Valószínűleg a legtöbbünknek van legalább egy ismerőse, aki úgy gondolja, Dean R. Koontz 1981-ben megjelent, A sötétség szeme című regényében előre megjósolta a jelenlegi koronavírus-járványt. Vagy esetleg abban hisz, az 5G okolható azért, hogy a betegségből világjárvány lett. Mint ahogy azzal az állásponttal is sűrűn találkozni, hogy a Covid-19 egy laboratóriumban előállított mesterséges kórokozó, amit biológiai fegyvernek szántak.
Vannak olyanok, akik maradnak a klasszikusoknál, és a jó öreg háttérhatalom-elméletet a helyzetre szabva, kis színesekkel megtoldva, legyártják saját, külön bejáratú magánmitológiáikat. Miközben ez a titkos társaság romlásba dönti a világot, ő maga meggazdagszik a rengeteg káron, amit okoz. A forgatókönyvet jó előre megírta, így természetesen tőkét és egyéb javakat tartalékolni is bőven volt ideje és lehetősége. Mindenki más viszont elveszíti az állását, csődbe megy, részvényei árfolyama hatalmasat zuhan – mi mást tehetne, mint azokhoz fordul segítségért (legyen az állás, pénz vagy termék), akik az egész helyzetet szándékosan előidézték?
Persze ebben a forgatókönyvben évek óta készen áll a betegség ellenszere – ám egyelőre egy eldugott raktárban pihen arra várva, hogy piacra kerülhessen, és óriási hasznot termeljen azoknak, akik a pandémiát az emberiségre szabadították.
A tankönyvi példa beigazolódott
– nyilatkozta a 24.hu-nak Krekó Péter szociálpszichológus. A szakértő szerint a jelenlegi helyzet tökéletes táptalaj az összeesküvés-elméletek keletkezéséhez: adott egy jelentős, következményeiben messzire mutató, sok embert érintő és váratlan esemény, melyet sok szempontból bizonytalanság övez.
Mindenki otthon ül, szorong, nem találkozhat a szeretteivel és a barátaival. Magányosan vagy mikro társas környezetben kell átvészelnie ezt az időszakot, miközben folyamatosan jönnek a szorongató hírek, bizonytalan a jövő gazdaságilag. Teljesen természetes, hogy ebben a helyzetben megjelennek szóbeszédek, teóriák
– tette hozzá.
Krekó elmondta: a járvány által leginkább érintett európai országokban, az Egyesült Államokban, de Magyarországon is megfigyelhető, hogy a kormányba vetett bizalom erősödik. Ez azonban nem mindig áll egyenes arányban az adott politikai vezetők felkészültségével, vagy az általuk hozott intézkedések észszerűségével – sokkal inkább egyfajta túlélési reakció.
Válságos időkben, különösen olyan helyzetekben, amikor a halálfélelem is megjelenik, bizalmat szavazunk a törzsfőnöknek, mert ez a túlélés záloga
– fejtette ki lapunknak. Ez a bizalom, az abba vetett hit, hogy a hatóságok kompetensen képesek kezelni a kialakult krízist, gátat szab a legvadabb konteók kialakulásának és terjedésének. A mostani helyzetben – néhány elszigetelt eseten kívül, mint amilyen például az ukrajnai zavargás volt – szélsőséges társadalmi reakciókat ezidáig nem is lehetett tapasztalni.
Persze az összeesküvés-elméletek nem az elmúlt pár évben jöttek divatba. A járványoknál maradva: a XIV. századi Európában, amikor a pestis végigsöpört a kontinensen, és nem ismerték a betegség okát, a közvélemény egy része úgy tartotta, a zsidók megmérgezték a kutak vizét, és ezzel szándékosan megbetegedések tömegeit idézték elő. A mostani koronavírus-járvány kapcsán is keringő biofegyver-elmélet a XX. században több betegséggel kapcsolatban is felmerült: az 1918-as spanyolnátha-járványért például egyesek a német hadsereget tették felelőssé. Az USA-ban az 1980-as években dúló AIDS-járványról a Szovjetunió állította, hogy a kórt az amerikaiak fejlesztették ki, majd rabokon és homoszexuálisokon tesztelték, elég hatékony-e ahhoz, hogy érdemes legyen biológiai fegyverként bevetni. És bár a ’90-es évekre az AIDS-járvány nagyjából lecsengett, a konteóhívők nem maradtak téma nélkül: ekkortájt tombolt az ebola Afrikában – ami véleményük szerint szintén nem volt más, mint az amerikai hadsereg biofegyver-tesztje.
