Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat. A döntést Berit Reiss-Andersen, a Nobel-bizottság elnöke jelentette be pénteken Oslóban. A Nobel-békedíj egyébként az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését.
A bizottság azzal indokolta döntését, hogy hosszú ideje nem volt ekkora a nukleáris fegyverek éles bevetésének kockázata. Mint fogalmaztak,
egyes államok korszerűsítik a nukleáris fegyverarzenáljukat és fennáll a veszélye, hogy bizonyos országok az emberiségre és a földi életre komoly fenyegetéssel bíró atomfegyvereket próbálnak majd beszerezni.
Példaként említették Észak-Koreát, amely az elmúlt időszakban több atombombát és rakétát is tesztelt. A veszély valós, gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy Kim Dzsongun ne fenyegetné meg atomtámadással a nyugatot, kiváltképp az Amerikai Egyesült Államokat, Donald Trump elnök pedig az utóbbi időszakban többször is belengette Észak-Korea elpusztítását. Egy nukleáris beavatkozásnak beláthatatlan következményei lennének az egész világra nézve.
A Nobel-bizottság megjegyezte, hogy a nemzetközi közösség korábban a biológiai és vegyi fegyverekre vonatkozó kötelező érvényű tilalmakat vezetett be, de a nukleáris fegyverek még ennél is pusztítóbb erejűek, használatuk még sincs korlátozva.
Azt hitték, hogy kamu
Beatrice Fihn-t, az ICAN vezérigazgatóját néhány perccel a bejelentés előtt telefonon értesítette a jó hírről a Nobel-bizottság, de nem élte bele magát.
Mint azt az esemény után adott interjújában elmondta, azt hitte, hogy az egész egy átverés, úgyhogy egészen addig nem ünnepelt, míg Berit Reiss-Andersen ki nem ejtette a nevüket a pódiumnál.
Mint fogalmazott, a díj tiszta üzenet a nukleáris fegyverekkel rendelkező és a biztonságok érdekében a nukleáris fegyverekre támaszkodó hatalmaknak, hogy elfogadhatatlan a viselkedésük.
A biztonság nevében nem fenyegethetünk mészárlással megkülönböztetés nélkül több százezer civilt
– mondta.
Amikor a Reuters arról kérdezte, mit üzen Kim Dzsongunnak és Donald Trumpnak, úgy felelt:
A nukleáris fegyverek illegálisak. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetés illegális. A nukleáris fegyverek tulajdonlása, fejlesztés illegális. Abba kell hagyniuk.
Fihn egyébként néhány napja a Twitteren idiótának nevezte az amerikai elnököt, miután kijelentette, hogy Rex Tillerson külügyminiszter „csak az idejét vesztegeti azzal, hogy tárgyalni próbál a kis rakétaemberrel”.
Út a jelképes ENSZ-egyezményig
Az ICAN Ausztráliából indult, majd az ausztriai Bécsben alakult meg hivatalosa 2007-ben. Honlapjuk szerint az alapítókat a taposóaknák betiltásáért indult rendkívül sikeres nemzetközi kampány inspirálta. 1997-ben az ottawai egyezményben rögzítették és fogadták el a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmát, és ez az aknák megsemmisítésre is vonatkozik.
Az ICAN 2010-ben érte el első komolyabb eredményét, amikor a 2010-es Atomsorompó Egyezmény felülvizsgálati konferencián egy 64 pontból álló akciótervet fogadtak el az országok. 2012-ben Svájc írta alá az első nyilatkozatot az atomfegyverek katasztrofális humanitárius hatásairól. Később további 158 ország – az ENSZ-tagállamok négyötöde – tett hasonlóként, Magyarország nem volt köztük.
A mozgalom a következő években Oslóban, a mexikói Nayaritban és Bécsben is konferenciát rendezett a nukleáris fegyverkezésről, 2016-ban pedig az ő segítségükkel alakult meg az ENSZ nukleáris leszereléssel foglalkozó munkacsoportja is.
Ennek eredménye, hogy 2017-ben megszületett az atomfegyverek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény, melyet a tárgyalásokban résztvevő 135 országból 122 elfogadott a szavazáson.
A megállapodás jelképes, hiszen egyetlen nukleáris fegyverrel rendelkező ország sem szignózta, éppen ezért érdekes, hogy a Nobel-bizottság az ICAN-nek ítélte a békedíjat, ugyanis korábban gyakorlatilag kivétel nélkül olyan emberek és szervezetek kapták meg, amelyek kézzel fogható eredményt tudtak felmutatni.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar kormány több alkalommal határozottan elítélte Észak-Korea nukleáris programját. Szijjártó Péter tavaly decemberben például őrült kommunista diktátornak nevezte Kim Dzsongunt, ami miatt elő is vették a külügyminisztert.
Ma a világon jelenleg kilenc országnak van nukleáris fegyvere, összesen 15 ezer darab. Az Egyesült Államok és Oroszország 1800 atomfegyvert tárol vészhelyzet esetére, és ezek akár egy riasztás után pár perccel ki is lőhetők. Az ICAN által összegyűjtött adatok szerint egyébként óriási a különbség ebben a tekintetben az USA és Észak-Korea között: míg előbbi 6800, úgy utóbbi alig 10 darab nukleáris fegyverrel rendelkezik.
A genfi székhelyű ICAN 101 ország 468 civil szervezetével alkot egy koalíciót. Jogvédő, környezetvédő és békefenntartó szervezetek is csatlakoztak hozzájuk az elmúlt egy évtizedben.
Rendszeresen szerveznek figyelemfelkeltő eseményeket, együtt dolgoznak a hirosimai és nagaszaki atomtámadás túlélőivel, hogy visszaemlékezéseikkel nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. Több neves személy, köztük Desmond Tutu, a dalai láma, Martin Sheen és Michael Douglas is támogatásukról biztosították a mozgalmat.
Akik lemaradtak
- Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter és Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az iráni atommegállapodás tárgyalásaiban való közreműködésükért.
- A fehérsisakosok (White Helmets), azaz a szír polgárháború civil mentőcsapat és vezetőjük, Raed al Saleh a brutális háborúban a civilekért folytatott bátor és folyamatos erőfeszítéseikért.
- A Cumhuriyet című török lap és Can Dünar újságíró, amiért büntetőeljárás indult ellenük Recep Tayyip Erdogan elnök sajtószabadság elleni hadjáratának részeként.
- Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa a soha nem tapasztalt globális migráció idején tett erőfeszítéséért.
- Ferenc pápa, aki azért neveztek, mert szembeszállt Donald Trumppal és amiért kiállt a menekültekért, fellépett a szegénység és a klímaváltozás ellen.
- Raif Badawi szaúdi blogger, akit évekre börtönbe zártak és ezer ostorcsapással büntettek, amiért megsértette az iszlám vallást a weboldalán és televíziós szerepléseiben.
(kiemelt kép: Europress/ dpa-Zentralbild/ZB/Britta Pedersen)
