Sokkal több embert érdekel az időjárás, mint a szex, a politika, a bűnözés vagy a sztárpletykák a Guardian egy korábbi cikke szerint – az internetes keresési statisztikák legalábbis ezt mutatják. Nem meglepő módon azokban az országokban, amelyekre jellemzőbb a változékony éghajlat, fokozottan érdekli az embereket, milyen idő várható, és erről ma már a tévé és az újságok helyett a híroldalakon, közösségi médiában tájékozódnak. Magyarországon is kimutatható az a tendencia, ami szerint az időjárás kifejezés ma már sokkal népszerűbb keresőszó a szexnél.
Érthető, hogy tudni szeretnénk, milyen idő várható, kell-e készülni viharra vagy valamilyen extrém időjárási eseményre. Ráadásul a szélsőséges időjárási jelenségek is egyre gyakoribbak: Nyugat-Európára a napokban júniusban példátlan hőhullám csap le.
Az előrejelzéseknek nemcsak azért van jelentőségük, mert segítenek eldönteni, milyen ruhát vegyünk fel reggel, vigyünk-e magunkkal esernyőt, vagy tervezzünk-e szabadtéri tevékenységeket, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is fontosak. Mivel az időjárás hatással van az energiaszektor működésére, a mezőgazdaságra vagy éppen az egészségügyre (bizonyos körülmények között például súlyosbodhatnak az allergiás tünetek, illetve a szív- és érrendszeri betegségek), néhány munkahelyen szakmai okokból is indokolt a meteorológiai jelentések követése.
Ugyanakkor a meteorológusokkal kapcsolatban sokan előítéletesek és szigorúak: úgy gondolják, hogy hazudnak, nem végzik rendesen a munkájukat, hiszen ha jól dolgoznának, mindig pontosan tisztában lennénk vele, hol és mikor milyen idő várható. Szeretnénk hetekkel előre tudni, hogy mikor lesz elég meleg a nyaraláshoz, vagy félórákra lebontva látni, hogy a lakóhelyünkön fog-e esni az eső. Ez már csak a téma bonyolultsága miatt sem lehetséges, de az emberi gondolkodásmód is befolyásolja, mennyire vannak irreális elvárásaink az előrejelzésekkel kapcsolatban, vagy mennyire értelmezzük helyesen azokat.
Bár az előrejelzések pontossága rengeteget javult az elmúlt két évtizedben, még ma is csak 70-75%-os pontossággal lehetséges egy hétre megjósolni, milyen idő várható. Nem létezik olyan szuperszámítógép, amivel teljesen biztos előrejelzést lehetne készíteni, hiszen nem lehetséges az összes légköri tulajdonság pontos mérése.
Az előrejelzéseket sajátosan értelmezzük
Az emberi gondolkodást rengeteg logikai hiba befolyásolja, és ez törvényszerű: nem elemezhetünk állandóan minden rendelkezésre álló adatot, és nem lehetünk mindig objektívek. Ez befolyásolja azt is, ahogy az időjárásról gondolkodunk.
Vannak kifejezetten pesszimista emberek, sokunkra viszont a túlzott optimizmusra való hajlam a jellemző. Azt gondoljuk, hogy a dolgok pozitív irányba változnak, mi pedig sérthetetlenek vagyunk: az időjárás kedvezően alakul majd, vagy ha mégsem, minket nem fenyegetnek a veszélyek. Ez a fajta gondolkodás figyelhető meg azoknál az embereknél, akik például ártérben laknak, és lenne rá lehetőségük, de nem gondoskodnak megfelelő védekezésről.
A rendelkezésre álló információkat, így az előrejelzéseket is úgy értelmezzük, ahogy a mi elvárásainknak megfelelnek. Ha örülnénk egy kis havazásnak karácsonykor, akkor a 10 százalékos esélyt is biztosnak vesszük. Gyakran arra hagyatkozunk tehát, amit szeretnénk, és nem a tényekre, illetve elsősorban azokat az előrejelzéseket követjük, amik személyesen minket érintenek.
A meteorológusok soha nem fogják tudni megmondani, hogy esni fog-e adott nap adott órájában a lakóhelyünk tíz méteres körzetében, elvárásaink tehát gyakran nem is realisztikusak amellett, hogy elég énközpontúak.
Azt, hogy mennyire vesszük figyelembe a riasztásokat, befolyásolják múltbeli tapasztalataink is. Ha úgy emlékszünk, hogy a korábbi vihar, jégeső, hurrikán nem okozott nagy kárt, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mostani sem fog, és kevesebb óvintézkedést teszünk. Egy vészhelyzetre való felkészülésben természetesen szerepe van annak is, milyen eszközök állnak rendelkezésre, és ebben gyakran szükség lehet a hatóságok segítségére is. A szakemberek a megfelelő kommunikációval is sokat tehetnek azért, hogy mérsékeljék a károkat: egyértelműen jelezni kell, ha vészhelyzet van, és beszélni a szükséges teendőkről. Mivel vannak olyan emberek, akik egészen addig nem lépnek, amíg nem látják, hogy az életük veszélyben van, a bejelentések megfelelő időzítése is fontos.
Az emberi gondolkodás, a tipikus reakciók ismerete segítheti tehát a meteorológusok munkáját, nekünk pedig el kell fogadnunk, hogy nem kaphatunk 100 százalékos pontosságú előrejelzéseket – de talán nincs is szükségünk rájuk.
Kiemelt kép: iStockphoto
