Közélet

Hiába ígérgettek Orbánék, szó sincs bürokráciacsökkentésről

A kormány több éve azt hangsúlyozza, hogy a kormányzati struktúra átszervezésével elérhető, hogy a dolgozók jelentős számban menjenek át a közszférából a versenyszférába. Ennek érdekében átszervezték a kormányzati háttérintézményeket. A költségvetési zárszámadás szerint a vezetői szintek csökkentek, de a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma nem. A Policy Agenda az elmúlt évek adatait hasonlította össze.
Korábban a témában:

A tavalyi év költségvetésének zárszámadása alapján az látszik, hogy 2017-re a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer főre nőtt. Ez 4 ezer fővel több, mint a 2016. évi adat. Annak ellenére, hogy több háttérintézményt is összevontak, valójában a bürokrácia csökkenése nem érződik — írja a Policy Agenda közleményében.

A gazdasági válság óta 315 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma.

Ennek a növekedésnek a jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.

A 2014. évhez viszonyított növekedés (+25 ezer foglalkoztatott) mögött leginkább a közalkalmazottak körének növekedése áll, mivel 21 ezerrel többen dolgoztak tavaly ilyen státuszban. Közülük mintegy 7 ezren a közoktatás területén dolgoznak.

Vezetői szintek és EU-ból fizetettek

A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt, akiknek a rendszeres személyi juttatásai 69 milliárd forintot tettek ki. Ehhez még hozzá kellene számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány.

Ugyanezen munkavállalói kör létszáma 2017-ben 17,8 ezer fő volt, amely már 119,7 milliárd forintot vitt el a közös büdzséből. A kormányzati struktúra átszervezése annyiban látszik, hogy az elmúlt évekhez képest valóban kb. 1000 fővel csökkent a vezetői szinteken dolgozók létszáma.

Ugyanakkor a kormányzati „felső vezetésre” (miniszterelnök, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, államtitkárok) elköltött rendszeres személyi juttatások

a 2014. évi 3,6 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőttek a tavalyi évben.

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma kapcsán a kormány azt is közli, hogy mennyi állami alkalmazott fizetése származik olyan forrásból, amely az Európai Unió költségvetésében szerepel. (Ez a létszám a határozott idejű foglalkoztatottakat jelenti, és az év végi záró létszámot közlik.)

A téma azért is lehet érdekes politikailag, mivel a 2014-es bálványosi beszédében Orbán Viktor az illiberális demokráciáról elmondottak mellett azt is megfogalmazta, hogy:

Azt láttam, hogy azok az emberek (…), akik azzal foglalkoznak, hogy az Európai Unióból Magyarországnak járó (…) gazdaságfejlesztési vagy társadalomépítési források fölött rendelkeznek, a fizetésüket közvetlenül az Európai Unióból kapják. Vagyis Magyarországon egy területenkívüliség jött létre.

Hiába „intézett harcot” azonban ezen foglalkoztatás ellen a miniszterelnök, 2014-2017 között éves átlagban 5800 munkatársat alkalmaztak ebből a forrásból, és 9,9 milliárd forintba került az ő bérük. Így egyelőre nem sikerült megszüntetni azt az állapotot, amelyet a miniszterelnök kifogásolt.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.