Közélet
Budapest, 2017. november 15.
Infúziós pumpán keresztül gyógyszert kap egy ápolt gyermek a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának onkológiai és intenzív osztályán 2017. november 15-én. A Gyermekleukémia Alapítvány a klinika onkológiai és intenzív osztályainak juttatott 30 millió forintos támogatásával három darab, egyedülállóan összekapcsolható, sürgősségi életmentő betegfigyelő monitorrendszer kiépítését tette lehetővé.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Miért bíznak a rákos betegek jobban a csodaszerekben, mint az orvosokban?

Pál Mónika
Pál Mónika

pszichológus. 2018. 08. 05. 20:00

Rengeteg olyan csodaszerről vagy alternatív gyógymódról lehet hallani, ami állítólag gyógyítja a rákot, és sokan ki is próbálják őket – a kórházi kezelés helyett vagy mellett. Pedig a legújabb kutatások szerint azok, akik gyógynövényeket, homeopátiát vagy más alternatív terápiákat használnak, kétszer nagyobb eséllyel halnak bele a rákba, mint akik a hagyományos biológiai terápiát veszik igénybe. Ennek oka, hogy az előbbi csoport hajlamos visszautasítani az orvosok által javasolt módszereket, jelentősen csökkentve ezzel a gyógyulás esélyét.

A köztudatban rákellenesnek számít például a nagy mennyiségű C-vitamin, a nyers ételek, gyógyteák, illetve a csökkentett deutériumtartalmú víz fogyasztása, vagy a drága étrend-kiegészítők. Ha rákeresünk a „rák gyógyítása házilag” kifejezésre, a Google az első néhány találat között hozza egy sebész-onkológus, Dr. Tullio Simoncini magyar nyelvű oldalát, aki szerint a rák minden fajtáját a Candida gomba okozza, és kizárólag szódabikarbónával gyógyítható. Az olasz gyógyító „minden lehetséges eszközzel fellép a mai orvosi gyakorlatban működő hamissággal és hazugsággal szemben”. Hitelét az sem rontja, hogy januárban 5 és fél év börtönre ítélték, miután meghalt egy 27 éves, agydaganatban szenvedő beteg, akit szódabikarbóna-injekcióval próbált meggyógyítani.

Látható, hogy van igény az alternatív rákgyógymódokra, és ez nem feltétlenül magyarázható az érintettek tudatlanságával vagy tájékozatlanságával. Az orvosi kezelés elutasításának lehetnek érzelmi okai, a csodában való hit, vagy az orvosokba és az egészségügybe vetett bizalom hiánya.

Aki nem bízik az orvosában, nagyobb eséllyel utasítja el a kezelést

Mivel az adatok hiányosak, nehéz megmondani, kik azok, akik a hagyományos rákkezelés helyett alternatív módszereket használnak, de kutatások szerint elsősorban a nők, a fiatalabb korcsoportokba tartozó, magasabb iskolázottságú és jövedelmű betegek érintettek. A mellrákos nők egy része például a sebészeti beavatkozásokat nem utasítja el, de az azután következő kemoterápiát, hormonális- és sugárkezelést már nem hajlandó igénybe venni. Az ok egyes esetekben a nem megfelelő informáltság, a mellékhatásoktól való félelem; de még nagyobb jelentősége van az orvosokba vagy az egészségügybe vetett bizalom hiányának. Egy nagymintás vizsgálatból például az derült ki, hogy a megkérdezettek 30%-a utasított el valamilyen, az orvos által ajánlott kezelést; jellemzően azok, akik nem bíztak az egészségügyi rendszerben. Érdekes, hogy az egészségügybe vetett hit gyakran független attól, mennyire bízik valaki az orvosában: egy-egy orvosnak tehát a rosszul működő rendszerben is lehet pozitív szerepe.

Az utóbbi időkben megfigyelhető, hogy az emberek egyre kevésbé hallgatnak az orvosokra, aminek rendszerszintű és egyéni okai is vannak: kevesebb a szemtől szembeni kontaktus, nem jut elég idő egy betegre, a média rengeteg káros orvosi gyakorlatot mutat be (míg a pozitívumokat kevésbé emeli ki), egyes orvosok pedig a beteg helyett a profitot helyezik előtérbe. Míg a ’60-as években az amerikaiak 75%-a bízott az orvosokban, ma már csak 34%-uk.

Pécs, 2016. június 24.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Onkoterápiás Központjának sugárterápiás berendezése az avatás napján, 2016. június 24-én.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Képünk illusztráció:A Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Központjának sugárterápiás berendezése
Fotó: Sóki Tamás / MTI

Az előírt gyógyszereket sokan azért nem hajlandóak szedni, mert nem szeretnék, ha „mesterséges” anyag, „méreg” kerülne a testükbe, miközben úgy gondolják, a bioboltban vett, „természetes” szerek kizárólag egészségesek és hatásosak lehetnek. Valószínűleg kellő információ hiányában nem veszik figyelembe, hogy egyrészt a termékek közötti határ közel sem ennyire éles, másrészt ami a természetben előfordul, az akár halálos is lehet – gondoljunk csak az arzénre vagy a kígyóméregre. A gyógyszergyárak nem nonprofit intézmények, de valószínűleg nem is szövetkeztek az emberiség ellen; a gyógyszerek pedig (sok gyógynövénnyel, táplálék-kiegészítővel ellentétben) hosszas és bonyolult tesztelési folyamaton mennek keresztül. Ha jótékony hatású is egy alternatív szer, nagy eséllyel nem gyógyítja a rákot.

