Közélet
Röszke, 2015. szeptember 20.
Egy rendőr ellenőrzi az utasok okmányait a röszkei autópálya-határátkelőhely belépő oldalán 2015. szeptember 20-án. Öt nap után újra megnyílt a Röszke-Horgos magyar-szerb átkelőhely, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter és szerb kollégája, Nebojsa Stefanovic nyitott meg.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

“Az emberek milliméterről milliméterre kopnak belül: ha ők megtehetik, akkor én itt kicsiben miért nem?”

A korrupció megöli a versenyt, elüldözi a tehetségeket, meglopja a közösséget és senki sincs védve: még a határőrizettel megbízott rendőrök sem. Egy szerb veterán szerint gyerekjáték éles lőfegyverhez jutni az unióban, a korrupció miatt egyre gyengülő rendőrség korlátozottan tudja útját állni a csempészeknek. A nemzetbiztonsági bizottság elnökét és biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk fegyvercsempészetről, korruocióról, morális összeomlásról.

A magyar-szerb határon, autók, kamionok tankjaiban csempészik a schengeni övezetbe a fegyvereket – állítja egy szerb veterán, aki szerint pár száz euróért nem is olyan nehéz illegális lőfegyverhez jutni az unióban sem. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter éppen a párizsi terrortámadások előtt néhány órával figyelmeztetett: a keletről érkező fegyvercsempészet akkora problémát jelent, hogy megfékezésére akciótervet kell kidolgozni.

Magyarország és a fegyverkereskedelem helyzetéről Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt és dr. Molnár Zsoltot, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnökét kérdeztük.

Komoly rések vannak a pajzson és ezek a rések már ott tátonganak 20 éve

– állítja Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő komoly bűnözői csoportokról beszél, akik teljes egészében a csempészetre álltak rá. Itt is a piac diktál: hogy kábítószert, gyógyszert, cigarettát, drogot vagy fegyvereket csempésznek-e, azt csakis a kereslet dönti el, az útvonalat, a módszereket hozzászervezik a piaci igényekhez.

Molnár Zsolt szerint az ember- és fegyvercsempészet elleni fellépés havi rendszerességgel napirenden van a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, a hozzáértőket nem lepték meg a szerb veterán szavai. A bizottság főleg a Kis-Ázsia és balkáni térség irányából érkező szállítmányokra fókuszál.

A balkáni háborúk egyik következménye az lett, hogy rengeteg fegyver maradt a lakosságnál, amelyekre sajnos van igény – nem csak a magyar, hanem más országok feketepiacain is. Az MSZP és jómagam is régóta hangsúlyozzuk, hogy a fegyverkereskedelem, a szervezett bűnözés egyik húzóága elleni eredményes fellépéshez, a határvédelemhez szorosabban együtt kell működni olyan uniós szervezetekkel, mint az Europol vagy a Frontex

– mondja a bizottsági elnök, aki szerint a magyar titkosszolgálatoknak még intenzívebben kellene együtt dolgozniuk a külföldi testvérszervezeteikkel. Molnár Zsolt szerint jelen pillanatban a határőrizeti együttműködések lazák és esetlegesek. Mint mondja, az uniós tagországok nemzeti szuverenitásuk egyik legfontosabb eszközének éppen saját titkosszolgálataikat tartják,

azonban azt látni kell, hogy a szervezett bűnözés – így az embercsempészet, a fegyvercsempészet és ki kell mondani: a terrorizmus – nem tisztelik a határokat. A tagállamok fennen hirdetett szuverenitása megakadályozza a titkosszolgálatok eredményes együttműködését, ezt igazolja a mostani eset is.

Frontex: nem kellett a közös határvédelem, magatokra vessetek

Fabrice Leggeri, a Frontex nevű uniós határőrizeti ügynökség vezetője a Le Parisien-nek azt mondta: a Frontexet nem terheli felelősség a párizsi terrortámadásokért. Hangsúlyozta: a Frontexnek nincsen biztonságellenőrzési feladata, néhány évvel ezelőtt az Európai Parlament visszautasította, hogy átvegyék ezeket a feladatokat a tagállamoktól. Szerinte a képviselők nem akarták, hogy a Frontex hozzáférjen a tagállamok titkosszolgálati, rendészeti adataihoz. Leggeri úgy látja: most fizetjük meg annak az árát, hogy az elmúlt évtizedben ugyanezek az államok és az európai képviselők nem bíztak meg az európai ügynökségekben.

Tulajdonképpen tehet bármit a Frontex, legyen bármennyire is jó az együttműködés a nemzetközi szervek között, ha  egy határállomáson egy bizonyos időpontban a csempészek tudják, hogy fél órára, tíz percre az atomtengeralattjáró és a harckocsi kivételével bármit behozhatnak

– hívja fel a figyelmet Tarjányi Péter. Éppen hétfőn fogtak újabb korrupcióval gyanúsított rendőröket a záhonyi határátkelőnél, a 15 érintett egyenruhás a vád szerint hónapokon keresztül kért pénzt a határátlépésért, ezzel naponta nagyjából 1000-1500 eurót kerestek. Ez már a harmadik hulláma a záhonyi korrupciós botránynak: októberben a teljes határátkelő személyzetét letartóztatták vesztegetés és korrupció miatt, majd nyolc rendőrt gyanúsítottak meg, novemberben pedig Szegeden került ugyanilyen helyzetbe hat rendőr.

