A nyolc európai vezető a The Times csütörtöki számában közölt felhívásával az ENSZ-t arra figyelmezteti: hitelességének megőrzése a tét az iraki kérdésben. A vezető londoni napilapban közölt közös felhívást a brit és a magyar kormányfő mellett José María Aznar spanyol, Silvio Berlusconi olasz, José Manuel Barroso portugál, Leszek Miller lengyel, Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök és Václav Havel távozó cseh államfő írta alá.
Elutasító magyar lakosok
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar lakosság többsége nem támogatja az Irak elleni katonai fellépést. A Gallup Intézet által készített felmérés eredménye szerint a válaszolók 82 százaléka az ENSZ felhatalmazásával indított akciót is ellenzi, és csak 18 százalék értene egyet vele. A felnőtt magyar lakosságnak tehát csak 17 százaléka, vagyis csupán minden hatodik felnőtt támogatna egy ENSZ-felhatalmazással indított akciót.
Az európai vezetők szerint a transzatlanti viszonyrendszer nem eshet áldozatául annak, hogy a jelenlegi iraki rendszer kitartóan fenyegeti a világ biztonságát. „E transzatlanti kötelék – ma inkább, mint eddig bármikor – az egyik garanciája szabadságunknak – áll a levélben.”
Irak fenyegetése és a gazdaság
A nemzetközi pénz és tőkepiacok ugyan már jó ideje “beárazták” az iraki háborút, a szerdai kereskedési napon, a Bush-beszédet követően azonban látványosan zuhanni kezdtek az árfolyamok.
• A Bush-beszéd megviselte az európai indexeket
• Hét és fél éves mélyponton zárt London
Az olaj ára szerdán valamivel több mint egy dollárral emelkedett hórdónként, majd csütörtök délelőtt a diplomáciai rendezés lehetőségének felmerülése után némileg csökkent.
A közös cikk szerint az iraki rendszer és a birtokában lévő tömegpusztító fegyverek egyértelműen fenyegetik a világ biztonságát. Ezt a veszélyt világosan felismerte az ENSZ is. „Mindannyiunkat kötelez a Biztonsági Tanács 1441-es számú határozata, amelyet egyhangúlag fogadtak el. Mi, európaiak azóta – a prágai NATO-csúcson és a koppenhágai EU-csúcson is – megerősítettük, hogy támogatjuk a 1441-es határozatot, és azt, hogy az ENSZ által kijelölt úton kívánunk haladni – áll a nyílt levélben.
A felhívás szerint ennek jegyében a nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen kell ragaszkodnia a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez. A szolidaritás, az összetartás és az elszántság kínálja a legfőbb reményt arra, hogy ezt sikerül békés eszközökkel elérni – írják, hozzátéve, hogy “erőnk az egységben rejlik” – áll a cikkben.
A cikket jegyző politikusok szerint a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus egymásra találása olyan fenyegetés, amelynek következményei kiszámíthatatlanok, és amelytől mindenkinek tartania kell.
A támadás az Al-Quaidát segítheti
A franciaországi terrorizmuselhárító szervek legmagasabb igazságügyi illetékese szerint egy Irak ellen indítandó katonai invázió megsokszorozhatja az Al-Quaida-hálózathoz csatlakozó önkéntesek seregét, s ezzel jelentősen megnöveli az Európát fenyegető terrorista veszélyt. Jean-Louis Bruguiere vizsgálóbíró – akinek nevéhez fűződik a venezuelai születésű hírhedt terrorista, Carlos elfogása – külföldi tudósítóknak kifejtette: az Irak-ellenes akció puszta kilátása is automatikusan visszahat a terrorcsoportokhoz jelentkezőkre. Közlése szerint a francia elhárító szolgálat folyamatosan tapasztalja ezt a jelenséget a hazai radikális iszlám körökben.
A levél szerint Európának nem az iraki néppel van vitája; az iraki nép valójában az első áldozata az országot jelenleg uraló brutális rendszernek. Célunk a világ békéjének és biztonságának megvédése annak elérése által, hogy ez a rezsim feladja tömegpusztító fegyvereit. Kormányaink közös felelőssége szembenézni a fenyegetéssel – áll a felhívásban.
A cikk szerint az ENSZ alapokmánya a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének feladatával ruházza fel a Biztonsági Tanácsot. A nyolc európai vezető szerint nem megengedhető, hogy egy diktátor módszeresen megsértse az ENSZ-határozatokat. Ha ezeknek a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, a Biztonsági Tanács elveszti hitelességét, aminek a világ békéje látná kárát. Bízunk abban, hogy a Biztonsági Tanács ellátja felelősségteljes feladatát – áll a The Times csütörtöki számában közölt nyílt levélben.
A közös felhívás a brit diplomácia támogatásgyűjtő kampányának véghajrájában látott napvilágot. Tony Blair, akinek országa az európai hatalmak közül egyedüliként veszi ki részét tényleges – és nagyarányú – katonai felvonulással az Irak elleni háborús készülődésből, szerda este Londonban fogadta Silvio Berlusconi olasz kormányfőt. Előző nap az ausztrál, a kanadai, a görög és a török kormányfővel beszélt, majd tárgyalt Jacques Chirac francia elnökkel, aki az európai szövetségesek közül – Schröder német kancellárral karöltve – a legvehemensebben veti el az amerikaiak vezette újabb iraki háború gondolatát.
