Közélet

Aziz szerint jövőre hazamennek a menekültek

Dús, fekete szakállú férfi jött felém Berlin híres-hírhedt Neukölln negyedében. Elsőre nehezen szúrtam ki a tömegben. Aziz volt az, Aziz Elhádzsi, a korombeli szír srác, akit még a Keleti pályaudvar anarchiájában ismertem meg lassan két éve. Azóta követem a sorsát. Az Idlib tartományból a harcok elől elmenekült férfi megjárta Egyiptomot, Libanont, Törökországot, a balkáni menekültutat, Magyarországot, majd végül ausztriai átutazással Németországba érkezett. Berlin távol-keleti részén kötött ki, ahol tégláról téglára építgeti új életét, miközben szokja a közeget és a nyelvet, amit meg kell tanulnia. Egy neuköllni parkban beszélgettem vele az életéről és a világpolitikáról, ahogy egy menekült látja.

Aziz útja

Aziz történetével cikksorozatban foglalkoztam. Az első részből kiderült, hogy egyetemi hallgató volt Aleppóban, ahol gazdasági informatikai rendszerek szakon tanult. A krízis kirobbanásakor be kellett volna vonulnia Basar el-Aszad elnök hadseregébe, de látva az általuk okozott pusztítást, ezt nem akarta, inkább elmenekült. Egyiptomban nyomor van, nemigen tudott megélni, így ott keveset volt, egy ideig Libanonban, majd Törökországban élt, mire a bátyjával elhatározták, hogy továbbállnak Európába. Azizzal a Keleti pályaudvarnál találkoztam, ahol angolul elmagyarázta a helyzetüket, illetve azt, épp mit skandált a tömeg. Amúgy Svédországba akart menni, de Németországba érve az akkori protokoll szerint elosztották őket a német városok között, ő pedig egy alsó-szászországi kisvárosba került.

 

A második cikk fő megállapítása az volt, hogy Aziz mérges ránk, sajtómunkásokra, hiszen hazudunk a menekülthullám okairól. Érdekes, hogy 2015 szeptemberében még nem tartotta akkora veszélynek az ISIS-t, és az egész menekülthullámot a saját népét irtó Aszad elnök sarának tartotta. Eközben Aziz Bückeburgból a nagyobb Bielefeldbe került.

 

Azizról legközelebb tavaly januárban írtam, a kölni szilveszteri erőszakhullámról beszéltem vele. Dühös volt a többi menekült viselkedése miatt, akik lejáratják a becsületesebbjét. Ekkorra egy Recke nevű kisvárosba került. Ekkorra már elkezdte a német nyelvi kurzust is.

 

Hosszú hónapok tétlensége után végül szeptemberben kapta meg az okmányokat, hogy szabadon mozoghasson, elismert menekültté váljon. Ekkorra már Berlinbe került, ami eleve multikulti város, így könnyebb is elvegyülni. Mindenesetre találkozott a kisvárosokban az emberek utálatával is, amit szerinte azok a – sokszor gazdasági – mingránsok okoznak, akik csak követelőznek. A berlini karácsonyi vásár elleni merénylet a városban élő Azizt is megrázta.

Hogy jutottál Berlinbe? És amióta idejöttél, merre éltél, mit csináltál?

2015. szeptember 5-én érkeztem meg Németországba, egyből a nyugati országrészbe vittek minket. Egy kis faluban laktam körülbelül két hónapig. A szintén idekerült bátyámmal elhatároztuk, hogy elmegyünk, mert ez egy kis község volt, és a bátyám több lehetőség után akart nézni.

Együtt éltetek ott?

Voltaképp nem, ő aztán magamra hagyott, én pedig eldöntöttem, hogy követem őt. Ám váratlanul továbbvittek Berlinbe, nem tudtam őt követni Stralsundba, Észak-Németországba. Valójában az is kis település, a bátyám most is ott él. Ő mérnöknek tanult otthon, ezt a mesterképzést szeretné befejezni Németországban is. Ehhez persze kell a nyelv is, már letette a B2-es szintű nyelvvizsgáját.

Mikor érkeztél meg Berlinbe?

