Közélet

Bőnyi rendőrgyilkosság: a TEK egyszerűen megbukott

Az elmúlt pár hét egészen fordulatos volt a magyar erőszakszervezetek számára. Ennek a pár hétnek voltak sikeres és sikertelen szereplői is. Azzal viszont nehéz vitatkozni, hogy a sikertelen szereplők között is a Terrorelhárítási Központ végzett az első helyen.

A probléma pedig nem elsősorban a TEK szakmai képességeiből, vagy emberállományából adódik. Ezek, szinte biztos, hogy teljesen rendben vannak. A probléma az, hogy a TEK koncepciója önmagában problémás.

Sikerek és sikertelenségek

Gondoljunk csak bele, hogy mi volt a TEK két legnagyobb sikere az elmúlt hetekben.

  • Egy sikeres gyakorlat, ahol terrortámadást szimuláltak a metróban, és a konfliktushelyzet megoldását élőben nézte végig a miniszterelnök és a belügyminiszter is. Mindezt nem sokkal egy valódi terrortámadás után, akkor, amikor még nagyon messze volt a Teréz körúti robbantó elfogása.
  • És egy sikeres rajtaütés a korábban említett robbantón. A TEK rajtaütését hosszú és kívülről nézve nagyon ügyes rendőri felderítés előzte meg, a terrorelhárítóknak csak rajta kellett ütniük a gyanúsítotton. Harminc autóval vonultak ki, de még így is el tudtak tévedni a faluban – amiről egyébként mindenki azt mondja, hogy könnyű benne eltévedni.

Olyan nagy siker azért egyik sem volt. De jöjjenek akkor a sikertelenségek, ezek korábban kezdődtek.

  • A Magyar Idők a kvótaellenes népszavazási kampány hajrájára időzített egy olyan cikket, amelyből kiderült, hogy Szalah Adbeszlám, a párizsi terrortámadások egyik főszervezője összesen kilenc embert vitt keresztül Magyarországon, és mind a menekültekkel együtt érkeztek. A cikkből az derül ki, hogy a magyar terrorelhárításnak nem tűnt fel, hogy az Iszlám Állam egyik terroristája egy hétig Zuglóban bujkál, és nem vették észre a terroristák beszivárgását sem. Sőt, később állítólag a telefonjaikat is megtalálták a határ melletti erdőben, és az Iszlám Állam SMS-ei voltak benne. A francia szolgálatokat bevallottan semmiről nem tájékoztatták, de azt mondták, azóta javult a kommunikáció.
  • A Teréz körúti robbantás a rendőrség szerint is terrorcselekmény volt. A helyszínen a robbantás után feltűnő volt a TEK hiánya. A helyszínelést a Katasztrófavédelem kezdte el, de azóta sem tudni, ki fejezte be. Az biztos, hogy nem a TEK. Éjfél körül feltűntek, majd másfél-két óra múlva már csak a rendőrség biztosította a helyszínt. Az elkövetőt hetekig nem kapták el, és a rendőrség nyomozásának köszönhető, hogy egyáltalán meglett.
  • A harmadik esemény a bőnyi rendőrgyilkosság volt, amikor az NNI házkutatást tervezett tartani a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű náci szervezet vezetőjénél. Fegyvereket kerestek, ennek ellenére egy civil ruhás rendőr is az első sorban volt, amikor behatoltak. Őt fejbe lőtte a 76 éves férfi. A tűzharc kitörése után az NNI értesítette a TEK-et, akik két percen belül elindultak és fél órán belül a helyszínen voltak. A fejbelőtt rendőr a helyszínen meghalt, a 76 éves elkövető megsérült.

A fenti három esetben egy közös vonal van. A hibákért nem a TEK emberállománya, vagy szakmai felkészültsége a felelős, hanem az a vezetés, amely a TEK-et mint szervezetet kitalálta, majd beillesztette a hierarchiába.

  • Az első esetben az a probléma, amit a külföldi, szövetséges szolgálatok már korábban szóvá tettek, hogy nagyon furcsa megoldás. Nem nagyon működik sehol olyan terrorelhárítással foglalkozó szerv, amelynek rendfenntartókból áll a gárdája. A terrorelhárítás titkosszolgálati munka, ide titkosszolgák kellenek, nem volt rendőrök. Ráadásul Magyarországon működik egy rakás olyan szolgálat, ami ezt meg tudta volna oldani. Ott van kapásból az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és részben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Hogy a külföldi felderítésért felelős polgári és katonai hírszerzést ne is említsük. Ezeknél a szerveknél szakemberek dolgoznak, nem rendőrök.
  • A második esetben alapvető probléma, hogy egészen pontosan milyen feladatkörei és felelőssége van a TEK-nek. Mert ezek nem derülnek ki azonnal egy olyan robbantásnál, ahol eleinte gázrobbanásra gyanakodnak, majd kiderül, hogy szándékos terrorcselekményről van szó.
  • A harmadik eset a legkomplikáltabb. Ebben az esetben ugyanis nem pontosan tudni, hogy az NNI rajtaüthetett-e a férfin, vagy előre szólni kellett volna a TEK-nek. Már ennek a kiderítése is komoly erőforrásokat igényel, annyira bonyolult szerepet tölt be a TEK a magyar rendvédelmi szervek hierarchiájában.

