Minden szomszédos ország esetében többen vannak, akik jónak ítélik államközi kapcsolatainkat. Ez egy év alatt érdemi javulást jelent – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből, amit a Charta XXI Megbékélési Mozgalomnak készített. (A mozgalom a német-francia megbékélést veszi alapul, Magyarország sikerének zálogát a kiengesztelődésben látja, célja, hogy Közép-Európa népei ne gyanakodva figyeljék egymást és „ember és ember között” épüljön sziklaszilárd kapcsolat.)
A magyarok Ausztriával és Horvátországgal ítélik legjobbnak a kapcsolatokat. Velük a teljes felnőtt népesség nagyjából kétharmada (69, illetve 63 százalék) szerint pozitívak a magyar állam kapcsolatai. A magyar-szlovén és a magyar-szlovák kapcsolatokat a megkérdezettek csaknem háromötöde (59, illetve 57 százalék), Ukrajnával és Szerbiával pedig nagyjából felük (51, illetve 46 százalék) látja jónak.
Tavaly a magyar-román államközi kapcsolat megítélése volt a leginkább megosztó, de idén már a megkérdezettek kétötöde (43 százalék) gondolja pozitívnak a két ország viszonyát. Csak minden harmadik ember (33 százalék) ítéli rossznak, bár a megkérdezettek 61 százaléka szerint tovább kellene javítani a kapcsolaton.
A Nézőpont Intézet a tavalyihoz képest érdemi javulást mutató adatokat azzal magyarázza, hogy a magyar kormány évek óta a regionális kapcsolatok javításán dolgozik.