2016 januárjában. Kezdetben nagyon nehéz volt, mert táborokban éltünk, ahol nagyszámú ember volt, és semmi magánszféra. Ez a helyzet nem az volt, amit akartam, de szerencsém volt, hogy Berlinbe kerültem, mert igazából nagyon kedves város, főleg úgy, hogy én külföldi vagyok.

Konténertáborra kell gondolni?

Igen, konténerek és sportcsarnokok. Különösen akkor volt nehéz, amikor iskolába kellett járnod – mert felszólítottak minket, hogy járjunk iskolába –, és utána nem volt hol tanulnunk. De már majdnem letettem az első német nyelvvizsgám, és napról napra, hónapról hónapra egyre jobb és jobb a helyzetem, most a B2-es nyelvi kurzust csinálom. Majd az általuk Ausbildungnak nevezett képzést tervezem elvégezni (azaz szakképzést – a szerző). Szíriában gazdaságinformatikai rendszereket tanultam, szóval elhatároztam, hogy egy informatikai Ausbildungra megyek. Ez nagyon hasonlít ahhoz, amit korábban tanultam. A C1-es nyelvvizsgát még le kell tennem előtte, így jövőre elkezdhetem az Ausbildungot.

Hol laksz most?

Egy menekülteknek fenntartott otthonban Köpenickben, de már nézegetem az albérleteket, jó lenne elköltözni.

Emlékszel, mik voltak az első német szavak, amiket megtanultál?

Az első német szavam az Entschuldigung (elnézést) volt: mindenfelé ezt a szót hallottam, nem értettem, mit jelent, túl hosszú és bonyolult volt.

De szerencsére általánosságban gyorsan tanulok, a német tanfolyamot is jó jegyekkel végzem.

És mi a helyzet a többiekkel?

A barátaim végső soron ugyanúgy állnak a nyelvvel. Néhányan próbálnak dolgozni, mert pénzt kell küldeniük Szíriába a családnak. A barátaim mindegyike beszél már németül, ha nem is igazán jól, de képesek kapcsolatot teremteni másokkal.

Munkaügyben sikerült előrelépni?

Napi 6 órát dolgozok egy építkezésen, és rengeteg szabadidőm van mellette. A munka mondjuk fárasztó, de dolgoztam már egy faipari vállalatnál is, ez nem új nekem.

Vannak még barátaid, akik Libanonban, Törökországban vagy épp Szíriában vannak?

Igen, sok barátom van ott, még ott dolgoznak. Néhányan jól, néhányan rosszabbul vannak, mert a helyzet Libanonban nagyon bonyolult. Törökországban is egyre rosszabb, mert ezekbe az országokba rengeteg menekült érkezik. Libanonban több mint 2 millióan, Törökországban 5 millióan, Jordániában is 2 millióan vannak. Mindez problémákat okoz az adott országban élőkkel.

De úgy gondolom, a következő két évben a legtöbb szír haza tud majd menni, mert a helyzet egyre jobb és jobb Szíria egyes részein – nem az egész országban.

Mely részeken?

Például Damaszkuszban vagy Aleppóban, ahol nagy csata zajlott le, de már az egész várost ellenőrzi a kormány, és próbálja újraépíteni, visszahívni az embereket a munkájukba, az életükbe. Mivel hat év után ez a konfliktus egy forradalomból polgárháborúba fordult át, és mivel ezek szélsőséges iszlamista csoportok, mint az al-Kaida és az ISIS, a nemzetközi közösség úgy látja a helyzetet, hogy erőre van szükség. Azt senki sem akarja, hogy az iszlamista csoportok nyerjék a háborút, így már nem nyomasztják Aszadot, vele a kisebbik rosszat választották.

Fotó: 24.hu/Molnár Zoltán

Megváltozott a véleményed az Iszlám Államról? Ha igen, miért, mi a véleményed jelenleg a szervezetről?

Véleményem szerint több ország felhasználta az ISIS-t valahogy, például Törökország is segítette őket a határon, mivel nekik van a leghosszabb határuk Szíriával. Tudom, hogy sok harcosuk a határ török oldaláról érkezett. A térségben az iszlám két fő ága van jelen, a szunnita és a síita. Irán a síitákat, Szaúd-Arábia a szunnitákat segíti. Szerintem Szaúd-Arábiának nem sikerült ezeket a szervezeteket felhasználnia, és felfedezték, hogy nagy hibát követtek el, mert Szaúd-Arábia ellenségei is lettek. Tehát most mindenki az ISIS ellen próbál harcolni, hogy ellenőrizze a szituációt, ami egyre rosszabb lesz napról napra a számukra.

