Nagyvilág

Pokoli hőséggel ad ízelítőt Európának a klímaváltozás abból, mit tartogat még

Korábban a témában:

Alig néhány napja köszöntött be a csillagászati nyár, a nyugat-európai országokra máris rendkívüli hőhullám csap le. A hőmérséklet több helyen a 40 Celsius-fokot is tartósan meghaladhatja, de a magas páratartalom miatt ennél is magasabb hőérzete lehet az embereknek. Olyan rekordok dőlhetnek meg június végén, amiket korábban júliusban és augusztusban mértek csak.

A várható pokoli hőség miatt Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban is hőségriasztást adtak ki. A meteorológusok azt tanácsolják, hogy tartózkodjanak a napközbeni megerőltető tevékenységektől, igyanak elegendő vizet és ne menjenek a napra.

A tűrhetetlen meleg az előrejelzések szerint péntekre csúcsosodik majd ki, ezért már most elkezdtek készülni a lehető legrosszabbra.

Franciaországban az oktatási minisztériumnak a történelem során először el kellett halasztania a hét második felére kiírt, a 9. osztályosok számára kötelező Brevet elnevezésű vizsgát. Párizsban minden időst és beteget arra biztatnak, hogy igényeljék azt a szolgáltatást, amely rendszeres telefonhívásokkal ellenőrzi a segítségre szorulók állapotát.

A Twitteren az elmúlt napokban rengetegen megosztották a június 27-re előrejelzett francia hőtérképet, amely rendkívül hasonlít Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb alkotására, A sikoly című festményre.

Abszolút melegrekord kinézőben

A francia meteorológiai szolgálat arra figyelmeztetett, hogy Párizsban és Lyonban is megközelítheti a 40 Celsius-fokot a hőmérséklet, amire még soha nem volt példa júniusban. A fővárosban 48 vízpermetet helyeztek ki, hogy a járókelők szükség esetén le tudják hűteni magukat. Meghosszabbították az uszodák és a parkok nyitva tartását, valamint hűsölőszobákat alakítottak ki középületekben

Franciaországban júniusban 1947 óta csak egyszer fordult elő hasonló hőhullám, mégpedig 2005-ben. De a mostani jóval intenzívebb lesz.

Könnyen elképzelhető az is, hogy megdől az országos abszolút melegrekord. Ez 44,1 Celsius-fok, amit 2003. augusztus 12-én mértek. Nîmes és Carpentras városában péntekre most 45 Celsius-fokot jósolnak.

Silvia Laplana spanyol meteorológus a Twitteren tett közzé egy bejegyzést az elkövetkező napok hőmérséklet-változásairól. Madridban pénteken akár 40,6 Celsius-fok is lehet, ennél melegebb korábban még nem volt a városban. A szakértő a videóhoz csak annyit fűzött hozzá

közeledik a pokol.

A júniusi melegrekord Franciaország és Spanyolország mellett szinte biztosan megdől majd Ausztriában, Svájcban és Németországban is, Berlinben pedig két Celsius-fokkal is melegebb lehet az eddig valaha mért legmagasabb hőmérsékletnél.

Megismétlődhet a 2003-as pokol

Európa eddigi legsúlyosabb hőhulláma 2003 augusztusában történt. Ez volt a leghosszabban tartó extrém hőség az elmúlt 500 évben, a kontinens országaiban pedig sorra dőltek meg a rekordok.

A folyók alacsony vízállása miatt a második világháborús bombák és fegyverek kerültek elő a medrekben, emiatt veszélyessé vált sok helyen a fürdőzés is. A hőséget erdőtüzek követték, Portugáliában 215 ezer hektárnyi erdőterület pusztult el, ami nagyjából Luxembourg méretének felel meg.

A meleg miatt csak Franciaországban 15 ezer ember veszítette életét, ezért ideiglenes halottas házakat kellett létrehozni az országban. Nagy-Britanniában további 2000, Portugáliában 2100, Olaszországban 3100, Hollandiában 1500, Németországban 300 ember halálához vezetett a hőhullám.

Az emberi tevékenységek miatt a 2003-ashoz hasonló nyarak minden második évben megismétlődhetnek majd 2050-re, és ez a folyamat már el is kezdődött. Nem kizárt, hogy az elkövetkező napokra jósolt tikkasztó hőség is halálos áldozatokkal jár majd Európa-szerte.

Miért baj a nagy meleg?

Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadója a 24.hu-nak korábban arról beszélt, ilyenkor testünk mindenáron hűteni próbálja magát azzal, hogy a bőr közelében futó erek kitágulnak, a belsők összeszűkülnek, a szív megfeszítve dolgozik, mert több vért és gyorsabban kell áramoltatnia. Rövid távon nincs ezzel semmi baj, ha egy forró nap után estére lehűl a levegő, a szív is kipiheni magát. Ám ha nincs enyhülés, egész egyszerűen elfárad, és ez nagyon komoly következményekkel jár.

Különböző szívbetegségek, vérnyomásproblémák, szívinfarktus, stroke, romlik a máj és a vesék működése, kiszáradás fenyeget, károsodik a tüdő – a sort sokáig lehetne folytatni, a lényeg, hogy a hűtésért folytatott megfeszített küzdelemben szerveink károsodnak, kimerülnek.

Nyilvánvalóan azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik egyébként is sérülékenyebbek: a gyerekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők és a krónikus betegek.

Bemutatkozik a klímaváltozás

Kutatók szerint az egyébként is veszélyes hőhullámok kiváltképp nagy problémákat okozhatnak nyár elején, amikor az emberek szervezete még nem alkalmazkodott az évszaki normákhoz.

Pedig a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő hasonló esetek. Az 1500-as évek óta a legmelegebb nyarak az ezredforduló után következtek: 2002-ben, 2003-ban, 2010-ben, 2016-ban és 2018-ban. A melegrekordok ötször olyan gyorsan dőlnek meg, mint történt az korábban, és amit most átélünk, egybevág azzal, amit klímakutatók jósoltak.

Stefan Rahmstorf, a Potsdam University klímaszakértője Twitter-oldalán azt írta, hogy ezek a hőhullámok csendes gyilkosok, a tavalyi meleg nyár becslések szerint csak Németországban ezer halálesetet okozott. A hőhullámok száma az utóbbi 34 évben megduplázódott Franciaországban, és várhatóan 2050-re tovább duplázódik. Amennyiben nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéket, akkor jóval erősebbek és hosszabbak lehetnek majd. Eszerint Franciaországban a hőhullámos napok száma ötről huszonötre emelkedhet évtizedeken belül.

A hőhullámok a legegyértelműbb jelei a klímaváltozásnak, amit nem csak Európa szenved el. India hatodik legnépesebb városában például már ötmillióan állnak nap mint nap sorban a vízért a lakosok, mert az enyhe monszun időszak és a hőség miatt a víztározók teljesen kiszáradtak.

Kiemelt kép :Samuel Boivin/NurPhoto/ AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.