Akik nem bíznak az orvosokban, sokkal kisebb arányban veszik be a gyógyszereket, de a mozgással, dohányzással, egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsokat is kevésbé követik. Az oltásokat kisebb eséllyel adják be, ezzel járulva hozzá a járványok terjedéséhez. A bizalomnak viszont rengeteg pozitív hatása van: a jó orvos-beteg kapcsolat javítja a közérzetet, a gyógyulás esélyeit, és csökkenti a szorongást.

A népesség egy része azért elutasító az orvoslással, mert hisz a csodákban. Amikor valaki veszélyben érzi az életét, mert megkapta a rák diagnózisát, érthető is, hogy bízni próbál a gyógyulásban. Ez a hit pedig vallástól, életkortól független lehet. Az utóbbi években ismerték fel ennek a jelentőségét, illetve azt, hogy ha az orvosok nem elutasítóak az ilyen betegekkel, és érzékenyek a hitükre, az javíthatja a köztük levő kapcsolatot.

A megfelelő kommunikáció, a mindfulness segít, a pozitív gondolkodás nem

Nem meglepő, hogy az orvosokba vetett bizalom, az elégedettség és a páciensek közérzete nagy részben a kommunikáción, illetve más pszichológiai tényezőkön múlik; csak kisebb részben az alkalmazott módszeren, hozzáértésen. A betegnek nagy szüksége van arra, hogy beszélhessen a félelmeiről és hiteles, megnyugtató válaszokat kapjon. Magyarországon még ma is elsősorban a paternalista kommunikációs stílus az uralkodó az egészségügyben: az orvos gyorsan összegyűjti az információkat, majd önkényesen hoz döntéseket, miközben a beteg passzív szerepben marad. Ehelyett az lenne a kívánatos, ha közösen döntenének, a beteg aktív részvételével és felelősségvállalásával, ami nem csak idő és pénz kérdése. Bár a magyarok a hosszú várólistákat, az elvándorlást és az orvoshiányt nagyobb problémának tartják az egészségügyben, mint a megfelelő tájékoztatás hiányát, valószínűleg itthon is nőne az elégedettség, ha javulna az orvos-beteg kommunikáció.

Kutatások szerint empatikusabb orvosi hozzáállással azokra a rákos emberekre is lehet hatni, akik először elutasítják a kezelést. Betegek beszéltek arról, hogy ha az orvos elsőre jobban megértette volna a félelmeiket, törődést mutatott volna, tájékoztatta volna őket a lehetőségekről és időt adott volna a döntésre, nagyobb eséllyel fogadták volna el az általa javasolt terápiát. Egy beteget bizonytalankodása vagy gyanakvó magatartása miatt nehéz páciensnek látni önbeteljesítő jóslat: az érintett a negatív viszonyulás hatására még elutasítóbbá válik.

Salgótarján, 2013. április 30.
Abdulfatah Bishr osztályvezetõ fõorvos egy pácienst vizsgál a Szent Lázár Megyei Kórház onkológiai osztályán Salgótarjánban 2013. április 30-án. A szakember huszonhárom éve Jemenbõl érkezett, öt éve él a megyeszékhelyen feleségével és három gyermekével.
MTI Fotó: Komka Péter
Képünk illusztráció
Fotó: Komka Péter / MTI

Az orvosi módszerek mellett léteznek olyan pszichológiai módszerek, amik nem gyógyítják a rákot, de bizonyítottan segítik a betegek életét. A legnépszerűbb a mindfulness-alapú terápia: ennek keretében elsősorban könnyű jógagyakorlatok, meditáció, légzéstechnika segítségével éber figyelmet és tudatos jelenlétet tanítanak a betegeknek. A mindfulness többek között csökkenti a szorongást, pozitívan hat a testtudatra. Az Országos Onkológiai Intézet rendszeresen indít betegeknek és családtagjaiknak ingyenes, 8 hetes tanfolyamokat, vidéken pedig például a Veszprém Megyei Kórházban érhető el a kezelés.

Az egyre népszerűbb pozitívgondolkodás-iparág (ami nem keverendő össze a pozitív pszichológiával vagy az optimista hozzáállással) viszont nagy valószínűséggel nem segíti a rákos betegeket. Az legalábbis biztos nem, ha a „terápia” a negatív érzések, a realitás figyelmen kívül hagyásából, és a pozitívnak tartott üzenetek mantrázásából áll. Barbara Ehrenreich története tanulságos: ő mellráktúlélőként szembesült azzal, hányan kezelik ajándékként, a nőiesség kiteljesítéseként a rákot, ami javíthatja ugyan az aktuális közérzetet, de a gyógyuláshoz nem járul hozzá. Ráadásul aki azt hallja, hogy ha elég erősen hisz benne, meg fog gyógyulni, bűntudatot fog érezni és saját magát hibáztatja, ha mégsem sikerül.

Ahhoz tehát, hogy a rákos betegek ne utasítják el a kezelést, az orvosoknak érdemes javítaniuk a kommunikációjukon, megértőbben kell viszonyulniuk a páciens félelmeihez és tetteihez akkor is, ha az látszólag irracionálisan viselkedik. A paternalista szemlélet elutasítása, a betegek aktív részvételének támogatása pedig közös társadalmi felelősség is.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A anti-Brexit demonstrator dressed in a Union Flag suit and waving an EU flag stands on the road outside the Houses of Parliament in central London on March 29, 2018. - The one-year countdown to Britain's exit from the European Union began on March 29, 2018 with Prime Minister Theresa May touring the UK shore up support for the government's Brexit strategy. (Photo by Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.