Gazdaság
Budapest, 2017. február 1.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja Alekszej Lihacsovot, a Roszatom vezérigazgatóját Budapesten 2017. február 1-jén.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Tagadja a Roszatom, hogy tőlük jönne a nukleáris felhő

24.hu
24.hu

2017. 11. 21. 14:10

Korábban a témában:

Mint írtuk is, a Roszatom lehet az Európa fölé került nukleáris felhő hátterében.

fukusima (Array)
Kiderült, honnan jött a radioaktív felhő Európa fölé
A Roszatom egyik hírhedt létesítménye lehet a háttérben.

Ugyan az emberi egészségre veszélytelen mennyiségben volt jelen a rutánium 106-os izotópja a légkörben, mégis ijesztő volt a hír, hogy egy nukleáris felhő sodródott Európa felé októberben.

Az orosz Greenpeace ugyan nem tudja bizonyítani, de szerintük minden jel arra mutat, hogy az orosz atomipari cég Majak nevű nukleáris létesítményéből szivároghatott ki a ruténium nevű anyag 106-os nukleonszámú izotópja, amiből több európai kutatóközpont is nagyobb mennyiséget mutatott ki még októberben.

A dél-uráli FGUP Majak Termelési Egyesülés elnevezésű, egyebek közt kiégett fűtőanyag feldolgozásával foglalkozó Roszatom leányvállalat sajtószolgálata azonban közleményben cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az üzemnek köze lenne a légkörbe került ruténium 106-os izotóp-kibocsátáshoz:

Az orosz meteorológiai szolgálatra, a Roszgidrometre hivatkozó jelentések szerint a ruténium 106-os izotóp-kibocsátás dózisa húszezerszer kisebb, mint az éves sugárdózis és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent. A ruténium 106-os izotóp koncentráció megnövekedésére vonatkozó adatokat egyidejűleg Nyugat-Európában, illetve az oroszországi Tatárföldön, Volgográdban és a Dél-Urálban azonos értéken rögzítették (10-20 mBq/m3). Ennél lényegesen magasabb ruténium 106-os koncentrációt mértek Szlovákia légkörében (2017. szeptember 29-30. között), valamint Romániában (2017. szeptember 30-án). Ezen mérési helyek mintegy háromezer kilométerre találhatók a Majak üzemétől. A ruténium 106-os kibocsátás, amely a Roszgidromet jelentésében szerepel, nincs összefüggésben a Majak tevékenységével. A ruténium 106-os izotóp az alábbi esetekben kerülhet a légkörbe:

Abban az esetben, ha az atomreaktorban használt fűtőelemek burkolata megsérült és szivárgás keletkezett, illetve kiégett fűtőelemek radiokémiai feldolgozása során. Ez a második lehetőség jelen esetben nem képzelhető el, hiszen ez esetben a légkörbe került volna tucatnyi más radionuklid, amelyek jelenlétét viszont nem mutatták ki a mérések.

Az új, ionizáló források gyártása, használata, illetve feldolgozása esetében a ruténium 106-os izotóp aktivitása mintegy 1-10 Ci. Abban az esetben, ha egy ilyen sugárforrás sérült volna meg, a légkörbe került ruténium 106-os izotópot 500 km-es sugarú körön belül észlelték volna, illetve a helyszínen jelentősen megnövekedett volna a háttérsugárzás, továbbá lényegesen nagyobb légköri szennyezés történt volna.

A Majak üzemében 2017-ben egyáltalán nem gyártottak ruténium 106-os sugárforrást, és az üzem területéről nem észleltek megnövekedett légköri kibocsátást. A háttérsugárzás a normális határértéken belül van. Ezenkívül leszögezzük, hogy a kiégett fűtőelemekből évek óta nem nyernek ruténium 106-os izotópot, amelyet ionizáló sugárforrásban használnak.

Leszögezzük, nem a Majak üzeméből került a légkörbe a ruténium 106-os izotóp.

444 szerint azonban az oroszok cáfolatát alapvetően gyengíti, hogy októberben már kiadtak egy közleményt, amiben azt állították, hogy a ruténium-106-ot csak Szentpétervár közelében mutatták ki. És erről már kiderült, hogy hazugság volt.

Közben olyan történt, amire eddig még nem volt példa:

Moszkva, 2016. április 18. 
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Az orosz meteorológiai szolgálat is megerősítette a radioaktív szennyezést
A ruténium 106-os radioaktív izotóp megengedett értékének ezerszeresét mérték.

Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017. február 1-jén Budapesten fogadta  a Roszatom vezérigazgatóját, Alekszej Lihacsovot.  MTI Fotó: Illyés Tibor

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.