Konspirációs teóriák tehát régóta léteznek. A tudományt azonban az 1960-as évek óta érdeklik igazán: onnantól, hogy az 1963-as Kennedy-gyilkosság addig nem tapasztalt találgatási hullámot indított be. John Fitzgerald Kennedy halálának több körülménye a mai napig vita tárgyát képezi: van, aki állítja, az elnököt nem mind a három lövés hátulról érte; sőt, egyes álláspontok szerint nem is három lövés volt. Abban is megoszlanak a vélemények, hogy az összes lövést ugyanarról a helyről adták-e le. Mint ahogy abban sincs egyetértés, hogy ki volt a megrendelő: egyesek szerint maga a CIA, mások úgy vélik, a kivégzésre Fidel Castro adott parancsot, akadnak, akik szerint JFK alelnöke, Lyndon B. Johnson állt a háttérben. (Hab a tortán egyébként, hogy magáról az összeesküvés-elmélet kifejezésről is van összeesküvés-elmélet: e szerint a fogalmat a CIA találta ki, hogy lejárassa vele azokat, akik Kennedy halálának hivatalos verziója helyett valamilyen alternatív magyarázatban hisznek.
Hogy Kennedy halála nem úgy történt, ahogy a hivatalos változat állítja, a mai napig széles körben elterjedt nézet az USA-ban. A Gallup Intézet 2003-as felmérése szerint az amerikaiak 63 százaléka hisz legalább egyben a fenti összeesküvés-elméletek közül. És JFK halála nem az egyetlen téma, amivel kapcsolatban a társadalom többsége hajlamos hitelt adni különböző konteóknak. Például egy 2006-os közvélemény-kutatás alapján a britek 31 százaléka gondolja úgy, hogy Diana hercegnő halála nem baleset volt, 26 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben. A korábban említett AIDS mint biofegyver-elmélet pedig a mai napig igen népszerű az amerikai fekete lakosság körében: egy 2005-ös vizsgálat során a megkérdezettek 48 százaléka meg volt győződve róla, hogy az AIDS egy emberek által előállított vírus, míg 53 százalékuk szerint létezik rá gyógyszer, csak ezt szándékosan eltitkolják, hogy a szegények ne juthassanak hozzá.
Bár a koronavírus-járvány egy friss esemény, máris vannak hozzá kapcsolódó hazai kutatások. A Publicus Intézet a Népszava felkérésére március 17. és 21. között reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Covid-19 társadalmi és politikai hatásairól. Ebben egyebek mellett a vírus eredetével kapcsolatos vélekedéseket is feltérképezték. Az eredmények szerint a megkérdezettek
- 19 százaléka azon a véleményen van, hogy a kórokozót a kínaiak szándékosan szabadították rá a világra;
- 8 százalékuk abban hisz, hogy az amerikaiak terjesztették el Kínában, majd onnan kiszabadulva világjárványt okozott;
- 29 százalék a fenti két verzió egyikét sem fogadja el, viszont azt sem tartja igaznak, hogy a betegség a természetben jött létre, és Kína egyik tartományában állatról terjedt át emberre.
Legyen szó tehát bármilyen válságról – beleértve az egészségügyi vészhelyzeteket is – konspirációs teóriák tömegei jelennek meg, és válnak széles körben népszerűvé. De mi az oka, hogy többségünk fogékony olyan elméletekre, melyekben egy titkos hatalom totális kontrollt gyakorolva folyamatosan hülyét csinál belőlünk?
