Az általános iskolák év eleje óta küzdenek a legújabb elektronikus naplóval: lassú a rendszer, nehezen lehet regisztrálni a diákok érdemjegyeit.
Hadházy Ákos Facebook-oldalán családja tapasztalatai alapján írt a központosított közoktatási rendszer sokadik elektronikus naplójáról, a Krétáról. Hadházy szerint már a gyerekek is röhögnek azon, hogy egy hónappal a tanévkezdés után alig kerültek fel osztályzataik az e-naplóba. A képviselő szerint fia jegyei közül is csak egyet sikerült rögzíteni a szekszárdi általános iskolában, azt is csak azért, mert ő a névsor elején van. A többieket nem tudták még beregisztrálni sem a „tetűlassú rendszerbe”.
A Kréta rendszert Palkovics László innovációs miniszter üzlettársának cége fejlesztette, és fejleszti jelenleg is.
Fauszt Zoltán vállalkozó hosszú ideje sikeres állami megrendelések terén, és nagyágyú az oktatási informatikai rendszerek piacán is. Az ő cége fejlesztette a több egyetem által is használt Neptun rendszert, emiatt pedig 2011 óta közel ötmilliárd forint állami pénzhez jutott.
Palkovicsnak 14 éven keresztül volt közös cége Fauszttal.
A Neptunból kifejlesztett Kréta már tavaly is működött, de idén májusban újabb 3,6 milliárd forintos közbeszerzést írt ki az állami iskolákat irányító Klik a továbbfejlesztésére. A hirdetmény szerint azért, hogy a rendszert a teljes közoktatási ügyviteli és intézményirányítási szoftverévé fejlesszék, ami kezeli a 130 ezer tanár és a 2 millió szülő teljes dokumentációját.
A digitális napló bevezetésére már eddig is sokat költött a kormány. 2013-ban 543 millió forintért vette meg a Magiszter nevű rendszer licenszét. Ez az e-napló egyike volt annak a milliárdos értékű szoftvercsomagnak, amit nem üzemelt be a Klik. Korábban Hadházy feljelentést is tett az uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt, de az ügyészség arra hivatkozva, hogy még a bűncselekmény gyanúja is hiányzik, megtagadta a nyomozást.
Kiemelt kép: Klaus-Dietmar Gabbert/dpa-Zentralbild/dpa / AFP
