Amerika a lehetőségek hazája. Egy ország, ahol megszámlálhatatlan nemzet fiai élnek együtt, és a többség mégis inkább amerikainak vallja magát. Még a magyarok is. Nehéz megbecsülni, hogy mennyi magyar élhet az Egyesült Államokban, ugyanis a legutóbbi amerikai népszámláláson már nem gyűjtöttek adatokat az ott élők hovatartozásáról. 2000-ben körülbelül 1,4 millióra, azaz az akkori amerikai népesség 0,5 százalékára becsülték azoknak a számát, akik magyar etnikumúnak vagy magyar származásúnak vallották magukat. Azonban fontos megjegyezni, hogy 92 százalékuk az Egyesült Államokban született. Csupán 8 százalékuk, vagyis 110 ezren mondták azt, hogy nem az USA-ban születettek, ebből 93 ezren Magyarországon látták meg a napvilágot.
Helyretenni, kik is vagyunk
De ezek az adatok 15 évesek. Hogy azóta hogyan alakult a magyarok sorsa az Újvilágban, elég nehéz megtippelni. Farkas Dezső tíz éve él az Egyesült Államokban. Ebből 7 évet töltött New Jerseyben a keleti parton és 3 évet Dél-Kaliforniában. Marketing szakember. Dolgozott a Johnson and Johnsonnak, most pedig egy másik multinál termékfejlesztéssel foglalkozik.
Amikor szembesült az adatok hiányával, úgy döntött, hogy egy friss kutatásra van szükség, ami végre nem mendemondákra és egyéni interjúkra, hanem nagyszámú, objektív módon beszerzett és feldolgozott adatokra hagyatkozik.
10 éve élek itt, itt született a fiam, és az idő múlásával látom magamon a változást. Már nem feltétlenül vállalom magam csak magyarnak. Sőt, az USA-t is hazámnak tartom. Mindezeken túl látom, hogy rengetegféle magyar van itt, illegális, Nobel-díjas, feleség, aki elkísérte a férjét, itt született gyerek. Tehát érdemes helyretenni, kik is vagyunk.
Maradnának, vagy inkább visszajönnének?
A 2015 tavaszán készült felmérést Farkas Dezső készítette az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének szakmai támogatásával. Arra kereste a választ, hogy milyen magyarok élnek az Egyesült Államokban, mikor és miért költöztek oda, hogyan boldogulnak, maradnának, vagy inkább visszajönnének?
A felmérésből kiderül, hogy a tengerentúli magyarok közül többen gondolják magukat Amerikában élő magyarnak, mint magyar származású amerikainak. Pedig a döntő többségük már amerikai állampolgár. A bevándorlók több mint fele „kék” útlevéllel is rendelkezik, közel harmaduk pedig zöldkártyával tartózkodik Amerikában. És elég kevesen vallották be, hogy illegálisan vannak Amerikában, vagyis lejárt vízummal próbálnak az országban boldogulni.
De miért?
A magyar kormány egyértelműen gazdasági bevándorlóként tekint a Magyarországon áthaladó szír, afgán, vagy éppen pakisztáni menekültekre. Joggal gondolhatnánk, hogy az Amerikában letelepedő magyaroknak is inkább a jobb élet az elsődleges motiváció, amikor átkelnek az Atlanti-óceánon. Pedig nem. A felmérés szerint a magyaroknak csupán töredéke hagyta el hazáját kizárólag gazdasági okokból. Az angolul válaszolók harmada a politikai okot vagy menedékjogot jelölte meg elsődleges okként. Pedig a politika, legalábbis a hazai, kevésbé érdekli az Amerikában letelepedő magyarokat. Illetve ez nem is elég pontos így.
Farkas Dezső azt mondja, hogy azt nem lehet kijelenteni, hogy nem érdeklik őket a magyar hírek, de az amerikaihoz képest kevésbé fogékonyak az itthoni történések követésére.
Azaz, pestiesen szólva, ha csorog még magyar vér az ereidben és erre büszke vagy, még csak magyar útleveled van, nem jött be neked Amerika és (még mindig) a magyar híreket falod, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy “hazátlannak érzed magad Amerikában.
Másrészt nem minden amerikai magyar gondolkodik ugyanígy, állítja a kutató. A legutóbbi elemzésből kiderül, hogy vannak olyan magyar “szegmensek”, akik nem tudnak, vagy nem akarnak, vagy még túl frissek és nem képesek elszakadni a magyar hírektől. Ennek is sok oka van, de úgy tűnik, ha nem vagy sikeres, vagy nem beszéled a nyelvet, akkor inkább magyarnak érzed magad, kvázi kevésbé integrálódsz.
Nekik megy
És ez, amiben igazán eltér Amerika és Európa. A bevándorlók integrálása. És talán ez lehet a titka annak is, hogy Amerika, bár láthatóan nem aktív a szíriai menekültek elhelyezésében, mégis komolyabb konfliktusok nélkül képes „amerikaivá” tenni különböző nemzetek fiait.
Farkas Dezső azt mondja, hogy Amerika nem ad szinte semmilyen szociális segítséget a letelepedőnek.
Van segítség a menekülteknek, de Európával szemben itt mindenki csak magára számíthat elsősorban és hosszabb távon. Nem az államra. Az USA erről szól, röviden és tömören, csak magadra számíthatsz, te rajtad múlik a jövőd, nem az államon.
És Farkas szerint ez a legnagyobb különbség, és emiatt integrálódik itt mindenki nagyon gyorsan, mert rá van kényszerülve. És persze látja is a pozitív példát, hogy mások is így tették és sikeresek lettek.
