Mennyire várható el a pontosság egy a nagyvárosi közlekedésben résztvevő busztól? Az biztos, hogy a túl korán érkező, ezáltal lekésett busz pont annyira bosszantó lehet, mint a késésben lévő. De meddig tart a türelem? Márta népnevelő levele következik.
Amióta a BKK színre lépett, a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az egyes járatok pontosan közlekedjenek. Egy percig sem szeretném vitatni ennek hasznosságát, viszont úgy érzem, kissé átestek a ló túloldalára és sajnos utastársaim hozzáállása is már-már szánalmas néha.
Például amikor képes valaki azért panaszt írni a BKK-nak (vagy akár erre a blogra), mert fél perccel a meghirdetett időpont előtt ment el a busz és így ő lekéste. Vagy éppen fordítva: késik két percet a busz, a rendkívüli értelmi képességgel megáldott emberke pedig erre reagálva elkezdi látványosan veregetni az óráját vagy felszálláskor jó hangosan leteremti a járművezetőt.
Fotó: BKK
Egyszer az Andrássy úton vártam a 105-öst, végig álltak az autók és a buszt már 10 perccel azelőtt látni lehetett, hogy elérte volna a megállót. Egy úr ennek ellenére már-már kapálódzva mutogatta az óráját járművezetőnek. Ilyenkor elgondolkozom, hogy egyesek vajon tényleg agy nélkül születnek?
De tényleg, nem kell sok ész ahhoz, hogy belássuk: nem várható el városi viszonylatban, hogy az autóbuszok másodpercre pontosan közlekedjenek. Megannyi tényező befolyásolja a haladásukat: jelzőlámpák, forgalomi dugók (sajnos kevés helyen van csak buszsáv), az utasok száma, jegyárusítás. Ezeket előre nem lehet kiszámítani.
Azt kell mondjam, Budapesten fényesre van nyalva az utasok feneke, a legtöbb megállóba beállva 5 percet sem kell várni, hogy jöjjön valamilyen busz és a járatok zöme 5-10 percenként közlekedik (kivéve persze a hajnali és éjszakai buszokat).
A magam részéről 5 perccel a meghirdetett indulási időpont előtt mindig kisétálok, ha egy konkrét járattal szeretnék utazni – egyébként ez ritka, a sűrűn közlekedő buszok miatt nem szorulok rá. Az sokkal fontosabb nekem, hogy ha már egyszer felszálltam a buszra, akkor az haladjon.
Jártam már úgy – pont az említett 105-ösön -, hogy az Andrássy úton közlekedve éppen nem volt torlódás (ritka pillanat), a busz mégis 20-25 km/h-val döcögött és minden második megállóban benyomta a sofőr, hogy a “A menetrend betartása érdekében a megállóhelyen rövid ideig várakozni fogunk”. Hát ennél kevés idegesítőbb dolgot tudok elképzelni. Gondolom, dugóval számolva tervezték meg a menetidőt.
De kérdem én: van értelme mesterségesen lelassítani egy 5 percenként közlekedő járatot csak azért, hogy elmondhassák, az az előre meghirdetett menetrend szerint percre pontosan jár? Ez megint csak a ló túloldala.
Józan paraszti ésszel a következő kompromisszumos javaslatom lenne: plusz/mínusz 3 perc. Legyen ennyi a tűréshatár. Szerintem ez mindenkinek meg kell feleljen, a többség vélhetően úgysem menetrend szerint áll ki a megállóba napközben. Lehet, hogy az egyik megállót 3 perccel korábban elhagyja busz, de a következőben ugyanennyi időt veszít jegyárusítás miatt, tehát helyre áll a rend.
Vagy vegyük például Budaörsöt, ahol késő este hazafelé a Gazdagréti út után már nem nagyon van felszálló és leszálló is általában csak minden harmadik-negyedik megállóban. Akkor mégis minek álljon félre az a szerencsétlen busz egy olyan megállóban, ahol se le-, se felszálló nincs, kivárni a menetidejét? Ilyenkor tökéletesen jönne az a plusz/mínusz 3 perces tűrés.
Ezt persze az utasok fejébe is bele kell verni a megállókban jól látható/olvasható tájékoztatók elhelyezésével. Természetesen az éjszakai járatok csatlakozására azért figyeljenek, az más lapra tartozik.
