Közélet vélemény

Őrültek és fasiszták itthon és a határon túl

Felállva tapsoltak. A határ két oldala. Hszi Csin-ping trónjának polírozása. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.

Bokros Lajos: Őrület

A történelem feljegyzi majd ezt a szégyenteljes napot: 2021. november 14-én a kormánypárt tisztújító kongresszusán az ellenszavazat nélkül újraválasztott pártelnök-kormányfő meghirdette a magyar gazdaság tönkretételének legújabb programját. Az önkényuralom engedelmes és lelkes hajtószíjává süllyedt egykori rendszerváltó párt, ma már színtisztán populista-nacionalista, szélsőjobboldali mozgalom, felállva tapsolt a felkent vezér minden józan gazdasági megfontolást nélkülöző, a hazai társadalom és a magyar nemzet hosszú távú érdekeivel élesen ellentétes választási program meghirdetésekor.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

A javaslatok tartalmazzák a 13. havi nyugdíj azonnali és teljes visszaépítését, a 200 ezer forintos minimálbért, a 260 ezer forintos garantált bérminimumot, 6 havi „fegyverpénzt” a rendőröknek és a katonáknak, valamint az idei szja már korábban meghirdetett visszafizetését a gyermekesek számára. Érdemes ide számítani a benzinár 480 forintos felső korlátjának bevezetését is.

A választási ígéretek kísértetiesen hasonlítanak a Medgyessy Péter nevével fémjelzett, húsz évvel ezelőtti jóléti rendszerváltás szocialista programjára, aminek a megvalósítása lassan, de biztosan csődbe vitte hazánk gazdaságát.

Nem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltás programját a Fidesz 2002-ben lelkesen megszavazta. Látszik azonban, hogy a párt nem képes tanulni a múltból. Miközben harsányan elítéli a 2002 és 2009 közötti szocialista–szabad demokrata kormányzás örökségét, azt folytatja, ami abból leginkább elmarasztalható.

Bauer Tamás: Fasiszta

A „fasiszta” jelzővel illette brüsszeli látogatása során az Orbán-rendszert Márki-Zay Péter. Hogy egészen pontosak legyünk, fasiszta pártállamot mondott, melyet a „korrupt Orbán” épít. Gulyás miniszter szokásos sajtótájékoztatóján egy alákérdezésre válaszolva egyszerűen butaságnak nevezte a minősítést. Hozzáértő „elemzők” az ATV-ben azzal kifogásolták a fasiszta jelzőt, hogy Orbán rendszeréről minden rosszat el lehet mondani, de ezt azért nem. Tényleg nem?

Bartus László Orbán Viktor államépítését elemezve már 2011-ben megállapította, hogy az Európai Unió „első fasiszta állama” jött létre Magyarországon. Tíz évvel később azt kell mondanunk,, hogy tökéletesen látta az irányt. Ungváry Rudolf 2014-ben kitűnő könyvben jellemezte körültekintően „fasisztoid mutációként” az Orbán-rendszert. Igaza volt. Nem véletlenül üdvözli most Márki-Zay brüsszeli állítását.

Vajon egyetérthetünk-e Márki-Zay kijelentésével? Mi az, amit biztosan állíthatunk arról, amit a Fidesz létrehozott?

Először is azt, hogy – miként ezt Orbán maga is kimondta – 2010-ben nem csupán kormányváltás történt, hanem a 2010 előtti rendszert új rendszerrel váltották fel a parlamenti többség új birtokosai. (Orbán szerint a magyar választók tették ezt a szavazófülkékben, de ők nem tudhatták, hogy mire használja fel a szavazatukkal szerzett többséget a Fidesz.) Minthogy a felszámolt rendszer liberális demokrácia volt, az új rendszer – mint azt Orbán büszkén ismételgeti – nem az. Ő illiberális államnak vagy illiberális demokráciának nevezi, kritikusai szakszerűen autokráciának, vagyis nem demokráciának. Elsőként, alapos összegző elemzés alapján Kornai János állapította meg ezt 2011-ben.

Wojciech Przybylski: A határválság lengyel oldala

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországot is mondták a kommunista korszakban a legvidámabb barakknak, annyira rossz hatásfokkal honosította meg mások – Moszkva és Peking – autoriter módszereit. Ugyanígy: hiába vezették be alkotmányos felhatalmazással a szükségállapotot a határ körzetében, a PiS nemigen látszik uralni a helyzetet, miközben a határkerítés másik oldaláról egy autokrata többnyire a kezében tartotta a kommunikációs kezdeményezést.

A lengyel vezető kormánypárt lényegében elszalasztotta a lehetőséget, hogy politikailag profitáljon a válságból. Az állami CBOS Intézet november közepén végzett közvélemény-kutatása szerint a pártra alig 30 százalék szavazna – 2015 óta ez a legkisebb arány. A csökkenés akkor következett be, amikor a túlnyomó többség (70 százalék) támogatta a határ erővel történő védelmét, így a visszatoloncolást, miközben az ellenzék képtelen volt egységesen reagálni, és néha nevetségessé is tette magát.

Nyár végén a kormány és az ellenzék valósággal versengett abban, ki tud abszurdabb választ adni a válságra. Augusztus 24-én egy fiatal ellenzéki képviselő, Franek Sterczewski egy kék nejlonzsákkal – benne élelem, gyógyszer – a rendőröket, határőröket kicselezve nekiszaladt a határnak, de az egész holmi lepottyant a nedves fűre. Miután a PiS szeptember 2-án kihirdette a határövezeti szükségállapotot, és nem engedett többé sem újságírókat, sem aktivistákat a határhoz, egy ideig úgy látszott, ura a helyzetnek, ez a látszat azonban szertefoszlott, amikor 27-én, a belügyminiszter és a védelmi miniszter sajtótájékoztatóján levetítették a döbbent nagyközönségnek az állatos pornófelvételt, amit, úgymond, az illegális migránsok mobilján találtak, és külön hírt szentelt neki az állami tévéhíradóban is. Másnapra kiderült, hogy a kép nem tehenet, hanem lovat ábrázolt, és nem a Közel-Keleten készült, hanem egy réges-régi VHS-videóból vágták ki, amilyenből sok kering a dark weben. A kormány szavahihetősége ez ügyben összeomlott.

Bende László: Hszi Csin-ping trónjának polírozása

A kínai elnök és az általa irányított apparátus alaposan tanulmányozta a Szovjetunió, majd a kelet-közép-európai szocialista tábor széthullását, ezért nemcsak a párt fokozott aktivizálására, hanem a „történelem nihilizálására” is folyvást figyelmeztet. Óva int attól, hogy túlzott hangsúlyt kapjanak a múlt politikai perei, elnyomó szélsőségei és ballépései, amelyek csak aláássák az élcsapat forradalmi szerepét. Ennek jegyében minden szinten igyekszik visszaerősíteni a párt éberségét és befolyását. Nagyhatalmi víziói ezt követelik meg – a vállalatirányítástól a külpolitikáig.

A mostani határozat hangsúlyozta, hogy míg Mao Ce-tung a marxizmus elkínaiasítására épített, addig az óriás ország Hszi elnök munkássága során a kínai sajátosságú szocializmus elméleti alapján lépett egy új korszakba. Márpedig a „korszakos” Hszi változatlanul a vezetés „magva” (így jellemezték a két előző pártvezetőt is), de hogy kormányosként is idézik, az korábban csak a kommunista államalapító Maónak dukált. Nem kérdéses, hogy mihamarább neki is kijár majd a nagy jelző. Így Hszi, hatalmát stabilizálva, magabiztosan készülhet harmadik elnöki mandátumára.

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik