Horvátország szeretne megszabadulni 50 százalékos részesedésétől a krskói atomerőműben. A horvátok már ki is szemelték a vevőt, nem lenne más, mint Szlovénia, amely egyébként a saját területén működő létesítmény másik felével rendelkezik. 
Nem új a vita, de legalább élénk
A zágrábi javaslatot a horvát energiaipari társaság (HEP) máris postázta Ljubljanába, a szlovén fővárosba. Minderről a szlovén Delo című napilap számolt be. A vételárat a horvátok potom 720 millió dollárban állapították meg, amit a szlovén politikusok megdöbbenéssel fogadtak. Sokallják.
A vita persze nem újdonság a felek számára: Horvátország és Szlovénia a jugoszláv szövetségi állam szétesése óta marakodik az erőművön. Képtelenek megállapodni működésének szabályozásáról, a tulajdonviszonyok rendezéséről – írja a semleges megfigyelő, az osztrák Die Presse című lap tudósítója.
Szlovénia nem szeret áramot szállítani 
Azt az alig több mint egyéves megállapodást például, amelyet a krskói erőműről kötöttek, Szlovénia mind mai napig nem ratifikálta. Vitára ad okot, hogy nem szabályozták az atomhulladék ártalmatlanításának, illetve tárolásának kérdéseit. A szlovének egyébként már régebben is felajánlották, hogy kivásárolják a horvátokat a létesítményből, ám nem mutatkoztak túlzottan gálánsnak: a horvátok által most kért 720 milliónál 570 millió dollárral kevesebbet kínáltak, vagyis 150 milliót fizettek volna Krskóért.
Ugyanakkor a szlovének a horvátok legújabb javaslatára még nem reagáltak hivatalosan. Legalábbis a szlovén kormány nem adott ki erről közleményt. A konzervatív Szlovén Néppárt (SLS) frakcióvezetője, Janez Podobnik elismerte, hogy Szlovéniának vannak bizonyos “nem teljesített kötelezettségei” Horvátországgal szemben. A politikus ezzel nyilván arra utalt, hogy az atomerőmű rendezetlen helyzete miatt a szlovének négy évig egyáltalán nem adtak áramot Zágrábnak a krskói erőműből.
Washingtonban döntenek?
A horvátok becslése szerint az elmaradt áramszállítások értéke 280 millió dollárra rúg. Zágráb továbbá azt is szeretné, ha az így elmaradt haszon után kamatot is fizetne Szlovénia.
A HEP képviselője a Die Presse szerint élesen bírálta az atomerőmű vezetését is. Ez ugyanis szerinte szlovén személyzetet alkalmaz, és igyekszik a szlovének számára kiaknázni a rendezetlen helyzetet, olyan szerződéseket köt, amelyek egyértelműen Ljubljana számára előnyösek. Zágráb azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben a helyzet nem rendeződik, washingtoni nemzetközi döntőbizottság elé viszi Krsko ügyét.