Hegyeshalom, 2007. december 21.
Személygépkocsi szabadon halad át Hegyeshalomnál a volt határátkelőhelynél, miután a schengeni határnyitás keretében nulla órától megszűnt a határellenőrzés Magyarország szlovák, osztrák és szlovén határain.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az egyenlők és még egyenlőbbek

Az emberek napi szinten azt tapasztalják, hogy vannak emberek, akik szinte bármit megtehetnek és megúszhatják. A média által feltárt politikai és gazdasági ügyekre gondolok a földügytől kezdve a trafikokon át, de hangsúlyozom: nem az utóbbi öt évről van szó. Az emberek milliméterről milliméterre kopnak belül: ha ők megtehetik, akkor én itt kicsiben miért nem? Ez a tapasztalat folyamatosan koptatja azt a morális, erkölcsi erőt, ami egy ilyen szervezetnél elengedhetetlenül szükséges

– magyarázza Tarjányi Péter, aki szerint ebben a borzasztó képletben nincs nehéz dolguk a szervezett bűnözőknek: embert mindig könnyű lesz találni és még csak meg sem kell fizetni túlságosan.

A biztonságpolitikai szakértő erkölcsi váltást, megtisztulást sürget, ehhez pedig elengedhetetlen lenne, hogy Magyarországon is felállítsanak valamilyen korrupcióellenes hatóságot, ahogyan megtörtént ez például Lengyelországban és Romániában is.

Fidesz: nincsen szükség korrupcióelles ügyészségre

Idén novemberben a PM kezdeményezte korrupcióellenes ügyészség felállítását. Jó példáért nem kell messzire menni: itt van mellettünk, Romániában. Laura Kovesi vezetése alatt a DNA (Direcția Națională Anticorupție) számtalan politikust, üzletembert juttatott a rácsok mögé, egy éve alatt 1138-an geleltek tetteikért a törvény előtt, maga Andrea Nastase korábbi román miniszterelnök sem úszta meg a zárka hűvösét. A Fidesz-frakció egyetlen mozdulattal söpörte le az asztalról a PM kezdeményezését, szerintük a polgári kormány véget vetett a rossz, korrupt fejlesztéspolitikának, így a korrupcióellenes hatóságra sincsen szükség. A román csodafegyverről és vaskézzel irányító vezetőjéről bővebben itt olvashat.

De Tarjányi Péter nem áll meg az államhatárnál: véleménye szerint uniós szabályozással kellene elejét venni a korrupció virágzásának, olyan szövetségi törvénykezésről beszél, amely erőteljesen, szövetségi ügyészekkel parancsolna megálljt a mutyiknak. Mint mondja, ezek az európai uniós ügyészek lehetnének magyar állampolgárok, akik azonban nem a magyar igazságszolgáltatástól kapnák a fizetésüket, hanem Brüsszeltől. Ez a rendszer pedig ott lehetne minden uniós tagországban – a tagországi vezetéstől függetlenül.

Játsszunk el a gondolattal, mennyire kényelmetlen helyzetet eredményezhetne – legalábbis bizonyos enyveskezű szereplők számára -, ha egyfajta uniós törvénykezés alapján, szövetségi nyomozók derítenék fel a korrupciós ügyeket és ha az uniós pénzek megdézsmálása szövetségi bűncselekménynek számítana.

Érdekes helyzet teremtődne, ha olyan magyar ügyészek vagy szövetségi rendőrök vizsgálódnának, akik nem függnek a magyar viszonyoktól. Magyarországon drasztikusan csökkenne a korrupció és néhány éven belül egy teljesen másfajta morális attitűdöt tapasztalnánk az érintett szervezeteknél, de a politikusoknál és az állampolgároknál is

– mondja a szakértő, aki pontosan tudja, hogy forradalmi gondolataival kivívja azok nemtetszését, akik a nemzeti szuverenitás mellett érvelnek, ő azonban állítja: a világ mára túlnőtt azon a rendszeren, jóval többről szól, mint a gazdasági megsegítés.

Meggyőződése, hogy centralizáltabb Európára lenne szükség, de nem az Európai Egyesült Államok lebeg lelki szemei előtt, csak olyan központi szervezetek, amelyek valódi hatalommal és anyagi lehetőségekkel rendelkeznek – tehát szemben a ma uniójával és annak fellépésével – hatékonyak, nemzeti megoldásaink ugyanis láthatóan nem elegendőek.

Kérdéseinket elküldük az ORFK-nak is, válaszaikkal bővítjük cikkünket.

 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

BERLIN, GERMANY - AUGUST 24:  Defense Minister Ursula von der Leyen (CDU) arrives for the weekly German federal Cabinet meeting on August 24, 2016 in Berlin, Germany. High on the meeting's agenda was discussion of federal policies towards civil defense.  (Photo by Adam Berry/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.