A lapunknak nyilatkozó Krekó Péter könyvet is írt a témában – a Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című kötet egyik állítása, hogy az összeesküvés-elméletekbe vetett hit számos pszichológiai előnnyel jár. Ráadásul az sem fontos, hogy ezek az elméletek igazak legyenek: ugyan az ember vágyat érez a körülötte zajló események megismerésére és megértésére, e megismerés során nem az az elsődleges szempont, hogy a megszerzett tudás tényszerű, hanem, hogy pszichológiailag komfortos legyen. Ez a magyarázata annak, hogy egy konteóhívőt hiába szembesítenek a tényekkel, nagy valószínűséggel továbbra is ki fog tartani a mellett, hogy neki van igaza.
Könyvében Krekó az ilyen elméletek több konkrét „hasznát” elemzi a csoportidentitás erősítésétől a hatalmi célokra való felhasználáson keresztül a szorongásoldó funkcióig.
Az összetett és bonyolult jelenségek megértésének vágya kínzóan erős akkor, amikor váratlan, rendkívül szokatlan esemény történik: hirtelen halálesetek, terrorcselekmények, válságok vagy akár természeti katasztrófák. Az ilyen helyzeteket követően erős a biztos tudás iránti vágy, de kevés a hozzáférhető információ, és sokszor a hivatalos híradások között is erős az ellentmondás, a bizonytalanság, a kétértelműség
– írja egy helyen. Márpedig a koronavírus egy eddig ismeretlen, halálos áldozatokat követelő, igen gyorsan terjedő betegség, amellyel szemben egyelőre nem áll rendelkezésre vakcina, és ami a világ számos országában teljesítőképessége határára sodorja az egészségügyi rendszert, emberek millióit kényszeríti több hónapos szociális izolációba – hogy a gazdasági következményeiről ne is beszéljünk. Egy, a mostanihoz hasonlóan atipikus helyzetben az emberi elme arra törekszik, hogy rendet tegyen a káoszban. Ha biztos tudás nem áll rendelkezésre, akkor házi készítésű magyarázatokkal.
Tehát a konspirációs teória a benne hívőknek segít értelmezni a körülöttük zajló eseményeket. Az értelmezés azonban, amit kínál, nem racionális, hanem inkább a mítoszokhoz hasonlít – ennek köszönhetően ezeket a teóriákat lehetetlen megcáfolni. Sőt, további jellegzetességük, hogy – mondván, azok valójában az összeesküvők kísérletei arra, hogy eltüntessék nyomaikat – híveik a cáfolatokat is beépítik az elméletekbe.
Bár, úgy tűnik, a konteók igen széles körben népszerűvé válhatnak, mégis felmerül a kérdés, vannak-e szociodemográfiai jellemzők, melyek fogékonyabbá teszik az embert ezeknek az elméleteknek az elfogadására.
Sokan úgy gondolják, a konspirációs teóriák hívei alacsony intelligenciájú, iskolázatlan emberek. Ez esetben mire véljük, amikor egy diplomás, jó nevű cégnél dolgozó ismerősünk posztol arról, hogy szerinte a koronavírus egy alaposan megtervezett globális terv része? Krekó Péter könyvéből kiderül, hogy A rendelkezésre álló kutatási adatok ellentmondásosak, ráadásul azt is megfigyelték, hogy egyes konteókban – például az antiszemita összeesküvés-elméletekben – nagyobb arányban hisznek a magasan képzettek, mint az iskolázatlanok.
Egyáltalán nem igaz tehát, hogy az összeesküvés-elmélet az intellektuálisan kevésbé felvértezett emberek sajátja, az ostobák ópiuma
– összegez a szociálpszichológus. Az iskolázottsághoz hasonlóan a jövedelem, az életkor, és a nem hatása sem jelentős – úgy tűnik, konteóhívőket a társadalomban bárhol találhatunk.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
