A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány népszavazási kérdése a kötelező betelepítési kvótáról feltehető, “kiállja a próbát”, jelezte ugyanakkor, hogy a jogszerűség eldöntése végső soron a Kúria feladata. A Fidesz szerint a kötelező betelepítési kvóta kérdésével kapcsolatban nem lehet elvonni a magyar emberek véleményalkotási jogát, “ez egy szuverenitási kérdés” – hangsúlyozta Kósa Lajos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az ötpártinak tervezett találkozó után, amelyen azonban a kabinet és a kormánypártok képviselői mellett csak a Jobbik delegáltjai vettek részt.
Kósa Lajost megkérdezték Martin Schulz európai parlamenti elnök, szocialista párti politikus azon kijelentéséről, amely szerint népszavazást tartani arról, hogy befogadjanak-e 1294 embert, önmagáért beszél. A Fidesz politikusa erre úgy reagált: Martin Schulz rosszul ítéli meg a kérdést,
ez nem 1200 emberről szól, hanem a magyar szuverenitásról.
Arra a kérdésre, hogy az olasz miniszterelnök uniós támogatások megvonását helyezte kilátásba, ha Magyarország nem fogad be menekülteket, a frakcióvezető azt válaszolta: Magyarország menekülteket hajlandó fogadni, gazdasági bevándorlókat azonban nem.
Kósa: a szocialisták mozgathatták a szálakat
Az egyeztetésen szó volt a népszavazás-kezdeményezések eljárási szabályainak esetleges megváltoztatásáról is, mert – mondta Kósa Lajos – vannak anomáliák, és a Fidesz is méltatlannak tartja a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) kedden történteket. Arra a felvetésre, hogy sokan a Fideszt sejtik a keddi NVI-s eset – a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdések leadásánál történtek – mögött, a politikus azt felelte: ez egy vélekedés, amit semmi nem támaszt alá,
a politikai érdek alapján inkább valószínű, hogy a szocialisták intézték a dolgot úgy, hogy ebből mindenképpen műbalhé legyen.
A népszavazási kérdések mellett a többpárti találkozó napirendjén volt több olyan előterjesztés, amelyet házszabálytól eltéréssel fogadnának el a parlamentben. Ezek egyike az a fideszes javaslat, amely egyéves határidő-halasztást adna a civil szervezeteknek arra, hogy megfeleljenek az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek.
Emellett márciustól a gazdasági társaságokra is vonatkozna több olyan megváltozott szabály, amelynek valószínűleg mintegy 40 ezren nem tudnának megfelelni, ezért itt is megfontolandó egy határidő-hosszabbítás – ismertette Kósa Lajos, megjegyezve, hogy ezt a kérdést előzetesen az MSZP és az LMP vetette fel. Szintén házszabálytól eltéréssel fogadnának el egy olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaságok egymás közötti késedelmes számlafizetésére vonatkozó helyzetet kezelné. Jelenleg ugyanis ilyen esetekben automatikusan 40 euró késedelemi illetéket kell felszámolni, ami sok helyen irreális nehézséget jelent – indokolt a frakcióvezető, aki szerint a megoldás lényege az lenne, hogy ennek az illetéknek a megfizetéséről kölcsönösség alapján le lehessen mondani.
A szocialisták és az LMP-sek távolmaradásáról a pénteki egyeztetésről Kósa Lajos azt mondta: az MSZP kifogásokat jelzett, az LMP-nek pedig az időpont nem volt jó, de utóbbi párt nyitott a kérdések megtárgyalására.
