Közélet
Czunyiné Bertalan Judit (Czunyiné Bertalan Judit, köznevelési államtitkár, )

Orbán-idézettel leckéztették az államtitkárt

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 09. 29. 15:38

A rendszer még tanulóéveiben jár, ezért bukdácsol, de ez a kormány nem nemzetellenes – mondja Czunyiné Bertalan Judit.

A köznevelési államtitkár szerint badarság lenne nem egyetérteni azzal, hogy egy nemzet jövője az oktatáson nyugszik. Ez alapvetés, hiszen a magyar nemzet minden eredménye az iskolában kapott tudásban gyökerezik, szerinte nincs is olyan tagja a kormánynak,

aki ezzel ne értene egyet, hiszen az identitás és sok minden más alapja az ismeret.

A politikus a Népszabadságnak adott interjúban nem nevezi nemzetellenesnek a kormányt, amiért keveset költ a közoktatásra, és a pénzhiány miatt árad a panasz mindenhonnan. Amikor emlékeztetik, hogy korábban a források kivonásáért lett nemzetellenes az MSZP, ő visszavág a pedagógusok béremelésével és az ingyen tankönyvvel. Nem ért egyet azzal, hogy a közoktatás csak annyira ingyenes, mint az egészségügy: beteg és szülő fizet. Ő nem vonna párhuzamot a két terület között.

Ilyen még nem volt, hogy egyetlen fenntartó szervezet legyen az összes iskolára.

Magyarázat az is, hogy elindultak egy úton, és a „jövő évi költségvetésben már látszik az a tervezési többlet, ami a tényleges működésből fakadó igényekre válaszol.” Czunyiné Bertalan Judit szerint a Klik 12,5 milliárdos hiányát rendezték. Az államkincstár friss adatai szerint azért hiányzik mégis 7 milliárd, mert mindig vannak bejövő számlák.

Az „államosítással” igenis kiszámíthatóbb lett a finanszírozás,

csak mivel teljesen új a rendszer, bizonyos dolgokat nem lehet tűpontossággal betervezni. Közben lettek új feladatok is, amelyeket az iskoláknak el kell látniuk. Ez egy induló rendszer, amit nem az első vagy a második évben lehet optimalizálni.

Az államtitkár határozottan kérte: a Klik ne várjon el olyan felesleges adminisztrációt, ami a munkát akadályozza. Szerinte is rengeteg „az uniós pályázattal összefüggő papírmunka, ami alkalmanként sokkal több, mint a normál tanügyi adminisztráció. De ezek kifutnak.”

Az iskoláktól elvont autonómiára, a tanügy 60-as éveket idéző teljes centralizációjára is van magyarázata, Nobel-díjas.

Mi azt szeretnénk, ha komplex programhoz nyerhetnénk meg a pedagógusok támogatását, (…) „Nem engedhetjük meg egyik iskolában se, hogy a gyerekek lemaradjanak. Hiába vagyunk büszkék a Nobel-díjasainkra, ha nem teremtjük meg a feltételét annak, hogy a tudás minden gyerekhez el tudjon jutni. Az OECD kifejezetten azt mondja, hogy a jól instruálható intézményrendszerek jól tudnak teljesíteni.

Azt elismeri, hogy sokféleképpen lehet jól működtetni egy iskolát. „A rendszerváltástól eltelt 25 évben mindent szabadott. Lehetett iskolát fenntartani így és lehetett úgy. Bármit lehetett, bárhogyan csinálni. És javult az OECD-mutatónk? Nem öt éve indult el a negatív folyamat…”

Javulás csak 2004-től 2006-ig volt.

Ami annak a programnak az eredménye volt, amit az Orbán-kormány 1998 és 2002 között elindított. Az oktatásban az eredmények pár év késéssel látszanak. Vegyük komolyan az OECD számait. Vegyük komolyan a lemorzsolódási adatokat. Vegyük komolyan azt, hogy a magyar iskola nem esélyteremtő. Ezt írja az OECD 2012-es jelentése, nem foglalkozik azzal, ami azóta történt.