Még szerdán megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Terrorelhárítási Központot a lövöldözés miatt. Azt akartuk tudni, hogy – a szervezet működésére vonatkozó rendelet szerint – a terrorelhárítóknak jelen kellett volna-e lenniük az intézkedésnél, és hogy kapott-e a szerv erre felkérést, és ha nem, miért nem.

Nem tartozik a kompetenciájába

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól rövid időn belül válasz érkezett, hogy forduljunk a Központi Nyomozó Főügyészséghez. A megkeresést továbbítottuk, de a szervezet csütörtök délelőtt azt írta, „a kérdések megválaszolása nem a Központi Nyomozó Főügyészség kompetenciájába tartozik”. Az ügyészség arra a kérdésre, hogy ki az illetékes, az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatához irányított. Miután közöltük, hogy azt a kört már lefutottuk, a megkeresés ismét a rendőrségnél landolt.

Végül a TEK válaszolt. Ezt írták:

Tájékoztatjuk, hogy a Rendőrségi törvény, valamint a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló Kormányrendeletben foglaltak alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) a rendvédelmi szervek értesítése alapján részükre kizárólagos hatáskörrel végzi többek között a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek előállítását.

24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

A TEK tehát azt mondta, hogy értesítés után a Belügyminisztérium rendelete alapján nekik kizárólagos joguk van arra, hogy fegyveres elkövetőkön rajtaüssenek. De hatalmas kérdés, hogy mikor történik ez az értesítés. A rendelet ugyanis csak annyit ír, hogy rendőri intézkedés közben értesíteni kell a TEK-et, ha fegyveres elkövetőről van szó. Ezt az NNI meg is tette. Nem az intézkedés előtt vagy után, hanem közben. De ezzel nem lehetett elkerülni a tragédiát. Akkor lehetett volna elkerülni, ha az intézkedés előtt szólnak a TEK-nek, és nem az NNI civil ruhás rendőrei mennek házkutatni egy olyan házba, ahol direkt fegyvereket keresnek (érthetetlen, hogy akkor miért nem számítottak arra, hogy találnak is), hanem a TEK kommandósai.

Annak a megértéséhez, hogy az NNI miért nem szólt előre – ha tényleg nem szóltak – érteni kell még pár dolgot. A fegyveres testületek tagjainak kezelésénél nem lehet elvetni az öntudat és az egó kérdését. A TEK megszületése előtt a Nemzeti Nyomozó Iroda volt a magyar erőszakszervezetek csúcsa. A TEK megszületésével a szervezetet kivéreztették, majd beolvasztották a Rebiszből létrejött Készenléti Rendőrségbe, megmentve ezzel a megszűnéstől. Magyarországon a rendőrök általános panasza, hogy akciót ők már nem látnak, mert minden kicsit is izgalmas ügynél azonnal szólni kell a TEK-nek.

Nagy autók, nagy felelősség

Ehhez hasonlóan a TEK kapja az infrastruktúra és a források nagy részét is. Ők nagy terepjárókkal száguldoznak, páncélosokkal vonulnak ki, a közrendőrnek meg minden második lövésnél besül az oldalfegyvere. Nem szabályos, nem jó, de érthető emberi reakció, ha valaki akkor sem szól egy házkutatás előtt a TEK-nek, ha fegyverekre számít.

A fenti mindhárom probléma forrása közös: a TEK létrehozásakor a szervezetet eleve rossz helyre pozicionálták, és azóta sem sikerült megtalálni a rendészeti hierarchiában azt a pontot, ahova be lehetne illeszteni őket, és az működne is.

Ebben nem a TEK állománya a hibás, hanem a vezetése, és azok a döntéshozók, akik a TEK-et létrehozták. Mert az nem működik, hogy egy csak a Belügyminisztériumnak felelős szerv átfedésben dolgozik a szolgálatokkal és a rendőrséggel is, és majdnem minden esetben elsőbbséget élvez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik