Az emberi jogok politikai bunkóként való emlegetését tartja napjaink Magyarországán a jogállamiság legkomolyabb kihívásának Balog Zoltán.
Az előző Orbán-kormány emberierőforrás-minisztere az általa vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány szerdai konferenciáján megemlékezett a 2006-as rendőri erőszakról, amely főként a Fidesz támogatóit sújtotta, majd kijelentette, hogy a klasszikus emberi jogokat olyan értéknek kell tekinteni, amelyek felette állnak a napi politikának.
Balog szerint ez „az emberi jogokról szóló beszéddel való visszaélés”, amely valójában egy-egy olyan csoport önös érdeke, amely erkölcsileg akar lejáratni kormányokat, egyházakat, és a „harmadik, negyedik, ötödik generációs emberi jogokkal” akarja terrorizálni, manipulálni azt a konszenzust, ami a klasszikus emberi jogok területén szükséges.
Balog Zoltán hosszan idézte Donald Tusknak az Európai Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán elmondott beszédét is, amelyben az Európai Tanács lengyel elnöke kijelentette:
Aki konfliktust szít a világban és az Európai Unióban, az nem kereszténydemokrata. Aki Putyint támogatja és Ukrajnát támadja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, az nem kereszténydemokrata. Aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az autoritarianizmus keleti modelljére, az nem kereszténydemokrata.
Balog a szövegből egy mondatot emelt ki, hogy vitázzon a Fidesz „egykori barátjával”: aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságjogával, az nem kereszténydemokrata.
A volt miniszter szerint azonban ez individualizmusba és káoszba vezethet, az igazi kereszténydemokrácia az, amikor harmóniát teremtve megnevezzük azokat a pontokat, amikor felül kell írnia a közösség érdekének az egyénét.
A konferencián szintén felszólaló Gulyás Gergely azt mondta: a következő évek, sőt akár a következő évtized legfontosabb politikai küzdelme az európai színtéren a közösségi hatáskörök és az állami szuverenitás közötti küzdelem lesz.
Fotó: 24.hu
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Alkotmánybíróság már elindult azon az úton, hogy meghatározza azokat a hatásköröket, amelyek a nemzeti szuverenitás magját képezik, és amelyeknek mindenképpen nemzeti hatáskörben kell maradnia. Gulyás szerint Magyarország küzdelme a migrációs kvóta ellen szintén a szuverenitásért folytatott küzdelem volt.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
