Kenesei István: Fudan ante portas
Nem kell az olcsó EU-hitel, mert „nem akarunk eladósodni”. Több mint 500 milliárdot pedig rosszabb feltételekkel felveszünk Kínától, hogy egy kínai állami vállalat, saját munkaerővel egy kínai egyetemet felépítsen, amely még (nyugat-)európai mértékkel mérve is kiemelkedő bérekkel és tandíjakkal kb. 5-8000 diákot fog oktatni, olyan konkurenciát teremtve az akármennyire feltőkésített hazai egyetemeknek, hogy a szó szoros értelmében attól koldulnak majd. Aki ezt a döntést meghozta, nyilvánvalóan nem a magyar egyetemeket, még kevésbé azok versenyképességét tekintette fontosnak. A mi egyetemeink ugyanis közép-európai viszonylatban versenyképesek: ha összteljesítményük, rangsorbeli helyezésük elmarad is a legjobbakétól (Bécs, Prága, Krakkó), ár-érték vonatkozásban jó helyen állnak, ráadásul elég sok magasan kvalifikált szakot tartanak el, amelyek épp a nemzetközi listákban is látszanak.
Egy következetes felsőoktatás-politika erre alapozva tudta volna feljebb húzni a meglévő kiválóságainkat. Ezzel szemben most rájuk szabadítanak egy – stílszerűen szólva – hétfejű sárkányt, amelynek pénz, paripa és fegyver bőségesen áll rendelkezésére, méghozzá a mi saját forrásainkból. Gondoljuk végig: 540 Md Ft az annyi, mintha minden magyar állampolgártól beszednénk 54,000 forintot. Ezt adjuk mi mindannyian ajándékba azért, hogy legyen nekünk egy külföldi egyetemünk, amely 2-4 MFt/év tandíjért vállalja a gyerekeink oktatását. Mellesleg úgy, hogy minden egyes tanterem és zug be lesz kamerázva, nehogy bárki megfigyelés nélkül maradjon.
Széky János: A szarvasvadász bosszúja
Akkortájt, amikor Magyarország COVID-halálozások tekintetében a világ legrosszabbja lett, s a százezer főre jutó halottak száma elérte a háromszázat, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kinyilatkoztatta, hogy ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar COVID-oltásokat, mi sem fogadjuk el az ő oltásaikat, mert ez „szuverenitásunk feladása lenne”.
Ebben a kijelentésben első hallásra világverő mértékben kombinálódik az aljasság és az ostobaság. Azért csak első hallásra, mert – először is – a magyar hírfogyasztó, pártállástól függetlenül, már rég hozzáedződött ahhoz, hogy
Huszár Ágnes: A hiányzó nyelvtudás
Kormánypárti körökben akkora a felháborodás Karácsony Gergely állítólag hiányzó nyelvtudása és/vagy nyelvvizsga-bizonyítványa tárgyában, azt gondolná az ember, az ő köreikben mindenki poliglott, könnyedén váltanak egyik idegen nyelvről a másikra, szóban és írásban. Hogy mennyire nem így áll a helyzet, jól mutatja, 2020 nyarán 110 ezer ember vehette át a diplomáját a nyelvvizsga-kötelezettség teljesítése nélkül. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tavaly húsvét előtt jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt felmentik az egyetemistákat a felsőfokú végzettséghez szükséges középfokú nyelvtudás igazolása alól. Ezzel egy 1996 óta kötelező előírást iktatott ki a rendszerből. Érvelése szerint ebben a helyzetben a magyar gazdaság nem mondhat le egyetlen szakemberről sem, amúgy is legfeljebb 75 ezer érintettről lehet szó. Mint kiderült, több mint 30 ezret tévedett. A bejelentésre az egyetemek tanulmányi osztályait megrohamozó tömeg nagysága mindent elmond a magyar népesség, azon belül a fiatal értelmiség nyelvtudásának hiányosságairól. A sebtében kiosztott „beragadt” diplomák mellé csatolták egyébként a miniszterelnök köszöntő levelét is.
A kormány éppen abban az évben függesztette fel a diploma nyelvvizsgához kötését, amikor azt a felsőoktatásba való belépés feltételeként akarta bevezetni. Ha ez megtörténik, nagyon lecsökkent volna a felsőoktatásba kerülők száma, hiszen 2018-ban például a jelentkezőknek mindössze 45 százaléka, a felvetteknek pedig 55 százaléka rendelkezett középfokú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal.
Odze György: Nem csak a Fudan
A Palkovics-szindróma: és némileg visszatérve a Fudanra. Hallgatom a szakembereket, akik csak találgatnak, hogy pontosan mi is történik. Az történt, hogy egy magyar diplomata, aki történetesen a Fudanon tanult, beadta az ötletet Palkovicsnak, aki amúgy is ilyen ötlet-ember, kellett hozzá egy kis közvetítés, továbbadta Orbánnak, akinek minden tetszik, ami kínai, valójában egyikük sem tudta pontosan, hogy mi is van készülőben, mert a kínaiak mindig mindenről csak annyit mondanak, amennyi a saját érdekeiket szolgálja, és még most sem tudja senki, hogy mi is van készülőben, ezért megint ez a nagy titkolózás és a sok mellébeszélés.
A kínai szándék pedig világos: nyomulni Európa felé, ingatlanokat vásárolni, azután olyan helyzetet teremteni, amiben ők járnak jól, akár tetszik ez a magyaroknak, akár nem.
Pontosan tudják – mert mindent pontosan tudnak rólunk -, hogy Orbán soha nem ismeri be, ha hibázik, és most is erre alapoznak.
Hegyi Iván: Schindler listája
Sok évtizedet töltöttem el a futball világában, és kezdtem abba a hitbe ringatni magam, hogy láttam már mindent. Súlyosan tévedtem. Olyasmire ugyanis akkor sem emlékeznék, ha napokig erőltetném a memóriámat, amit Schindler Szabolcs, a szégyenszemre a másodosztályban ragadt Vasas edzője produkált. A közösségi oldalakon olvasható a záró forduló utáni nyilatkozata (jókora fényképével, csupa nagybetűvel, eleinte antikvával, majd félkövérre váltva): „A mérkőzés után azért beugrott, hogy 81 pontot szereztem az idényben, amivel edzőként én nyertem meg az nb II-t!”
Az Élet és Irodalom olvasóinak nem mindegyike tudja, ezért ideírom: a trénert szezon közben szerződtette a Vasas, amellyel 78 pontot ért el, s előtte hármat könyvelt el Békéscsabán. Így jött ki a 81 meg a saját vállnak e páratlan veregetése, amely még a huszonegyedik század mindenre, csak futballra nem képes magyar labdarúgásában is kuriózum. A Vasas a harmadik helyet szerezte meg az NB II-ben, lemaradt tehát a feljutásról. Olyan hatalmas városrész gigabástyája előzte meg, amilyen Gyirmót és annak Futball Clubja. Gyirmót nem önálló település, Győrhöz tartozik, nagyjából ezerötszázan lakják. Felcsúttal konkurál, ott a népesség 1800-ra rúg.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
