A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a csütörtökön megjelent 168 Órának arról beszél, hogy a kedvezőbben alakuló járványügyi adatok az oltásoknak és a korábbi korlátozásoknak köszönhetőek. Svéd Tamás azt mondja, az általa nagyratartott járványügyi szakemberek korainak tartják az újabb enyhítést, amit a kormány négymillió beoltotthoz köt.
Emlékeztet rá, vannak betegeik, akiket a koronavírus akkor fertőzött meg, miután megkapták az első oltást.
Az első oltás még nem jelent teljes védelmet, százszázalékosat még a második sem.
Szerinte több oka is van, hogy Magyarországon lakosságarányosan nagyon magas az elhunytak száma. Már a járvány előtt nagyon rossz volt a lakosság egészségi állapota, a pandémia „egy nem igazán felkészült egészségügyre zúdult”, ráadásul az elmúlt években éppen a járványügyi védekezés rendszerét bontották vissza, laboratóriumokat szüntettek meg. Lemaradtunk a tesztelésben,
nem találtuk meg időben a fertőzötteket, így nem volt megfelelő elkülönítés, szigorú karanténintézkedések és azok ellenőrzésének hiányában nem sikerült elég jól távol tartani a betegeket az egészségesektől.
A jelenleg kórházban ápoltakról szóló pontos statisztikákat ők sem ismerik, az biztos, hogy a harmadik hullámban jelentősen csökkent az intenzív osztályokon ápolt és az elhunyt betegek átlagos életkora. Svéd Tamás szerint a járványkezelést és a gyógyítást is nehezíti az átláthatóság hiánya.
Az intenzív terápiás főorvos attól tart, a korai nyitás miatt akár egy negyedik hullám is elindulhat,
fordítva ülünk a lovon, (…) ahhoz, hogy az egészségügy fellélegezhessen, később kellett volna nyitni.
Szerinte az egészségügy akkor sem lélegezhetne fel, ha minden Covid-beteg varázsütésre felgyógyulna, mert a járvány miatt sok kezelés elmaradt, ami miatt a járulékos áldozatok száma még évekig ijesztően magas lehet.