Közélet
Budapest, 2014. június 14.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar megválasztott elnöke az alakuló ülésen, a Földművelésügyi Minisztérium Darányi-termében 2014. június 14-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A tanárok “korbácsolása” a gyereknek is fáj, váratlan helyről kapott körmöst a kormány

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 10. 15. 13:51

Túlterheltté tettek tanárt és diákot.

Horváth Péter is tudja, hogy a legtöbb tanár nem azért fog normálisan öltözködni, viselkedni, mert ezt ők előírták, de az etikai kódexet meg kellett alkotniuk. Nem tart attól, hogy a pedagógusok majd egymást jelentgetik fel, bár azt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is elismeri a HVG-nek, hogy ő is többször megkapta már, hogy „újításuk” az ötvenes éveket hozza vissza. (Korábban a két szakszervezet, a PSZ és a PDSZ is elutasította a “korbács és szájkosár”-kódex tervezetét – a szerk.)

Ha meg már bírálat-önbírálat.

A tervezetek megalkotói első körben sohasem tudnak tökéletes munkát végezni. Nyilván van, ami kevésbé okozott volna felháborodást, ha kicsit ügyesebben fogalmazunk.

A Nemzeti Pedagógus Kar egyébként már apróbb eredményeket is elért: kicsit javult a tankönyvellátás, a tanév rendjéről szóló rendeletbe pedig bekerült javaslatuk, hogy legyen hosszabb a téli szünet. Az elnök is jobban érezné magát, ha a nagyobb horderejű ügyekben nem csak ígéretek lennének.„Például ha valóban nőne a pedagógusok bére, csökkenne a tanárok és a diákok leterheltsége.” (A PDSZ szerint a kormány a minap béremelésként jelentette be, hogy betartotta a törvényt – a szerk.)

Működési zavar és pénzhiány

Győri gimnáziumigazgatóként nem panaszkodik krétahiányra, de szerinte sem sikerült az egységesítéssel emelni az oktatás színvonalát, ő is látja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső működési zavarait, a pénzhiányt.

Nagyon nagy csúszások vannak a kifizetésekben, gyakran a tanárok veszik meg vagy a szülőkkel vetetik meg a szükséges eszközöket. Amíg a Klik költségvetését nem reálisan tervezik, addig mindig lesznek likviditási gondok.

Horváth alapvető problémának nevezi, hogy a tankerületek nem tudnak egységesen dolgozni, ami feszültségeket okoz az iskolák között. Teljesen eltérő a kötelező óraszámok, a kifizetések szabályozása.

Mindenesetre mélyponton van a pedagógusok közhangulata. Egyrészt elfáradtak magas óraszám miatt, másrészt a tanfelügyeleti rendszer is nagyon erősen kezd rájuk telepedni.

A pedagóguskari elnök azt is elismeri, hogy az adminisztrálás és a valódi teendők nem pontosan fedik egymást, és el lehet rendelni 32 órát is egy pedagógusnak.

Mindenki tudja, hogy ennél többet dolgoznak

Nem jó hozzáállás elvben alkotó értelmiséginek tekinteni a pedagógust, ugyanakkor feltételezni, hogy az előírtnál kevesebbet dolgozik, ezért minden percével el kell számolnia. 1995-ben még volt 18 volt a kötelező óraszám, és a nyugdíjkorhatár 55 év a nőknél, 60 a férfiaknál. Az utóbbi húsz évben nem lett tökéletesebb az ember, ugyanakkor a tanárok majdnem másfélszer annyi órájuk van, és tíz évvel tovább kell dolgozniuk. Azóta az iskolákban egyre több a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, sokan sajátos nevelési igényűek, beilleszkedési zavarokkal küzdenek.

A pedagógustársadalom elöregszik, az életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gyerekeknek sem könnyű, az nem megy, hogy egyszerre kell nagy mennyiségű közismeretet tanulniuk, fejleszteni a kompetenciájukat, és legyen még mindennap testnevelés és énekórájuk is.

Az nem működik, hogy egy gyerek egész nap az iskolában van, és még otthon is tanul, mert így nem lesz élményszerű a tanulás.

A gyerekeknek nemcsak sokat, hanem olyanokat is tanulniuk kell, ami nem nekik való.

Ha kevesebbet kérnénk tőlük, de azt következetesen elvárva, talán hatékonyabb lenne, és önbizalmat is adna.

Most lát esélyt arra, hogy csökkenjen a tananyag, de már az önmagában előrelépés lenne, ha reálisabb tantervek, jobb tankönyvek készülnének, kipihentebbek lennének a tanárok.

Mert ilyen óraszámok mellett sajnos egyre inkább begubódzó, pesszimista generációt nevelünk. (…) Más országokban sem csodák történnek: megbecsülik a pedagógusokat, és reális követelmények elé állítják a diákokat, amit a többség képes teljesíteni. Ha nálunk is így lenne…

További részletek a HVG legfrissebb számában.

