A magyarok csaknem háromnegyede helyeselné, ha törvénnyel szabályoznák a szexista plakátokat – derül ki abból a felmérésből, amelyet a 24.hu-val együttműködésben az IDEA Intézet készített.
A felmérés apropója a Puncs nevű „sugar daddy” társkereső körül kialakult vita. A szolgáltatás szellemisége ellen politikusok és művészek is tiltakoznak, utóbbiak azért is, mert a Puncs ügyvezetője Weiler Péter képzőművész. A kritikus hangok szerint az anyagi alapokra helyezett társkeresés sérti az emberi méltóságot, a Puncs lényegében prostitúciót segít elő. Plakátjain fiatal lányok hirdetik, hogy hálásak a „sugar daddy”-jüknek, és nem csak Valentin-napra kapnak ajándékot.
Az IDEA Intézet reprezentatív felmérésében megkérdezettek 34 százaléka hallott már a Puncsról. A budapestiek esetén 51 százalék ez az arány, korosztályban pedig a 18-39 évesek körében a legismertebb a társkereső, 40 százalékkal.
Akik hallottak már a Puncsról, azoknak több mint kétharmada – 68 százalék – egyetért azzal, hogy a Puncs a nők kiszolgáltatottságát növeli azáltal, hogy a nőket úgy jeleníti meg, mint akik eladják magukat egy gazdag férfinak. (43 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetért ezzel az állítással, 28 százalék inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet, 4 százalék pedig nem tudja.)
A kijelentéssel leginkább az Együtt-Párbeszéd szavazói értenek egyet (59 százalék teljesen és 27 inkább), ami abból a szempontból nem meglepő, hogy az Együtt elnökségi tagja, Hajdu Nóra karolta fel a témát. Szintén jelentős az egyetértés az LMP-szavazók részéről (56 százalék teljesen, 22 inkább). Csak a Jobbik szavazói között vannak többségben azok, akik nem osztják ezt az aggodalmat.
Demográfiai szempontok szerint vizsgálva, a fenti állítással inkább a nők értenek egyet (71 százalék, szemben a férfiak 66 százalékával), leginkább a 40-59 év közöttiek (75 százalék), illetve a községben élők (75 százalék).
Azok közül, akik hallottak már a Puncsról, 62 százalék helyeselné a hasonló társkereső oldalak betiltását. A legtöbben köztük az Együtt-Párbeszéd támogatói vannak (77 százalék), a kormánypárti szavazók 53 százalékban helyeselnék a tiltást, legkevésbé pedig a Momentum-szavazók támogatják (42 százalék).
A férfiak 53, a nők 69 százaléka ért egyet a hasonló társkereső oldalak betiltásának szükségességével.
A szexista plakátok törvényi szabályozását az összes megkérdezett 71 százaléka helyeselné (43 százalék nagyon, 28 százalék inkább, 7 százalék inkább nem, 12 százalék egyáltalán nem, 10 százalék pedig nem tudja eldönteni).
Egy ilyen szabályozást legnagyobb arányban az MSZP szavazói támogatnának (75 százalék), utánuk következnek a Jobbik szimpatizánsai (72 százalék). A kormánypárti szavazók 64 százaléka helyeselné a törvényi fellépést.
Míg a férfiak 53 százaléka támogatná a törvényi szabályozást, a nőknek 69 százaléka. Korosztályi szempontból a 60 év felettiek helyeslik leginkább a fellépést (72 százalék), lakóhely szerint vizsgálva pedig a vidéki városokban élők (67 százalék).
58 százalék ért egyet azzal, hogy be kellene tiltani azokat a reklámokat, ahol az abban szereplő személy testének megjelenítése nem kapcsolódik a hirdetett termékhez – áll az IDEA Intézet felmérésében.
A férfiak 64, a nők 77 százaléka foglal állást a tiltás mellett, de nagyobb a különbség, ha azt nézzük, mennyien vannak, akik teljes mértékben egyetértenének a tiltással: a férfiaknak csak 31, míg a nőknek 53 százaléka. Ismét a 60 év feletti korosztály az, amely a legnagyobb mértékben támogatja a korlátozást, lakóhely szerinti bontásban pedig a budapestiek állnak az élen, 75 százalékkal.
Az IDEA Intézet a bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló célcsoport-képzési módszereket ötvöző kutatásának adatait 2017. október 24-31. között vette fel az ország felnőtt népességét nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. Az adatfelvétel alapja egy olyan online survey, amelynek kitöltését közösségi médián keresztüli célzott hirdetések támogatják. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online – így a web.2.0-ás – mintavétel során az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb. A felvétel során viszont lehetővé válik, hogy kvóták szerint optimalizálásra kerülhessenek a kitöltések, kiküszöbölhető legyen az eltérő internetes aktivitásból származó mintatorzulás. A mintavételi hiba legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.