A magyar gyerekek matematikai-természettudományos teljesítménye stagnál, vagy romlik, ezért fontos, hogy az új köznevelési szervezetrendszer jó instrukciós keretet teremtsen az oktatási célok megerősítésére. Ők a matematikaoktatásban felhalmozott évtizedes hátrányt akarják visszafordítani. Az, hogy egy 2010-es mérés a szövegértés javulását mutatta, szerinte nem a liberális oktatáspolitikának volt köszönhető, neki erről magyar szakosként külön véleménye van. Ők egyébként sem arra használják ezeket a méréseket, hogy elmondják, ki alatt mit vezettek be, és az alatt mit rontott el. Ők reagálnak, tanagyag-átrendezéssel, az időterhelés átalakításával, a 9 évfolyamos iskolában való gondolkodással. Azt, hogy azt mikor vezetnék be, még nem tudja.

Magyarország iskolarendszere ezeréves. Nálunk van hagyománya a jó iskolának.

Az a kérdés, meg tudják-e szerezni ehhez szakmai és politikai támogatottságot. Egyeztetnek a szülőkkel, a szakmával, az akadémiával. Az államtitkár szerint most nem kapkodnak, tényleg kíváncsiak arra, hogy egy átlagos szülőnek okoz-e gondot elhelyeznie nyáron a gyereket. Mivel tudható, hogy okoz, felvetik majd, jónak tartanák-e, ha a nyári szünetben nemcsak játszanának a gyerekek, hanem lennének idegen nyelvű és művészeti táborok.
Az interjúban ezt követően az államtitkár kiáll a társadalmi párbeszéd, a Klik antiszegregációs programja és az integrált oktatás mellett, mivel az kimutatható eredményeket hozott a felzárkózásban.

És ekkor szembesítik egy Orbán-idézettel, mert jön a Budai Nagy Antal Gimnázium új igazgatója körüli botrány ügye.

Nem vagyunk mi kommunisták, hogy az emberek ellenében kormányozzunk. (Orbán Viktor)

Az államtitkár először azt mondja, hogy az elmúlt 20 évben is politikai választásokká váltak az igazgatóválasztások. Amikor a riporter visszakérdez, hogy akkor valóban politikai és nem szakmai alapon döntöttek, akkor visszakozik.

Nem, nem.

Ő abban az értelemben használja a kifejezést, hogy az iskolákban gyakorlatilag kis választási kampányok zajlottak le „tiszta és kevésbé tiszta eszközök bevetésével. Ilyenkor a politikához hasonló folyamatok játszódtak le, táborok alakultak az egyik és a másik jelölt mellett. Az iskolák nehezen fogadtak be külső jelöltet. Ilyenkor szakmai döntést kell hozni.”

Czunyiné nem tart attól, hogy az oktatás minőségének rovására megy a kialakult helyzet, esélyt ad az új igazgatónak, bár napi információja nincs a helyzetről. Nem cáfolja, hogy az új igazgatót ő támogatta, plagizálásáról pedig csak általánosságban beszél, jelezve, hogy azt sem ő, sem a Klik nem tudja vizsgálni.

A plágiummal kapcsolatos eljárást az érintett szerzőnek kell elindítania.

Arra a kérdésre nem válaszol, hogy tolvaj-e az, akit a lopásért nem jelent fel áldozat. Szerinte kifogást mindig találnak. „Ha nem akarunk valakivel együtt dolgozni, akkor nem is fogunk tudni. Szakmai döntés született a kinevezés során” – mondja a Népszabadságnak a magyar szakos államtitkár.

Balog: mindig figyelembe kell venni az emberek akaratát a politikai döntéseknél

Nem a gimnáziumi botrány, de az orbáni idézet szellemében beszélt Czunyiné főnöke, amikor azt mondta: csak a nép akaratának figyelembe vételével, a kisebbségi vélemények tiszteletben tartásával lehet komoly politikai döntéseket hozni, megoldásokat találni.

Balog Zoltán Budapesten, a Konrad Adenauer Stiftung, az Antall József Tudásközpont és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem által szervezett Magyar-német kapcsolatok a német újraegyesítés tükrében című kétnapos nemzetközi konferencián ezt alapvető elvnek nevezte Európában. Szerinte ez azt is jelenti, hogy mindig küzdeni kell a konszenzus megtalálásáért.

A miniszter szerint az elv a jelenlegi migrációs hullám kezelésére is érvényes. Ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni az új kerítések létesítését Európán belül, meg kell védeni Európa határait. Nyitottnak kell lenni a befogadásra, de el kell tudni dönteni, kit fogadunk be és kit nem, ez a feltétele annak, hogy integrálni lehessen azokat, akiket befogadunk.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.