Mikor érhet véget a vérontás Szíriában?

Szerintem a katonai akciók hamarosan véget érnek, talán idén, talán jövőre.

Ennek egyik oka, hogy Aszad minden, az ellenzék kezén lévő várossal próbál megegyezést kötni, hogy a milíciák hagyják el a várost és menjenek Idlibbe, ami az én városom, régióm. Idlibben aztán vagy nagy háború lesz vagy nagy megegyezés, hogy béke legyen. De mindezzel a szarral, ami most itt van, nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerülhet. De a helyzet jobb, mint korábban. Az emberek talán hazatérhetnek Szíriába, olyan városokba, mint Aleppó, Latakia, Damaszkusz, ezek a nagyvárosok biztonságosak.

És hogyan fogja tudni Aszad az őt nem elfogadó szunnitákat pacifikálni?

Ők már elvesztették a háborút, az ellenzék elvesztette a háborút, mert sok hibát követtek el a hat év alatt. Ráadásul nem az összes szunnita arab van Aszad ellen.

A többség vele van, például az aleppói vagy damaszkuszi szunniták. Úgy tűnhet, hogy a szunniták Aszad ellen vannak, a többi felekezet pedig mellette, de ez nem így van. Más országok használják fel a felekezeteket. De ez a háború nem így indult, hanem forradalomként, szabadságot, szabad választásokat, szabad sajtót akartak az emberek. Aztán idővel az egész polgárháborúba fordult át, amit Oroszország is támogatott. Van egy nagy megállapodás is Oroszország és az USA között, hogy ellenőrizzék a helyzetet Szíriában, mert két éve szó volt arról is, hogy egy új világháború törhet ki, ez nagyon veszélyes volt. Voltaképp senki sem akar több háborút. Aszad apja, Hafez a nyolcvanas években hasonlókat élt át a hámai és dzsiszr al-suguri felkelésekkel, majd megtorlásokkal, de az egy párt, a Muszlim Testvériség ellen irányult, és kontroll alatt tudta tartani a helyzetet 2-3 évig. Ha több év alatt is, de ez történhet ismét.

Mi lesz a kurdok jövőjével?

A kurdhelyzet a legérzékenyebb, a legproblémásabb. Irakban ők ellenőrzik az autonóm régiójukat, ami nem teljesen független. Itt szavazni is fognak arról, hogy alakuljon egy kurd állam. A szíriai kurdok is hiszik, hogy egy kurd államot alapíthatnak, leválasztva Szíria északkeleti részét.

Ebbe belejátszhat, hogy Recep Tayyip Erdogan török kormánya jobb viszonyt ápol az iraki kurdokkal.

Mert játszmázni akar, az iraki kurdok ugyanis nem teljesen értenek mindenben egyet a szíriai kurdokkal. Ezért támogatni próbálja az iraki kurdokat a szíriai kurdokkal szemben. Nagyon érzékeny rájuk, mivel a kurdok ott vannak Délkelet-Törökországban is, összeköttetésben az észak-szíriaiakkal. Ha kurd állam alakul Szíriában, az nagyon veszélyes lesz a török államra nézve. Szóval Erdogan azt mondja, kész egy háborúra, hogy megelőzze ezt az államot. A török hadsereg erős, de talán az USA is támogatja a kurdokat, talán érdekelt is egy kurd államban. Tehát lehet, hogy látunk majd egy kurd államot vagy legalább egy félfüggetlen régiót Szíriában, mint az iraki kurd terület.

Térjünk vissza Európába. Mi a véleményed a populista, sokszor menekültellenes politikai hullámról, Marine Le Penről, Orbán Viktorról, Donald Trumpról vagy itt Németországban Frauke Petryről?

Szerencsések vagyunk, hogy Le Pen elvesztette a választást Franciaországban, mert nagyon nagy ország, és ha a helyzet szélsőségesbe fordult volna, az más országokat is befolyásolt volna. Úgy, mint Ausztria, ahol hasonlóakat tapasztalhattunk. Kényelmetlen ez a dolog, mert érzékelem, hogy lesz egyre szélsőségesebb a közösség.

