Az orosz állami meteorológiai szolgálatot (Roszgidromet) vezető Makszim Jakovenko arról biztosította a közvéleményt, hogy a mért értékek nem jelentenek veszélyt a lakosságra. Leszögezte: az intézetnek nem feladata, hogy kiderítse a szennyezés forrását.
amely november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. Mindkét ország tagadta, hogy atombaleset történt volna a területén.
A Roszgidromet közleményében azt írta: nagyon erősen szennyezett mintákat kapott két mérőállomástól, az Ural déli részéről szeptember 25. és október 1. között. Az argajasi mérőállomáson az előző havi érték 986-szorosát mérték, míg Novogornijban 440-szeresét. Az időjárás-kutató intézet nem zárta ki, hogy a sugárzás elérte Európát.
A mérőállomások közelében található a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye, ahol atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel, illetve ipari és kutatási célra használatos radioaktív anyagokat gyártanak. Majakban állítják elő az Oroszországból exportált radioaktív izotópok felét. A nukleáris fűtőanyag termelésével és újrafeldolgozásával foglalkozó, egykor titkos majaki létesítményben történt a világ legsúlyosabb atomkatasztrófája 1957-ben.
A létesítmény vezetői azonbab közleményükben tagadták, hogy Majakból szivárgott volna ki a ruténium-106.
Azt írták, hogy 2017 folyamán semmilyen formában sem dolgoztak a radioaktív izotóppal. A Roszatom sem tud róla, hogy nukleáris baleset történt volna Oroszországban az elmúlt időszakban. Kazahsztán ugyancsak tagadta, hogy létesítményeiből került volna a légkörbe a sugárzó anyag.
Kamuzott a Roszatom?
A Paks 2 építésével is megbízott orosz cég, a Roszatom még októberben közleményt adott ki arról, hogy Oroszország felett szinte sehol nem mutatták ki a szennyeződést, pláne nem a Dél-Urálban, ami a nyugati-európai jelentések szerint a legvalószínűbb forrás, és ahol mellesleg a cégnek is van telephelye. A közleményről most kiderült, hogy valótlanságot állított.
A Roszatom ugyanis a Roszhidromet nevű kormányzati intézet méréseire hivatkozott. A Greenpeace helyi szervezete megkereste az intézetet, akik egy kis késéssel ugyan, de közölték, hogy az adataik nyilvánosak, bárki megnézheti őket. A 444 ezt meg is tette, és mint írják, a Roszhidromet valójában több oroszországi mérőállomáson is kimutatta a 106-os ruténiumot a légkörben, először pedig éppen a Dél-Urálban. A Roszatom ugyanezekre az adatokra hivatkozva azt állította, nem érintett terület.
A Greenpeace egy oroszországi aktivistája elmondta, nem bizonyítható közvetlenül, hogy innen származik a szivárgás, de a környéken ez az egyetlen ismert telep, ahonnan származhat. A Greenpeace az orosz ügyészséghez fordult, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben.
Az osztrák környezetvédelmi minisztérium kedden jelezte: a történtek miatt folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetköz Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), és további információkat vár a bécsi székhelyű szervezettől. Október elején, majd az elmúlt két hétben újra kimutatták a ruténium-106-ot Ausztria fölött, bár csak elenyésző és folyamatosan csökkenő mennyiségben.
Kiemelt kép: (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
