Százmilliókat költ a kormány amerikai lobbizásra, ami immár Joe Biden adminisztrációnak is felkeltette a figyelmét – derült ki az Átlátszó szerdán megjelent összefoglaló cikkéből. Ennek az adta az apropóját, hogy David Reaboi amerikai lobbista – akit korábban szorosabb szálak fűztek az amerikai republikánusok trumpista köreihez – októberben részletes beszámolót tett közzé az amerikai igazságügyi minisztérium erre rendszeresített adatbázisában. A beszámolóból tulajdonképpen az derül ki, hogy a magyar kormány amerikai lobbistája milyen tevékenységekért kapott havi hárommillió forintnak megfelelő fizetést a magyar külügytől 2020 és 2021 között.
A férfinak 2020 és 2021 között összesen 35 ezer dollárt (12,4 millió forintot) fizettek különböző szolgáltatásokért, többek között azért, hogy a közösségi médiában védelmezze a magyar kormányt. Feladata volt emellett az is, hogy amerikai riportműsorokba juttasson be magyar politikusokat.
David Reaboi a 2000-es évektől kezdve több nemzetbiztonsággal foglalkozó, jobboldali irányultságú agytrösztnek dolgozott. Leszerződtetésének híre nem újdonság: még 2020-ban a Szabad Európa számolt be róla. Az lobbista megbízatása azonban 2021-ben nem ért véget. 2022-ben ő is beszédet mondott az amerikai szélsőjobb Magyarországon megrendezett dzsemboriján, a CPAC-en. A konferencia Magyarországra hozását szervező kormányközeli szervezet, az Alapjogokért Központ abban az évben 390 millió forint közpénzt kapott konferenciaszervezésre.
Az Átlátszó a Twitter-fiókján keresztül próbálta elérni az amerikai lobbistát, hogy mások mellett az októberben közzétett beszámolójáról kérdezzék, de nem sikerült válaszra bírniuk.
Az Átlátszó amerikai forrásai szerint az igazságügy-minisztérium az utóbbi időben szigorúbban veszi az amerikai lobbistatörvény végrehajtását: 2016 óta a minisztériumban kísérletet tesznek arra, hogy nyilvántartásba vegyék a be nem jelentett lobbistákat, és a regisztrált szereplőkkel szemben nagyobb nyilvánosságot követelnek meg.
Augusztusban az amerikai kormány új intézkedést is bevezetett: jelentősen korlátozta a Magyarországról érkező látogatók vízummentességét. A lépés az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren keresztül igényelt utazási engedélyt, az úgynevezett ESTA-t szigorította. A döntést az USA hivatalosan a magyar egyszerűsített honosítási eljárásból eredő, régóta fennálló biztonsági problémákkal indokolta. Azonban az Intelligence Online forrásai szerint a döntésben szerepet játszott az is, hogy a közelmúltban rendszeressé váltak a találkozók az Orbán-kormány képviselői és az amerikai Republikánus Párt között – olvasható a cikkben.
A magyar kormány amerikai lobbistáira visszatérve: a lap további külföldi finanszírozásokról is beszámolt. 2019-ben a magyar nagykövetség például 160 ezer dolláros (56 millió forint) szerződést kötött a Policy Impact Strategic Communications nevű PR-céggel, hogy pozitív média-megjelenéseket szervezzenek az Orbán-kormány számára.
A cég akkori jelentéséből kiderült, hogy ezért a pénzért szervezték meg Szijjártó Péter interjúját a Fox TV-n futó Tucker Carlson Tonight műsorban.
Az, hogy Szijjártó a Tucker Carlson műsorába jutott be, nem véletlen. A cég igazgatója, Richard Carlson ugyanis a műsorvezető apja. A FOX egykori sztárja aztán a következő években több, a magyar kormányt dicsőítő riportot készített, az MCC-fesztiválon is fellépett, sőt elkészítette emlékezetes „interjúját” is Orbán Viktor miniszterelnökkel a Karmelita teraszán.
A magyar kormány azonban nemcsak szélsőjobboldali amerikai lobbistákat pénzel, hanem olyanokat is, akik inkább a demokratákhoz köthetők – olvasható a cikkben. Tavaly januárban a Direkt36 vette észre, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) amerikai jogi stratégiai tanácsadásra kötött szerződést George Tucker egyik cégével, közel 80 millió forintért. George Tucker brit ex-diplomata, aki az Axios szerint a Demokrata Párt támogatója, csakúgy, mint a magyar ügyfélnek dolgozó társa, Duncan McFetridge, aki korábban California állam demokrata politikusainak nyújtott szolgáltatásokat – emlékeztet a lap.
George Tucker ugyanakkor a Pegasus kémszoftvert gyártó izraeli NSO Groupnak, illetve anyavállalatának, a Q Cyber Technologiesnak lobbizott és adott tanácsokat. Ez volt az a cég, amely többek között a kormánytól független magyar újságírók telefonjának megfigyelése kapcsán vált ismertté a magyar nyilvánosságban az úgynevezett Pegasus-botrány során.