Akadt egy problémám két hete, amikor idegenek rossz dolgokat mondtak nekem, értettem is ezeket: „szar vagy, muszlim vagy, nem akarjuk, hogy itt legyél”. Visszaszóltam nekik én is. Meglepő volt amúgy, hogy sok német kiállt mellettem, és ők is visszaszóltak, ettől nagyon boldog voltam. Jó élmény volt látni, hogy sok ember érzi, szar dolog a rasszizmus.

De egy-két év múlva ez szélsőségesebb lehet. A mostani választást talán elvesztette Le Pen, de nem tudjuk, mi lesz a következőn. Mindenesetre a szavazókat is meg tudom érteni, mert képzeld el, hogy itt ülsz, egyszer csak meghallasz egy robbanást, és ha nem olvasol eleget a háttérről, azt fogod gondolni, a menekültek felelősek ezért. Szóval valahol igazuk van, hogy félnek, de korrektül kell ezt kezelni. Két nappal ezelőtt történt Hamburgban, hogy egy afgán megölt egy németet és megsebesített kettőt vagy hármat. Azonban olvastam, hogy a szomszédja már szólt korábban a rendőröknek, hogy ő veszélyes, de a rendőrség nem vette komolyan. Szerintem a rendőröknek jobban oda kellene figyelniük ezekre az esetekre.

Ismersz olyasvalakit, aki radikalizálódott?

Nem, nem igazán találkoztam ilyen emberrel. Egy emberrel futottam össze Nyugat-Németországban, de ő sem veszélyes, csak hülyeségeket beszélt. Nem tudom, benne volt-e ilyen dolgokban, de ő csak egyetlen személy.

Te is láthatod városszerte, tele van Berlin plakátokkal, közel a szeptemberi választás. Mik a benyomásaid, és szerinted ki fog győzni?

Van pár német barátom, és szoktam hallani őket beszélgetni a helyzetről. Azt vettem ki ebből, hogy a németek többsége nincs Angela Merkellel és a pártjával, mert úgy vannak vele, hogy hazudott nekik. Különösen a menekültválságban: egy német barátom mondta, hogy hazudtak a pénzek terén. Ha volt valami probléma, a kormány azt mondta, most nincs a megoldásra pénze, mert másra kell költeni. És akkor hirtelen egy csomót költöttek a menekültválságra. Tehát most úgy érzik, hazudtak nekik. De a végén Angela Merkelre fognak szavazni, mert ugyan rossz a véleményük róla, de nincs igazán más választás.

És ha te is német állampolgár lennél, kire szavaznál?

Ez problematikus kérdés. Talán én is Angela Merkelre szavaznék. Annyira nem érdekel a németországi politikai helyzet, de jobb, ha Merkel és pártja marad. A végén úgyis a német emberek döntenek, és ez érzékeny téma, hogy beszéljek róla, a másik oldal úgyis azt gondolná, hogy mi, más országból jöttek is a probléma részei vagyunk. Szóval inkább hátrébb lépek, és nézem, mi történik.

A jó dolog, hogy itt tiszta határok vannak, tudod a jogaidat, tudod a kötelességeidet. Nem úgy, mint az arab országokban, hogy a törvények nem tiszták. Itt tudhatom, mit tehetek meg és mit nem.

Hogy képzeled el a jövődet itt Németországban, és később, esetleg máshol?

Ahogy mondtam, mi most a jövőnket próbáljuk felépíteni a nulláról. Amit eddig tanultunk, tettünk Szíriában, azt itt újra fel kell építenünk. Szeretnék itt sikereket, saját munkahelyet, saját életet, nem függeni az állami ellátástól, magam megélni. Megfontolom azt is, hogy Németország legyen a második országom, mivel hosszú ideig nem tudok még visszamenni Szíriába. Nem csak a háború miatt. Veszélyes lenne nekünk, fiatal férfiaknak, akik a seregbe bevonulás elől menekültünk el. Szóval ha visszatérnék, talán bebörtönöznének.

Remélem, hogy a szírek és a menekültek általában javítanak itteni helyzetükön, megpróbálnak aktívak lenni, megmutatni az erejüket, aktív részei lenni ennek a társadalomnak.

Fotó: 24.hu/Molnár Zoltán

Ajánlott videó

Olvasói sztorik