Mint korábban megírtuk, a kormány költségvetési tervezetéből az derül ki, hogy államosítanák az MTA kutatóintézeteit és a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztérium veszi át a kassza kulcsát. A minisztérium 28 milliárdnyi támogatást vonna el az MTA költségvetéséből.
Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is. Az MTA két alternatív javaslatot dolgozott ki.
1. alternatív javaslat
Az MTA törvény módosítására 2018-ban ne kerüljön sor, a 2019. évről szóló központi költségvetési törvényjavaslatot pedig úgy módosítsák, hogy az MTA címrendben szereplő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek, MTA Támogatott Kutatóhelyek, illetve Fejezeti kezelésű előirányzatok továbbra is az MTA címsorai között szerepeljenek a 2018. évi költségvetés valamennyi alcímével, a 2019. évre vonatkozó tárgyalások szerinti összegekkel.
Az ITM 2018. június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte az MTA-t az 1994. évi XL. törvény (MTA tv.) módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással. 2018. június 13-án a Kormány benyújtotta Magyarország 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatát, amelyben a jelenleg az MTA fejezetben szereplő kutatás-fejlesztési forrásokat az ITM költségvetési fejezetébe utalja, úgy, hogy az ITM fejezeti indokolása nem tartalmazza a kutatóközpontok, kutatóintézetek működési, fenntartási feladatait, s a fejezeti kezelésű előirányzatok pedig beolvadtak az ITM költségvetésébe. A konstrukció kidolgozására 2018. június 12. óta is alig három hét állt rendelkezésre. A törvényjavaslatok az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit alapvetően érintik mind strukturális, mind pedig költségvetési szempontból 2019. január 1-jét követően.
Az MTA javaslata lehetőséget teremt arra, hogy 2019-ben az MTA, az ITM és a tudományos kutatásban érdekelt más szervek tárgyalásokat folytassanak az együttműködés kereteiről és formájáról, és 2020-tól olyan finanszírozási és működési konstrukció jöhessen létre, amely megfelel a tudománypolitikai stratégia célkiűzéseinek.
2. alternatív javaslat
Az MTA fejezetben lévő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek sor, az MTA Támogatott Kutatóhelyek sor, illetve a Fejezeti kezelésű előirányzatok sorokból az Infrastruktúra fejlesztés működési kiadásra előirányzott összege, és a Központi kezelésű felújítások című sorok továbbra is az MTA fejezetben szerepeljenek. Ez az Elnökség által adott mandátumban foglalt minimális alternatíva. A Fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása, a Lendület Program, a Kiválósági központok támogatása, a Fiatal kutatók pályázatos támogatása, illetve a Posztdoktori pályázati támogatások esetében az MTA nyitott a további tárgyalásokra azzal, hogy az ITM tudománystratégiai céljainak megvalósítása érdekében ezen pályázatok, illetve programok pénzügyi felügyelete a minisztériumhoz kerül, míg szakmai felügyelete továbbra is az MTA-nál marad.
Az MTA közleményében hozzátette,
üdvözli a kutatási alap létrehozására irányuló miniszteri kezdeményezést és kész együttműködni annak létrehozásában, működtetésében. Ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek továbbra is pályázhassanak az innovációs alap forrásaira is, amennyiben meg tudnak felelni a kiválósági alapú pályázati céloknak.
Az MTA fenntartja azt az álláspontját, hogy a kutatóhálózat alapfinanszírozása nem tekinthető kutatásokat közvetlenül finanszírozó forrásnak, így azokat nem indokolt átcsoportosítani az ITM által létrehozni tervezett kutatási alapba. Ez azért sem indokolt, mert működési forrásokat az egyetemektől és más minisztériumok fejezetében kutatásokat folytató intézményektől sem csoportosítanak át, ahogy kutatási források is maradtak ilyen intézményeknél.
Az MTA levelében azt is írja, hogy fenntartja azt a korábbi igényét, hogy a kormány kutatásért felelős szerve, a továbbiakban az ITM mintegy 5 milliárd forintnak megfelelő forrást fordítson az MTA kutatóhálózatában a tudománypolitikai, illetve tudománystratégiai célok megvalósítására.
Az MTA fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a tervezett változtatások érinthetik a magyar állam kutatási céljainak elérését hitelező Európai Fejlesztési Bankkal 2018-2020-ra vonatkozó megállapodásának megkötését, amire vonatkozóan egyértelmű jelzést érkezett az EIB részéről.
(Fotó: Bielik István / 24.hu)
