Hosszú hétvége lesz Nagy-Britanniában olyan tömegrendezvényekkel, amelyek akár egymillió embert is az utcákra vonzanak majd, így nem véletlen, hogy a hatóságok rendkívüli intézkedések bevezetését tervezik. Egy név nélkül nyilatkozó forrás az egyik brit lapnak azt mondta, hogy a rendezvényeken a brit különleges műveleti erők katonái civil ruhában, de felfegyverezve fognak elvegyülni. Ez példátlan intézkedés lenne abban az országban, ahol a közrendőrök még fegyvert sem viselnek egy átlagos hétköznapon.
A katonák alkalmazása ilyen rendőri feladatokra rendkívül ritka, és jól jelzi, hogy a brit hatóságok milyen kihívásokkal szembesülnek. Azt is hozzá kell persze tenni, hogy a feladatra kijelölt szervezetek, a Special Forces Support Group és a Special Reconnaissance Regiment nem átlagos katonai alakulatok, hanem a különleges erők kötelékébe tartozó egységek.
A mostani fesztiválszezonban a hatóságok megkezdték a reagálást az elmúlt időszak terrortámadásaira. A felfegyverzett rendőr járőrök állandó résztvevői lettek a nagyobb koncerteknek és buliknak. Az edinburghi Fringe fesztivál majd’ három hétig tartó programjain várhatóan több mint kétmillióan vesznek részt az idén, és a hatóságok most először figyeltek arra, hogy a nagyobb helyszíneket gépjárművekkel is lezárják, megakadályozandó a korábbi londoni és a mostani barcelonai terrortámadásokhoz hasonló merényleteket.
A hétvégén tartják Londonban a Nothing Hill karnevált, illetve a mi Szigetünkhöz hasonló readingi fesztivált is. Az előbbire egymillió látogatót várnak. A rendőrség egyelőre nem volt hajlandó elismerni, hogy itt is lesznek-e mobil akadályok a gépjárműs támadások megakadályozására, de valószínűleg ez inkább csak azt a célt szolgálja, hogy a hatóságok ne fedjék fel az összes megelőző intézkedésüket előre.
Három hónappal később
A brit hatóságokra óriási nyomás nehezedik a terrortámadások megakadályozása kapcsán. Sok évi szünet után idén márciusban egy férfi egy bérelt furgonnal a tömegbe hajtott a Parlamentnél (öten meghaltak), két hónappal később Manchesterben egy koncerthelyszín kijáratánál robbantotta fel magát egy fiatal 22 ember halálát okozva, majd júniusban Londonban ismét gázolásos támadás történt, amelynek a végén a járműből kiugró három férfi járókelőket késelt meg (nyolc halott, 48 sérült).
A támadássorozat sokkolta Nagy-Britanniát, mivel utoljára 2013-ban volt terrortámadás, amely – bár brutális volt – egyetlen ember halálával zárult. Az eseményeket követő tájékoztatásokból kiderült, hogy az országban jelenleg hasonló ügyelben ötszáz nyomozás folyik aktuálisan mintegy háromezer ember ellen, és további húszezer olyan embert tartanak nyilván, aki korábban a hatóságok figyelmébe került. 2013 és 2016 között tizenhárom terrortámadást előztek meg a titkosszolgálatok és a rendőrség, ezek között volt magányos elkövető és komplexebb terv is.
Mint Európában mindenhol, a 2015-2016-os párizsi és brüsszeli terrorakciók után London is arra készült, hogy egy hasonló, az Iszlám Állam által irányított támadás célpontja lehet az ország. Ám a két említett terrortámadás a mai napig kakukktojás az elmúlt évek dzsihadista akciói között, mert relatíve sok elkövető, hosszú előkészítés után, lőfegyverekkel és a robbanóeszközökkel együtt hajtott végre koordinált akciósorozatot, amelyhez hasonlóra 2005 óta nem volt példa a kontinensen.
Előtte és azóta is azt látjuk, hogy
A robbantásos öngyilkos merénylet például teljesen hiányzott 2015-ig az elkövetők eszköztárából, ami sokat elárul a titkosszolgálati és rendőrségi megelőző intézkedésekről. A gépjárművekkel végrehajtott akciók ennek megfelelően új elkövetési formának számítanak, amelyek a 2016-os nizzai (86 halott, 434 sebesült) és a berlini (12 halott, 56 sebesült) terrortámadások után kaptak nagyobb figyelmet. Maga az elkövetési mód természetesen korábban is ismert volt, Kínában, Izraelben és az USA-ban évek óta előfordultak ilyen esetek.
Külön kérdés az Iszlám Állam szerepének meghatározása a támadásokban. A legtöbb akció után a terrorszervezet magára vállalja az elkövetést, ám változó, hogy valóban köze volt-e valamilyen módon a végrehajtáshoz, vagy csak a propagandáját akarja erősíteni. A három brit terrortámadás vizsgálata azt mutatja, hogy bár az Iszlám Állam mindhárom esetben magára vállalta a támadást, egy esetben semmilyen kimutatható kapcsolat nem volt, egyben csak nagyon távoli, inspirációs forrást szolgáltatott a szervezet, míg az utolsó esetben egyelőre nem lehet eldönteni, milyen szoros volt a kapcsolat. Valószínűnek tűnik, hogy nem az Iszlám Államból szervezték meg az akciót (mint Párizsban és Brüsszelben), és a legközelebbi kapcsolat, amit találtak a nyomozók, az volt, hogy a támadást vezető Khuram Butt szoros kapcsolatban volt egy időközben Szíriába elmenekült brit dzsihadistával, aki az akciót követően a hatóságok előtt addig ismeretlen harci nevükön méltatta a terroristákat.
Tapasztalatok a jövőre nézve
A bekövetkezett és meghiúsított terrortámadásokat figyelembe véve nehéz bármilyen jellegzetességet felfedezni az elmúlt évek akcióiban Nagy-Britanniában. Ez jelentősen megnehezíti a szervek munkáját, mert a szűkös erőforrásokat nehezebb fókuszálni. Az elkövetők hátterét vizsgálva, annyi azért kirajzolódik, hogy nagy, a brüsszeli vagy a mostani barcelonai támadást elkövető sejthez hasonló méretű csoport egyelőre nem bukkant fel.
A manchesteri robbantás után a hatóságok komolyan aggódtak a jövőt illetően, de a vizsgálatok kiderítették, hogy Salman Abedi valószínűleg maga építette a bombáját, bár meglehet, hogy ehhez segítséget kapott Líbiában, ahol majd’ egy hónapot töltött el a támadás előtt. A gépkocsival elkövetett terrorakciók viszont „slágernek” számítanak. A potenciális elkövetők szempontjából a sikeres támadások egyértelműen kedvcsinálóként szolgálhattak, már valószínűleg most is ezzel szembesülünk.
Brit kutatók még egy jellegzetességre hívták fel a figyelmet. A három említett terrorakció közül kettőben olyanok szervezték a támadást, akik megpróbáltak kijutni Szíriába, de a hatóságok még Nagy-Britanniában megakadályozták az elindulásukat. Ez akár azt is jelentheti, hogy nemcsak a visszatérő szélsőségesek jelentenek extra kockázatot, hanem azok is, akiket a hatóságok már az aktívan feltartanak indulás előtt.
Kiemelt kép: dpa/Rainer Jensen
