Magyarországon nincs az állam és a szakma együttműködésén alapuló drogpolitika, az állam ezt a területet ellenségként kezeli – közölte a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület drogpolitikai munkacsoportjának vezetője.
Csak a büntetésre koncentrálnak
Topolánszky Ákos a testület által elkészített, Élő jelentés a magyarországi droghelyzetről című kiadvány bemutatóján elmondta: a jelenlegi állami drogstratégia nem a szakemberek bevonásával készült, és öt éve nem létezik hozzá kapcsolódó cselekvési program. Az állami drogpolitika szinte kizárólag a büntető törvénykönyv szigorításáról szól, ami teljesen ellentétes az európai irányokkal.
Paksi Borbála, a testület képviselője elmondta: azért készítették a jelentést, mert 2010 óta gyakorlatilag nincsenek hivatalos adatok a hazai drogfogyasztásról, a prevenciós, ártalomcsökkentési és ellátási lehetőségekről. Adatok híján szakemberek kérdőíves megkérdezésén alapul a jelentés, amelyet az Európai Unió kábítószer-monitorozási központjának módszertana szerint állítottak össze.
Felvinczi Katalin, a prevenciós munkacsoport vezetője arról beszélt, hogy az öt évvel ezelőtti szinthez képest jelentősen csökkent az iskolai drogprevenciós programok száma. Források híján az intézmények az ingyenesen elérhető prevenció felé fordulnak, ami lehetőséget teremt a szcientológusoknak is, hogy beférkőzzenek az iskolákba.
Duplájára nőtt a fertőzöttek száma
Csáki Róbert, az ártalomcsökkentést vizsgáló munkacsoport munkatársa közölte, hogy a tűcsereprogramok ellehetetlenítése miatt duplájára nőtt a hepatitis C-fertőzöttek aránya az intravénás drogfogyasztók körében. A HIV- és hepatitis C-szűrések egyre kevésbé elérhetőek a drogfogyasztók számára.
Csorba József, a kezelést-ellátást vizsgáló munkacsoport vezetője azt mondta, a kezelési igények lényegesen meghaladják az ellátási lehetőségeket, különösen nehéz az LMBTQ-emberek és a szexmunkások helyzete. Ugyanakkor a dizájnerdrogok megjelenése miatt új módszerek megvalósítására lenne szükség az ellátórendszerben.
A tanácskozáson elhangzott, hogy Európában csak az elmúlt évben 101 új dizájnerdrogot azonosítottak, a lefoglalt kábítószereknek már 60 százaléka ebből a körből kerül ki.
