “mini-Napóleon” tisztán demagóg és egocentrikus oldalát is megmutatják”.
A külvárosokat a rendező szerint nem az általános elégedetlenség lobbantotta lángra, amely ellen a bevándorlók generációi a mindennapokban harcolnak, hanem a belügyminiszterből hiányzó tisztelet a lakótelepek közösségével szemben. “A gyűlölet századok óta gyűlöletet szül, és Sarkozy még mindig azt hiszi, hogy a megtorlás az egyetlen eszköz megakadályozni a lázadást” – írja a rendező.
Lehetetlen a kitoloncolás
A Le Figaro című francia naplilap felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, mely Nicolas Sarkozy azon utasítása mögött rejlik, hogy a rendbontó külföldieket ki kell utasítani az országból. Ezt ugyanis gyakorlatilag lehetetlenné teszi az a törvény, amelynek tervezetét maga Sárközy nyújtotta be 2002-ben, mivel azóta alig lehetséges az országba 13 éves koruk előtt érkezett külföldiek kitoloncolása. A zavargásokban eddig őrizetbe vett, a rendbontók hat-nyolc százalékát jelentő, 100-120 külföldi pedig ebbe a kategóriába tartozik – olvasható a napilapban.
A belügyminisztérium magyarázata szerint Sarkozy kitoloncolásról szóló utasításának elsősorban etikai jelentősége van: “Jól tudjuk, hogy a ténylegesen kitoloncoltak száma nem lesz jelentős, de elfogadhatatlan, hogy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek gépkocsikat gyújtogassanak vagy rendőröket bántalmazzanak” – mondta a konzervatív újságnak a belügyminisztérium meg nem nevezett képviselője, aki azt reméli, hogy az intézkedésnek elsősorban elriasztó hatása lesz.
A Libération című napilap szerint elsősorban a törvényt három évvel ezelőtt támogató ellenzék kritizálja Sarkozyt, amiért vissza akarja állítani a kettős büntetést: az igazságszolgáltatás által kiszabott büntetés letöltését és az országból való kiutasítást.
A baloldali újság úgy véli, hogy egyetlen lehetősége marad a belügyminiszternek a “külföldiek” kitoloncolására: értelmezni a törvényben megfogalmazott “meghatározott embercsoport elleni gyűlöletkeltést”, amely lehetővé teszi a kiutasítást. Ez az “embercsoport” pedig a rendőri erőket jelentené – véli a lap.