A pedagógusok küldetése

Közben kiderült, hogy több ponton változhat a Nemzeti Pedagógus Kar által kidolgozott etikai kódex: a beérkezett vélemények alapján kikerülhet belőle a direkt utalás az Alaptörvényre, az elszürkülés, rutinból végzett munka és kiégés elleni küzdelem, a nevelőtestületek erkölcsi kérdéseket, értékeket érintő egységes fellépése. A dokumentumban ugyanakkor új pontként szerepelhet, hogy a pedagógusok küldetése a nemzeti közszolgálat.

Horváth Péter elnöke már az MTI-vel közölte: a kódex tervezetéhez 202 javaslat érkezett a tagoktól. Az, hogy a kódex tervezetének mely pontjai változnak meg, még pontosan nem lehet tudni, a vélemények feldolgozása folyamatos. A változtatásokra a kódexet előkészítő munkacsoport tesz javaslatot.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Jön a konstruktivitás, önfejlesztés

Az idáig feldolgozott vélemények alapján kikerül a tervezetből az alaptörvényre való direkt utalás, ezen kívül az a pont, hogy munkahelyen kívül is olyan magatartást tanúsítsanak a pedagógusok, hogy az erősítse a velük érintkezők köznevelésbe vetett bizalmát. A bírálat, önbírálat (ld. fent) kifejezések helyett konstruktivitás, önfejlesztés kerül a tervezetbe.

Az a pont is kikerül, hogy kívánatos, hogy a nevelőtestületek az erkölcsi kérdéseket, az értékeket tekintve azonos szellemben, egységesen lépjenek fel, valamint, hogy a pedagógus tartózkodik a szélsőséges vagy környezetéből megbotránkozást kiváltó megnyilvánulásoktól. Nem szerepel majd benne, hogy a pedagógus küzd az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a kiégés ellen, és szaktudását, speciális – különösképpen szakértői vagy szaktanácsadói – képesítését felhasználja az őt foglalkoztató intézmény érdekében.

N.E.M.Z.E.T.I.  K.Ö.Z.S.Z.O.L.G.Á.L.A.T.

Az idáig feldolgozott vélemények alapján bekerül a tervezetbe, hogy a pedagógusok küldetése a nemzeti közszolgálat, így munkájukat mindenekelőtt a nemzet érdekében végezzék, kiemelten figyelembe véve a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekeit. Új pontként szerepel majd, hogy döntéseiket mindezeken felül a józan ész és az emberiesség határozza meg, különös tekintettel a gyermekek jogos érdekeire – közölte az elnök.

Az etikai kódexet a Nemzeti Pedagógus Kar országos küldöttgyűlése fogadja majd el kétharmados többséggel – közölte az elnök. A gyűlés tervezett időpontja november 14. Mellesleg az kimaradt az MTI-hírből, hogy pedagógusok sokasága tiltakozott a kéz irányítás és uniformizálás ellen, amit a tanárokra kényszerített volna a kódex. Néhány napja a TASZ örömmel tudatta, hogy segíthetett abban, hogy a pedagógusok kiálljanak a saját és a rájuk bízott gyerekek jogaiért.

TASZ: Ez így jogsértő!

A jogvédők nem zárták ki, hogy létre lehetne hozni, egy jogszerű etikai kódexet, ha az csak a pedagógusok törvényes kötelezettségeit bontaná ki. Ez a mostani azonban szerintük több törvényt és Alaptörvényben rögzített jogot is sért. A TASZ emlékeztet rá, hogy a köznevelési törvény eleve számos, erkölcsi tartalommal is bíró kötelezettséget ró a pedagógusokra. Azok azonban szükségszerűen általánosak.

Egy jogszerű etikai kódex ezeket a már meglévő kötelezettségeket tisztázná, vagyis nem tovább korlátozná, hanem a meglévő kötelezettségek teljesítésében segítené a pedagógust. Például pontosan hogyan teljesíthető egy adott helyzetben a pedagógusnak az a kötelezettsége, hogy „a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa”, mire kell ügyelnie, amikor a tanítás, nevelés mindennapi, nehéz helyzeteiben döntéseket hoz? Ebben kellene konkrét iránymutatás, de az etikai kódex jelenlegi tervezete nem segít, hanem inkább további, általános elvárásokat, követeléseket tartalmaz.

Nem lehetnek a törvényes kötelezettségeken túlmenő elvárások a kódexben, amely a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaira érvényes. A jogvédők szerint azonban a Kar egy kényszertársulás, abba a köznevelési törvény belépteti a pedagógusok jelentős részét.

Mivel nem volt önkéntes a csatlakozás, a Kar saját szabályzata, etikai kódexe sem önkorlátozás. Ezért a Kar Etikai Kódexe nem korlátozhat jogokat a törvényben megszabottakon túl. Az alapvető jogok csak törvényben korlátozhatók. Senkinek az alapvető jogait nem lehet úgy korlátozni, hogy előbb kötelezően beléptetik egy egyesületbe, majd az egyesület valamilyen saját szabályzatában korlátozzák a jogait.

Az állam a kötelező beléptetéssel „kiszervezi” az alapjogok korlátozását, hogy ezzel bújjon ki a korlátozások igazolásának terhe alól. Ez önmagában is jogsértő – emlékeztetett a TASZ.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.