A múlt szombaton aláírt párizsi klímamegállapodás végre fordulópontot jelenthet a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Az ENSZ klímakonferenciáinak történetében példátlan módon valamennyi résztvevő aláírta az egyezményt. Közel kétszáz ország – gazdag és szegény – vállalta, hogy kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de csökkenti az üvegházgázok kibocsátását, és rendszeres időközönként felülvizsgálja ezen vállalását annak érdekében, hogy „jóval 2 °C alatt” tarthassák a globális felmelegedést. A megállapodást közel sem hibátlan – de minden fogyatékossága ellenére is hatalmas előrelépést jelent.
A paktum 2020-ban lép életbe. Julian Spector, a CityLab szakírója szerint addig a városvezetőkön a sor: nekik kell kézzelfogható intézkedésekké formálniuk a találkozón megfogalmazott irányelveket. Hogy miért, azt Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere fogalmazta meg a legfrappánsabban. „A világ GDP-jének 80 és az üvegházhatású gázok 70 százalékát a városok termelik. A népesség több mint 50 százaléka városokban él. A megállapodás sikere az önkormányzatokon fog múlni” – írta a konferencia után kiadott közleményében.
Spector szerint Garcettinek igaza van, és ez jó dolog, mert a városvezetők sokkal gyorsabban és rugalmasabban hozhatják meg a környezetszennyezés csökkentéséhez szükséges döntéseket, mint a kormányok. Ráadásul többségük tisztában van vele, hogy, milyen veszélyeket rejt a klímaváltozás – és tenni is akar ellene. Ez az oka annak is, hogy Párizsban több mint négyszáz városvezető csatlakozott ahhoz a Michael Bloomberg, New York korábbi polgármestere nevéhez fűződő kezdeményezéshez, amelyben vállalták, hogy rendszeresen mérni fogják városaikban a légszennyezettség mértékét, és közösen dolgozzák ki a csökkentéséhez szükséges terveket. Ezzel egyszersmind a saját kormányaik ellen is bebiztosíthatják magukat: ha azok ne adj isten kifarolnak a megállapodásból, a városok tőlük függetlenül is tovább vihetik a folyamatot.
Persze, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséhez források is kellenek. Ezért is olyan jó hír, hogy a párizsi konferencia előtt Bill Gates bejelentette, hogy befolyásos üzletemberekkel közösen létrehoz egy, a tiszta energia-technológiák fejlesztését finanszírozó befektetési alapot. A Breakthrough Energy Coalition nevű csoport elsődleges célja, hogy átsegítse ezeket a megoldásokat a „Halál Völgyén”: vagyis azon, a gyakran áthidalhatatlannak tűnő szakadékon, ami a jó ötletek és a piacképes termékek között húzódik.
Igaz, a pénz önmagában még nem elég. A városvezetőknek olyan szakemberekre is szükségük lesz, akik tudják, hogyan kell elindítani egy sikeres projektet. Seth Schultz, a klímaváltozás ellen küzdő városok szövetsége, a C40 kutatás-fejlesztési igazgatója szerint ezért is olyan fontos a polgármesterek nemzetközi összefogása: az egymással vetélkedő magáncégekkel ellentétben ők hajlandók megosztani egymással a tapasztalataikat, így segítve egymást abban, hogy „elkerüljék a kudarcokat”.
És ezért is olyan szomorú, hogy Budapestet hiába keresnénk a C40 tagjai vagy a Bloomberg-féle párizsi megállapodást aláíró városok között. Talán nem véletlenül, hiszen Tarlós István főpolgármester számára nem feltétlenül kiemelt prioritás a környezetvédelem; nemrég például „hibás szemléletnek” nevezte az autóforgalom korlátozását.
