Közélet

Hogyan bénulhatott le ennyire a ferihegyi repülőtér?

Alapból is durván elhanyagolt állapotban kellett lennie a ferihegyi 2-es kifutópályának, ha egy felszálló gép okozta károk miatt használhatatlanná vált, állítja Pető György pilóta, repülésszakértő. Egy civil szervezet szerint is komolyan hozzájárulhatott a Budapest Airport hanyagsága a csütörtök éjszakai lebénulásához. A reptér képviselője szerint az ügy kivizsgálása akár évekig is eltarthat, jelenleg nem érdemes felelősségről beszélni.

A kifutópályában június 7-én este fél tizenkettőkor keletkezett sérülés, amikor egy óriásgép külső hajtóműi felszállás közben megrongálták a pályaburkolatot. A kár hajnalig tartó reptérzárlathoz vezetett, ahogyan arról már korábban beszámoltunk. Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője szerint szakértők vizsgálják, pontosan mi okozhatta az incidenst, de sokan már a reptér felelősségét látják a dologban.

A Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület sajtóközleményben fejezte ki elégedetlenségét azzal kapcsolatban, ahogy a reptér kezelte a helyzetet. Az egyesület online repülési adatok elemzése után arra jutott, hogy a 2-es kifutópálya széleit felszántó teherszállító gép felszállása után fél óra telt el a következő gép tervezett indulásáig, ami alatt se a torony, se a biztonsági személyzet nem vette észre a pályán szétszóródott betontömböket, így a következő gép már jelentős akadályokba ütközött felszállásnál.

Pető György repülésszakértő megkeresésünkre elmondta: az, hogy a reptér személyzetének ennyi időbe telt, míg észrevették a pályán szétszórt méretes betontömböket, önmagában nem jelent hanyagságot, a pályákat a reptereken ugyanis menetrendszerűen ellenőrzik, nem folyamatosan. Ha minden egyes fel- és leszállás után pályaellenőrzést hajtana végre a személyzet, az folyamatos fennakadásokhoz vezetne a reptér működésében.

Pető szerint fontosabb probléma a 2-es felszállópálya általános állapota, ha ilyen volumenű problémák tudnak történni. Elmondása szerint az, hogy egy felszálló teherrepülő akkora károkat tud okozni a pálya szélében, hogy az használatra teljesen alkalmatlanná válik, súlyos mulasztásokra utal a felújításában, karbantartásában és az ilyen jellegű munkák felügyeletében részt vevők részéről. A Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület kivizsgálatlan talajszerkezeti problémákat is sejt az ügy hátterében.

A 2-es számú pályán nem is olyan régen, 2017 szeptemberében és októberében végeztek legutóbb komolyabb karbantartást. Hardy Mihály szerint azonban a pálya állapota jelenleg tökéletesen megfelelő, és a viszonylag rövid javítási idő is arról tanúskodik, hogy a burkolat minőségében nincsenek problémák. Habár a Budapest Airport az incidens után nem végez különleges karbantartási munkálatokat, Hardy elmondta, hogy a pálya minőségét folyamatosan ellenőrzik.

Hardy azt sem tudta megerősíteni, hogy a kárt a kifutóról éjszaka 11.20-kor még gond nélkül felszálló 747-400 típusú, 300 tonnás Aerotranscargo óriásgép okozta volna, holott mind a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület, mind Pető György egyetértenek abban, hogy egy ilyen óriási gép külső hajtóművei képesek komolyan megrongálni egy nem megfelelően karbantartott betonfelületet. Hardy egyébként pénteken még azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy valóban egy felszálló gép felelős a károkért. A szóvivő továbbá figyelmeztetett, hogy a hivatalos vizsgálat lezárultáig semmit sem lehet teljes bizonyossággal mondani az ügy hátteréről, ám ez a folyamat akár egy-két évig is eltarthat.

A kifutópálya állapotának egyébként óriási jelentősége van felszálláskor, bármilyen kifutón lévő törmelék jelentős kárt tehet a gépekben. A legendás Concorde-katasztrófát 2000-ben például egy alig negyvenszer három centiméteres fémdarab okozta.

Mohos Máté

Ajánlott videó

Olvasói sztorik